Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-139

A nemzetgyűlés 139. ülése 1923. évi június hó 15-én, pénteken. , 263 betegpénztári illeték ma már a munkás kerese­tének 20%-át felemészti. Ha már most nézzük a többi foglalkozási ágakat, ugyanezt találjuk a magántisztviselők­nél is, A magántisztviselőknek átlagos havi keresete 41,979 korona 16 fillér. A tisztviselőnők keresete átlagban 41.666 korona 66 fillér. Ennek a kategóriának átlagos havi keresete tehát 41.822 korona 86 fillér. Egy 5 tagú tisztviselő­család eltartására szükséges ugyanazon index­számok alapján, melyek a legszükségesebb élel­mezési cikkekre vonatkoznak, 167.504 korona 28 fillér. Ezzel szemben az átlagos íjövedelmük csak 41.000 korona. Az egyedülálló tisztviselő­nek szükséglete is 91.123 korona 94 fillér. Ugyanezt az állapotot találjuk egyéb foglalko­zási ágaknál is, igy pl. a földmunkásoknál. A földmunkásság tudvalevőleg a legrosszabbul fizetett munkásrétege ennek az országnak, (Ugy van ! a szélsobalóldalon.) Azokon a nagy birtok­testeken, ahol nincs állandóan munka, ahol az évnek csak egy csekély részét tudja munkával eltölteni, az évnek legnagyobb részét pedig munka nélkül kénytelen eltölteni, ha nem* jut az a földmivelő munkás ahhoz, hogy arasson, csépeljen, akkor egyáltalán az egész évi keresete arra sem alkalmas, hogy a legszükségesebb, leg­minimálisabb kenyerét megszerezze a család­jának. Drozdy Győző : A legnagyobb béruzsorás a nagybirtok. Farkas István '. A bérek nagyon alacsonyak ós nagyon elmaradtak' Módomban van az ebben az évben fizetett bérekről részben az aratásnál is fizetett összegekről egy pár számadatot fel­olvasni. (Halljuk!) A mezőgazdasági férfinapszám élelmezés nélkül április hóban Törökszentmiklóson 350 korona volt, Szarvason 500 korona, Tótkom­lóson 450 korona, Kovácsházán 400 korona, Hódmezővásárhelyen 1000 korona, Kiskundorozs­mán 800 korona, Lőrincin 450 korona, Mar­calin 400 korona, Zalamegyében 500—800 korona. A zalamegyei bérekben már benfoglal­tatik a fontosabb mezőgazdasági munka, a szőlő­munka is. Pikler Emil : Egy pár cipőfűző árát meg­keresi ! (Mozgás és derültség jobbfelöl.) Farkas István : Május hóban Orosházán a férfinapszám élelmezés nélkül 1500 korona, Hódmezővásárhelyen 1600 korona, Eleken 1400 korona, Kavermesen 1200 korona, Füzesabony­ban 1500 korona. Látszik tehát, hogy ez a kategória, a földmives réteg is, milyen keveset keres, s milyen messze áll a keresete attól a szükséges pénzmennyiségtől, amelyen a legszük­ségesebb életfentartási cikkeket be kellene vásá­rolnia. Még az aratásra vonatkozólag is, ahol a télen kollektív szerződést kötöttek a mező­gazdasági munkások egy pár adat áll a ren­delkezésemre. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a földmunkások még ezért a legfontosabb mun­káért is, amelyet aratáskor végeznek, aránylag nagyon csekély, és figyelembe véve a mostani áremelkedést ; különösen kis fizetést kapnak. Kiskunfélegyházán aratásnál és cséplésnél élel­mezéssel 25 kg. búzát, egyéb munkánál élelme­zéssel 15 kg. búzát fizetnek ; aratásnál egy katasztrális hold után átalánybér 60 kg. búzát. Ezek a bérek, ezek a fizetések olyanok, melyek nem nyújtanak módot, hogy abból a munkások megélhessenek és magukat fentarthassák. Meg kell még emlékeznem a dolgozók egy külön kategóriájáról, a hirlapirókról. Őket a magántisztviselői réteghez lehetne sorozni, s azért térek ki reájuk is, mert hiszen a magán­tisztviselők, a kereskedelmi alkalmazottak, ipari munkások, földmunkások, mezőgazdasági mun­kások, hirlapirók mind olyan foglalkozású egyé­nek, akik bérért dolgoznak. A színészek és szí­nésznők között is vannak olyanok, például a városi színházba.:, ahol nem sorozták be őket az állami alkalmazottak státusába, akiknek müvészlétükre 20—30 ezer korona fizetésből kell megélni. Ugyanilyen helyzetben vannak a hirlapirók is. Ezeknek a hírlapíróknak, akik arra vannak hivatva, hogy a közvéleményt irányítsák és fel­világosítsák, a nagyközönséget kiszolgálják, hogy tehát kulturális és nemzeti munkát végezzenek, eltekintve minden pártpolitikai szemponttól, hogy a magyar ügyet szolgálják, átlagos havi jövedelme 50—55 ezer korona. (Mozgás a jobb­oldalon.) Pikler Emil : Nem napi, hanem havi ! Farkas István : Ennyi fizetésük van. Kimu­tattam az elébb, hogy egy öttagú családdal biró magántisztviselő életfentartására havonkint 167.504 korona, egy magános magántisztviselő életfentartására pedig 91.123 korona szükséges. Ezzel szemben a magyar közönséget, a magyar nemzeti ideákat és eszméket szolgáló újságíró keres havonkint 50—55 ezer koronát. Tessék elképzelni, hogy milyen állapotokat szül az, ami­kor a kereset ennyire csökken. Miből származik a sok betegség, a bűn, a züllés, ha nem a nyo­morúságból? Minden a nyomorúságból fakad. Tessék végignézni a magyar Alföldön, tessék megnézni az idevonatkozó számadatokat, melye­ket ez alkalommal nem akarok itt felsorakoz­tatni. Csak a tüdővész pusztításaira, a gyermek­halandóságra, az elmaradó születések nagy szá­mára, a bűnesetek szaporodására mutatok reá és ha ezeknek okait keresik, másban nem fog­ják megtalálni, mint a nyomorúságban, mert kilencvenkilenc esetben minden bűnténynek, minden lezüllésnek és tönkremenésnek az a ret­tenetes nagy nyomorúság az oka, mely nem ta­lál más utat a menekvésre, mint vagy az ön­gyilkosságot, vagy a bűnbeesést. Ez nagyon fontos szempont, amelyet azért hozunk ide, hogy mentsük a magyar társadal­mat, hogy mentsük ennek a magyar dolgozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom