Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-139
A nemzetgyűlés 139. ülése 1923. évi június hó 15-én, pénteken. , 263 betegpénztári illeték ma már a munkás keresetének 20%-át felemészti. Ha már most nézzük a többi foglalkozási ágakat, ugyanezt találjuk a magántisztviselőknél is, A magántisztviselőknek átlagos havi keresete 41,979 korona 16 fillér. A tisztviselőnők keresete átlagban 41.666 korona 66 fillér. Ennek a kategóriának átlagos havi keresete tehát 41.822 korona 86 fillér. Egy 5 tagú tisztviselőcsalád eltartására szükséges ugyanazon indexszámok alapján, melyek a legszükségesebb élelmezési cikkekre vonatkoznak, 167.504 korona 28 fillér. Ezzel szemben az átlagos íjövedelmük csak 41.000 korona. Az egyedülálló tisztviselőnek szükséglete is 91.123 korona 94 fillér. Ugyanezt az állapotot találjuk egyéb foglalkozási ágaknál is, igy pl. a földmunkásoknál. A földmunkásság tudvalevőleg a legrosszabbul fizetett munkásrétege ennek az országnak, (Ugy van ! a szélsobalóldalon.) Azokon a nagy birtoktesteken, ahol nincs állandóan munka, ahol az évnek csak egy csekély részét tudja munkával eltölteni, az évnek legnagyobb részét pedig munka nélkül kénytelen eltölteni, ha nem* jut az a földmivelő munkás ahhoz, hogy arasson, csépeljen, akkor egyáltalán az egész évi keresete arra sem alkalmas, hogy a legszükségesebb, legminimálisabb kenyerét megszerezze a családjának. Drozdy Győző : A legnagyobb béruzsorás a nagybirtok. Farkas István '. A bérek nagyon alacsonyak ós nagyon elmaradtak' Módomban van az ebben az évben fizetett bérekről részben az aratásnál is fizetett összegekről egy pár számadatot felolvasni. (Halljuk!) A mezőgazdasági férfinapszám élelmezés nélkül április hóban Törökszentmiklóson 350 korona volt, Szarvason 500 korona, Tótkomlóson 450 korona, Kovácsházán 400 korona, Hódmezővásárhelyen 1000 korona, Kiskundorozsmán 800 korona, Lőrincin 450 korona, Marcalin 400 korona, Zalamegyében 500—800 korona. A zalamegyei bérekben már benfoglaltatik a fontosabb mezőgazdasági munka, a szőlőmunka is. Pikler Emil : Egy pár cipőfűző árát megkeresi ! (Mozgás és derültség jobbfelöl.) Farkas István : Május hóban Orosházán a férfinapszám élelmezés nélkül 1500 korona, Hódmezővásárhelyen 1600 korona, Eleken 1400 korona, Kavermesen 1200 korona, Füzesabonyban 1500 korona. Látszik tehát, hogy ez a kategória, a földmives réteg is, milyen keveset keres, s milyen messze áll a keresete attól a szükséges pénzmennyiségtől, amelyen a legszükségesebb életfentartási cikkeket be kellene vásárolnia. Még az aratásra vonatkozólag is, ahol a télen kollektív szerződést kötöttek a mezőgazdasági munkások egy pár adat áll a rendelkezésemre. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a földmunkások még ezért a legfontosabb munkáért is, amelyet aratáskor végeznek, aránylag nagyon csekély, és figyelembe véve a mostani áremelkedést ; különösen kis fizetést kapnak. Kiskunfélegyházán aratásnál és cséplésnél élelmezéssel 25 kg. búzát, egyéb munkánál élelmezéssel 15 kg. búzát fizetnek ; aratásnál egy katasztrális hold után átalánybér 60 kg. búzát. Ezek a bérek, ezek a fizetések olyanok, melyek nem nyújtanak módot, hogy abból a munkások megélhessenek és magukat fentarthassák. Meg kell még emlékeznem a dolgozók egy külön kategóriájáról, a hirlapirókról. Őket a magántisztviselői réteghez lehetne sorozni, s azért térek ki reájuk is, mert hiszen a magántisztviselők, a kereskedelmi alkalmazottak, ipari munkások, földmunkások, mezőgazdasági munkások, hirlapirók mind olyan foglalkozású egyének, akik bérért dolgoznak. A színészek és színésznők között is vannak olyanok, például a városi színházba.:, ahol nem sorozták be őket az állami alkalmazottak státusába, akiknek müvészlétükre 20—30 ezer korona fizetésből kell megélni. Ugyanilyen helyzetben vannak a hirlapirók is. Ezeknek a hírlapíróknak, akik arra vannak hivatva, hogy a közvéleményt irányítsák és felvilágosítsák, a nagyközönséget kiszolgálják, hogy tehát kulturális és nemzeti munkát végezzenek, eltekintve minden pártpolitikai szemponttól, hogy a magyar ügyet szolgálják, átlagos havi jövedelme 50—55 ezer korona. (Mozgás a jobboldalon.) Pikler Emil : Nem napi, hanem havi ! Farkas István : Ennyi fizetésük van. Kimutattam az elébb, hogy egy öttagú családdal biró magántisztviselő életfentartására havonkint 167.504 korona, egy magános magántisztviselő életfentartására pedig 91.123 korona szükséges. Ezzel szemben a magyar közönséget, a magyar nemzeti ideákat és eszméket szolgáló újságíró keres havonkint 50—55 ezer koronát. Tessék elképzelni, hogy milyen állapotokat szül az, amikor a kereset ennyire csökken. Miből származik a sok betegség, a bűn, a züllés, ha nem a nyomorúságból? Minden a nyomorúságból fakad. Tessék végignézni a magyar Alföldön, tessék megnézni az idevonatkozó számadatokat, melyeket ez alkalommal nem akarok itt felsorakoztatni. Csak a tüdővész pusztításaira, a gyermekhalandóságra, az elmaradó születések nagy számára, a bűnesetek szaporodására mutatok reá és ha ezeknek okait keresik, másban nem fogják megtalálni, mint a nyomorúságban, mert kilencvenkilenc esetben minden bűnténynek, minden lezüllésnek és tönkremenésnek az a rettenetes nagy nyomorúság az oka, mely nem talál más utat a menekvésre, mint vagy az öngyilkosságot, vagy a bűnbeesést. Ez nagyon fontos szempont, amelyet azért hozunk ide, hogy mentsük a magyar társadalmat, hogy mentsük ennek a magyar dolgozó
