Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-137
A nemzetgyűlés 137. ülése 1923 köztársaság államfőjének mi lesz a hivatása, akkor ezt ugy jellemezte, hogy a köztársaság elnöke délelőtt meg fogja kérdezni az angol követet, hogy az angol király őfelsége hogy aludt, s amikor kielégítő választ fog kapni, akkor meg lesz nyugodva, hazamegy, ezzel a napi munkája befejezést nyer, délután pedig egy jó könyvet fog olvasni. (Mozgás és felkiáltások jobbfelöl : Nagyszerű !) Ezeknek a látogatásoknak hatása különböző. Nem is kívánok ezeknek a hatásával foglalkozni . . . Kuna P. András : Kár is lenne róla egy szót szólani ! (Derültség a szélsobaloldalon. ) Pikler Emil : Jó reggelt Kuna bácsi ! Kuna P. András: Már délután van, nem reggel! (Derültség.) Kár annyit beszélni! Propper Sándor: Miért zavarod a délutáni álmát? (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Peyer Károíy: De mégis foglalkoznom kell ezekkel a látogatásokkal , . . Kuna P. András (közbeszól). Elnök : Kuna képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Peyer Károly : . . . foglalkoznom kell abból a szempontból, hogy ezek a látogatások külföldön és belföldön milyen hatást váltanak ki. Azt hiszem, nemcsak a magam nézetét mondom el, amikor kijelentem : kívánatos volna hogy ezeknek a látogatásokj ak túlságos katonai éle letompittassék. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Bogya János: Micsoda beállítás ez? Szomjas Gusztáv: Nincsen annak semmiféle katonai éle! (Zaj.) Peyer Károly : Különösen helyes s célszerű volna ez azokban a városokban, . . . Bogya János : Célszerű volna ilyen hangon nem beszélni! Peyer Károly : . . . amelyek a határ mentén vannak. Szomjas Gusztáv: Hát oda nem szabad menni? (Zaj.) Az nem Magyarország? Peyer Károly : Ma, amidőn Magyarország külföldi kölcsönt kér, amidőn Magyarország igyekszik mindenben a külföld jóindulatát megnyerni, akkor én a ministerelnök ur cselekedetei s ezen látogatások rendezése között bizonyos ellentétet látok. Szomjas Gusztáv : Gratulálunk hozzá ! (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Peyer Károly: Kívánatos volna, hogy ezek a látogatások kevesebb katonai, de annál több polgári ünnepséggel legyenek egybekötve. Szomjas Gusztáv: Ez a legteljesebb megalázkodás volna ! Peyer Károly: Mindig felfogás dolga, hogy az ember mikor alázkodik meg. B. Kaas Albert: Van olyan is, aki egyáltalán sehogy sem alázkodik meg! (Zaj!) NAPLÓ SU. '. évi június hó 13-án, szerdán. 225 Pikler Emil: A legnagyobb megalázkodás olyan mandátum alapján itt ülni, amely nem illet meg valakit jogosan! B. Kaas Albert: Kire mondja? Pikler Emil : Önre! B. Kaas Albert : Hát akkor nem igaz ! Egyszerűen nem igaz ! Gyanúsító ! (Zaj.) Elnök : B. Kaas képviselő urat rendreutasítom. Peyer Károly : Nem énrám tartozik annak megállapítása, hogy ezek az ünnepélyek milyen keretben folyjanak le; nem is én ós nem is az ellenzék vállalja ezért a felelősséget, hanem a kormánynak keli ezért felelősséget vállalnia. (Félkiáltások jobbfelöl: Vállalja is! Mindannyian vállaljuk!) Én csak mint kívánságot, mint óhajt hozom ezt itt fel. . . Bogya János: Mint külpolitikai aknát helyezi el! (Zaj.) Peyer Károly : . . : amelynek figyelembevétele talán nem volna egészen mellőzendő. Bogya János (közbeszól. Zaj). Elnök : Bogya képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Peyer Károly: Foglalkoznom kell azonban ezeknek a látogatásoknak belföldi hatásaival, még pedig két irányban. Foglalkozni kívánok egyrészt abban az irányban, hogy ezekkel a látogatásokkal kapcsolatosan olyan nagymérvű pompát fejtenek ki... (Igaz ! TJgy van ! balfelol. Zaj és felkiáltások a jobboldalon. Ugyan! Ugyan!) Fekete Lajos : Ezt nem lehet komolyan mondani ! Peyer Károly : Ha nem láttam volna, akkor nem szólnék! Pikler Emil : A német államfő a rendes menetrend szerinti polgári vonatokkal utazik szerte az országban. (Zaj.) Elnök : Pikler képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni! Kuna P: András: Pikler vigyáz a hazára! (Derültség jobbfelöl,) Peyer Károly: Szükségesnek tartom ezt szóvá tenni, mert épen most hangzott el egy interpelláció Rothenstein képviselőtársam részéről, amelyben rámutatott arra, hogy a pénzügyminister ur nincs abban a helyzetben, hogy egy munkásrokkant-egyesületnek évi 10.000 korona támogatást biztosítson. Akkor, amidőn a hadirokkantak itt alamizsnaszerü ellátásban részesülnek; amidőn a hadiözvegyek, hadiárvák ellátásáról még a legminimálisabb mértékben sem gondoskodnak: akkor kívánatos volna, hogy a legmagasabb helyen is ez a takarékosság jusson kifejezésre. (Ugy van! a szélsobaloldalon. Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Kifejezésre is jut !) Én csak olyan tényekről kívánok beszélni, amelyekről személyesen győződtem meg és amelyeket magam láttam. Minden ilyen látogatás alkalmával használt diadalkapu, zászlódisz és egyéb dolgok nem ingyenbe vannak. 34
