Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

A nemzetgyűlés 137". ülése 1923. évi június hó 13-án, szerdán. 191 kezet vezetőségének az ilyen közgyűlést kellőképen meg kell szerveznie, viszont azonban aggályos volna, ha minden formalitás nélkül engednők meg az alaptőke felemelését. Végtére is komoly és a szövetkezet egész létét, jövőjét érintő kérdésről van szó, úgyhogy a kvalifikált többséghez való ragaszkodást indokoltnak tartom. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e a nagy taglétszámú szövetkezetek közgyűléseinek választott küldöttekkel megtartásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2. §-t) Elnök: Az előadó urat illeti-a szó! Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlési Bizonyos részről aggály merült fel abban az irányban, hogy a 2. §-nak az az uj rendelkezése, amelyet a pénzügyi bizottság vett fel, szintén csak a tízezer tagot meghaladó létszámú szövetkezeteknél volna érvényben. Aki a törvényjavaslatot figyelemmel elolvassa, az előtt nem kétséges, hogy a 2. § épugy, mint az előttem szóló képviselő ur jelezte, tekintet nélkül a taglétszámra, minden szövetkezetre alkalmazandó. Az 1. bekezdés tekintetében bátor vagyok indítványt tenni ás pedig szabatosság okából az 1. bekezdésnek első mondatát és a második mondatnak bevezetését módosítani kérem a következőképen: »A szövetkezetek üzletrészének névértékét, vagy az arra befizetendő összeget alapszabály módosításával fel lehet emelni. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat...« a további szöveg marad. Ennek a változtatásnak indoka az, hogy magában a szövegben is utalni kívánok arra, hogy minden ilyen irányú módosítás az alapszabály megváltoztatásával jár, amely az eddigi tételes törvénynek,természetszerű következménye. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a tanácskozást befejezettnek, jelentem ki. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni a 2. § eredeti szövegét, szemben az előadó ur módosított szövegével? Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor az előadó ur által niódositott szöveget jelentem ki elfogadottnak. • Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. A nemzetgyűlés a szakaszt az előadó ur szövegezésében fogadta el. Következik a 3. §. j Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat 3. §-át felolvasni, Forgács Miklós jegyző (olvassa a 3 §'-t). Elnök: Kíván-e valaki szólani? Ha szólni senki sem kivan, a szakaszt, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek indítványt tenni. Móser Ernő, a közjogi és külügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Móser Ernő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni a közjogi és külügyi bizottság jelentését az osztrák köztársasággal Budapesten 1923 április hó 10-ikén kötött választott bírósági megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztani és tekintettel a tárgy sürgősségére, soronkivül tárgyalásra kitűzni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Rassay Károly: Szót kérek! Elnök : Rassay képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről hozzájárulok az előadó ur ezen javaslatához. Minthogy azonban nem szeretném, ha ez a körülmény félreértésre adna alkalmat, meg kell mondanom, hogy csak azért járulok hozzá, mert a nemzetgyűlés nincs abban a helyzetben, hogy bizottság által letárgyalt törvényjavaslatokat tárgyalhatna. Akkor, amikor elhangzik egy bejelentés, hogy a házszabályrevizió kérdésével foglalkoznak, és egyesek esetleg ugy akarják beállítani a dolgot, mintha ez a nemzetgyűlés nem volna munkaképes, kénytelen vagyok ennél a tárgynál leszögezni, hogy azért vagyunk kénytelenek a sürgősséget kimondani egy javaslatra, tekintet nélkül arra, hogy sürgős-e, mert a Ház nincs abban a helyzetben, hogy érdemleges törvényjavaslatokkal foglalkozhassak. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Kiss Menyhért : A novellát nem tudják idehozni. (Zaj jobbfelöl) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a Móser Ernő előadó ur által előterjesztett törvényjavaslat a három nap közbevetése nélkül sürgősség mellett tárgyaltassék ? (Igen !) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot és a törvényjavaslat napirendre tűzése iránt napirendi indítványom során fogok javaslatot tenni. Benárd Ágoston, mint a külügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Benárd Ágoston előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a külügyi bizottság jelentését előterjeszteni a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tárgyában Parisban, 1912. évi január hó 17-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. Nemzetgyűlést: méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztani sa