Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-130

A nemzetgyűlés 130. ülése 1.923. évi május hó 29-én, kedden. 1?» akarja kötelességévé tenni, hogy beszerezze elemi iskolai bizonyítványát, honcssági okiratait, illetékességi bizonyítványait, vagy lakásbizonylatait. Ugron Gábor : Megszállott területről ! Vázsonyi Vilmos : Semmiféle törvény és rendelet ilyen tömegekre nem számított. Ha tehát valaki nekünk azt mondja t. Nemzetgyűlés, hogy tessék kérem ahhoz a központi választmányhoz fordulni felszólalással, . . . Ugron Gábor : Cinizmus ! Vázsonyi Vilmos : . . . amely központi választmány csinálta a listát, amely ugy dolgozott, hogy midőn az összeíró küldöttségek kihagytak 80.000 embert, akkor ráduplázott : nem az tűnt fel neki, hogy 80.000 embert kihagytak, hanem az tűnt fel, hogy csak 80.000 embert hagytak ki, ráduplázott mondom és a központi választmány még 14.000-et kihagyott, még rásózott a dolgokra ; hát ez a központi választmány adjon nekem a dolgok jelenlegi állása mellett remédiumot ? Százezer ember hogy adjon be felszólalást ? (Felkiáltások jobbfelől : Hisz beadták a felszólalásokat !) Igen, mi elvégeztük ezt, óriási nagy költséggel és fáradsággal elvégeztük ezt a munkát. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Formailag beadtunk felszólalásokat, de ezekhez a felszólalásokhoz hogyan tudjunk 100.000 okiratot csatolni honosságról, illetőségről, iskolai bizonyítványról ? És hogyha ezekkel a praktikákkal szemben nem kapunk remédiumot, hogyan reklamáljuk itt Budapesten ennek a 100.000 embernek, a vidéki városokban és egyéb helyeken pedig nem tudom hány ezer embernek a jogát 1 Rassay Károly : Abszurdum, hogy az emberek ilyenekkel foglalkozzanak, ilyenekkel töltsék az időt ! (Zaj.) Vázsonyi Vilmos : Egyszerű felszólalással, a tör vény rendes utján, hogy majd a közigazgatási bíróság fog nekünk igazat adni, amely ilyen őrületes tömeget kell hogy elintézzen, ezt a dolgot elintézni nem lehet. Horváth Zoltán : Külön bíróságot kell felállítani ! Fábián Béla : A főudvarnagyi bíróságra kell bizni ! Horváth Zoltán : Az ugy sem dolgozik, nincs " semmi dolga ! Vázsonyi Vilmos: Abnormis helyzetet nem lehet normális mértékkel mérni. Itt arra van szükség, hogy maga a kormány siessen a választójogukban szorongatottak ezreinek és ezreinek segítségére. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Itt arra van szükség, hogy maga a kormány akadályozza meg azt, hogy 100.000 választó Budapesten választójogától megfosztassak . . . Rassay Károly : Ez a nemzet becsületének a védelme ! Vázsonyi Vilmos : . . . mert ez a politikai élet "alapja, ez az alkotmányosság alapja. Lehetetlen normális és alkotmányos életet folytatni akkor, ha nem a fair play szabályai alapján mérkőzünk, nem lehet jelzett kártyákkal játszani. (Igaz! Ügy van ! Éljenzés és taps a szélsőbahldahn.) Teljesen lehetetlen olyanténképen alkotmányi s mérkőzést folytatni, hogy a nemtetsző választóknak egész sokaságát kitöröljük a választók névsorából és akkor azt mondani, hogy tessék a törvény rendes utján orvoslást keresni, számítva arra, hogy sok nem ad be felszólalást, és számítva arra, hogy még több pedig nem képes igazolni, hogy megvan-e a választói jogosultsága. Peidl Gyula : Keresztény többtermelés a jogfosztás terén ! Vázsonyi Vilmos : Én azt hiszem, jó véleménnyel vagyok a kormánnyal szemben és nem politikai tőke kovácsolása szempontjából hozom fel ide ezt a kérdsét, amikor azt mondom, hogy ez a kérdés nem az én ügyem, ez a kérdés nem a pártom ügye, sem a szociáldemokrata párté (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) vagy bármely más párt ügye, hanem ez az ügy közügy, ez a becsületnek és a közjognak az ügye, ez mindannyiunknak közös érdeke, és amint a ministerelnök ur tapasztalhatta azt a mi részünkről, hogy midőn ő az egész ország portékáját vitte a maga hajóján, mi nem zavartuk őt egyetlen pillanatra sem munkájában, mert kívántuk tiszta szívből, mint ellenfél és ellenzék is, hogy siker koronázza működését, kivántuk az ország ésa haza érdekében, épugy elvárjuk az igent, ministerelnök úrtól, hogy ezen magatartásunk után ezt a kérdést orvosolni fogja. Nem vagyunk fakciózus ellenzék. Ezt a kérdést ne a pártpolitika szemüvegén keresztültekintse, hanem pusztán a jognak, a közjognak, a becsületnek és a közérdeknek a szempontjai szerint, amelyek azt követelik, hogy senkiről se lehessen egyszerűen kimondani azt a halálositéletet, hogy nem magyar ember, nem magyar állampolgár, hogy ne lehessen senkiről azt mondani, hogy nincs elemi iskolai képzettsége, mikor foglalkozása szerint nyilvánvaló, hogy elemi iskolai képzettség nélkül azt nem is végezheti. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én tehát azt várom at. ministerelnök úrtól és a kormánytól, hogy a saját rendeletét tiszteletben fogja tartani, azt a rendeletet, amelyet mi nem ismertünk el törvényesnek, de amely a kormány számára törvény és szent. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ennek a rendeletnek szempontjai szerint az elemi iskolai képzettséget mindenkiről feltételezni kell, aki vallomást adott, hacsak nincs bizonyit éka a központi választmánynak arra, hogy nincs meg az elemi iskolai képzettsége. A rendelet szelleme szerint a magyar honosságát is el kell ismernie mindenkinek, és külön rendelete szerint a kormánynak el kell ismerni a magyar honosságát annak, akivel szemben nincs bizonyíték és adat arra nézve, hogy nem magyar állampolgár ; az pedig még nem elég bizonyíték, hogy nem csonka Magyarországon, hanem a régi Nagy-Magyarország területén született, és az sem bizonyíték, ha olyan neve van valakinek, amely nem kellemesen cseng egyeseknek tűiében. Pikler Emil : Például Wolff ! (Zaj.) Vázsonyi Vilmos: A tévedések nincsenek ki*