Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-139

266 A nemzetgyűlés 139, ülése 1923. évi június hó 15-én, pénteken. a hivatalokat, és ennek a rendszernek — amint ebben a könyvben meg van irva, — nagyszerű eredményei voltak. T. i. megállapítják és kimutatják a béreket, megállapítják, hogy mennyivel emelkedett a háztartásra szükséges élelmiszerek és cikkek ára, ezeket elfogadják és többé kevésbbé utána igazodnak. Azt írják ebben a könyvben, hogy az eredmény az, hogy ezen az alapon, a kimutatott bérstatisztika és indexszámok alapján kötöttek meg 95 kollektív szerződést. Ennél a 95 kollektív szerződésnél teljesen elfogadták ennek a hivatalnak számait, kimutatását, és ennek alapján emelkednek a bérek. Ezenkívül 97 olyan szerződést kötöttek, amelyben nem fogadják el ugyan tökéletesen ennek a hivatalnak kimutatásait, de azokhoz igazodnak. Tehát kétségtelenül rendezés van még Lengyelországban is, amelynek valutáris viszonyai elég rosszak, Jellemző, amint ebben a könyvben meg van mondva, hogy a paritásos egyeztetést ott sem akarták elfogadni, tiltakoztak ellene a lengyel munkaadók, a lengyei tőkések ; a lengyel ministertanács azonban erre az álláspontra helyezkedett, és hogy paritásos alapon létesítette az egyeztető hivatalokat. Nálunk sincs és nem is lehet más megoldás, mint az, hogy rátérjünk arra az útra, amelyre rátértek már a nyugati államok, de nemcsak nyugat, mert hiszen egyeztető hivatalok és indexkimutatások Romániában és másutt is vannak, ez többé kevésbé mindenütt megvan, amint látjuk Lengyelországban is. Nálunk az állam ezt elhanyagolja, amiként elhanyagolja az egész szociális problémát. Ez pedig végzetes lehet. Hiszen mindig az volt a szerencsétlenség és az volt a baj a múltban is, hogy a szociális kérdésekkel nem törődtek. Az volt a baj, hogy ezeket a kérdéseket rábízták a rendőrre, a csendőrre, az volt a baj, hogyha valaki panaszkodni kezdett, arra ráfogták, hogy izgató, idegen elem, lázítani akar és osztály ellen izgat. így azután, ha nem oldjuk meg és nem törődünk a szociális kérdésekkel, ha nem adunk lehetőséget arra, hogy evolúció legyen, természetes dolog, hogy erupció lesz. Az államnak számolnia kell ezzel a körülménnyel, mert ha nem teszi, maga ellen vét, maga alatt vágja a fát és a maga sirját ássa. Ez elől a kérdés elől elzárkózni ma már ilyen viszonyok között és ilyen lenyűgözött állapotban, mint aminőben Magyarország van, teljes lehetetlenség és képtelenség. Az az indítvány, amelyet benyújtottam, ennek a nagy kérdésnek megoldását célozza. Kérem a nemzet gyűlést, ne tekintse ezt párt kérdésnek vagy politikai kérdésnek, hanem tekintse azt szoeiális kérdésnek, aminthogy az is tényleg, tekintse fontos kérdésnek, mert tömegnyomor van az országban és egy dolgozó osztály oda van vetve a nyomorúságnak, kihasználja őket a nagy tőke, az uzsora és tönkreteszi őket a rettenetes nagy drágaság. Ezt az osztályt meg kell menteni, és itt az államnak kell beavatkoznia, Kérem tehát a .nemzetgyűlést, hogy indítványomat tűzze napirendre és fogadja el. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. WaSko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Farkas István t. képviselő ur felszólalása az indexszámok alkalmazásával van összefüggésben. A romló valutával biró országokban ez a téma mindenütt napirenden volt és napirenden van, és láttuk hogy a gyakorlatban is több helyen alkalmazzák. Ami azonban az indexszámok jelentőségét iJleti, egészen más az indexszámok jelentősége az egészséges gazdasági és pénzügyi helyzetben lévő államokban, és egészen más a beteg államokban, amelyek sülyedő valutával birnak. Ami az egészséges államokban való helyzetet illeti, ott a dolog ugy áll, hogy az indexszámok azt mutatják, hogy milyen eltolódások vannak az egyes fontosabb árucikkek árában és ebből vonható le azután a következtetés arra is, hogy a megélhetési viszonyok hogyan alakulnak. Itt csak mellesleg említem meg, hogy az indexszámoknak kalkulálása különböző szisztémák, szerint történhetik és épen ezért is. nehéz összehasonlítani egyik országnak indexszámát a másik államnak indexszámával, mert az összehasonlításnak előfeltétele az, hogy ugyanazon az alapon történjék a számítás. Tehát vagy egyenlően ugyanolyan mennyiségre történjék a számítás, vagy pedig ugyanolyan családra ugyanolyan köszükségleti cikkek vétessenek tekintetbe. Gsak így lehet megfelelő összehasonlítást végezni. Mindazokban az államokban, ahol egészséges állapot van, az indexszámok tényleg bizonyos mértékig támpontul szolgálnak a kereseti viszonyok megállapításánál. Alapul ezekben az országokban nem szolgálnak, csak arról van szó, hogy mindenféle egyéb körülmények mellett, az indexszámok is tekintetbe vétetnek, és azokat is kombinációba veszik, amikor a kereseti lehetőség megállapításáról van szó. Az indexszámoknak alkalmazása és alapulvétele mellett előállnak a keresetekben bizonyos eltolódások, ennek azonban az egészséges gazdasági élettel biró államban az összgazdaság szempontjából nincs lényegesebb kihatása. Ez csak azt jelenti, hogy bizonyos eltolódás van bizonyos osztályok vagy bizonyos foglalkozási ágak között. Oly esetben, ha ezekben az egészséges gazdasági és pénzügyi helyzetben lévő államokban javulás van, amikor ott feleslegek állanak elő, tulaj donképen ezekből a feleslegekből kapja meg az, aki az indexszámok alkalmazásával jobb helyzetbe jutott, azt a bizonyos pluszt, amely az ő javára előáll ; ha pedig ilyen feleslegek nincsenek, akkor is csak egy egészséges eltolódás áll be a különböző foglalkozási ágak és osztályok között. Itt tehát ez az összgazdaságra kihatással nem bír. Lényegesen más a szituáció egy beteg gazdasági életet élő államban, azokban az államokban, amelyeknek valutája sülyed. Itt az a helyzet, hogy ezek az országok, amelyeknek valutája sülyed, szegényednek, hiszen ezek az országok többet fo-