Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-133

118 A nemzetgyűlés 133. ülése 1923. évi június hő 6-án, szerdán. Pikler Emil : Meg is fogjuk tenni ! Farkas István : Ha az ébredőknek megengedi a hatóság, meg fogja engedni nekünk is. Én nem panaszkodom. Kijelentem, hogy a gyűlést programmszeriien folytattuk le. Egy pa­naszszavam sincs az egész eljárás ellen, csak egyen­lőséget kérek. Kiss Menyhért : Helyes. Farkas István : Senkinek sincs privilégiuma ebben az országban. A hatóság ne legyen pártos, hanem legyen nyilt és őszinte és tartsa be a tör­vényt, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mi nem félünk az Ébredőktől, nem félünk senkitől sem. Hogy ott a gyűlésen nem történt botrány és vérontás, az nem az ő érdemük, hanem a mienk, a mi higgadt­ságunk és fegyelmezettségünk érdeme. Ha tőlük függött volna, az is történhetett volna. (Ugy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nemezért teszemtehát szóvá a dolgot, mintha az ő itteni fellépésük miatt rekriminálni akarnék, mert ha ezután jönni fognak a gyűléseinkre, várni fogjuk őket. Kabók Lajos : Illő módon. Farkas István : Illő módon. Egész biztos, hogy nem mi fogj uk a rövidebbet húzni. Ha tetszik, jöjjenek, állunk rendelkezésükre. Patay Tibor : Szép fenyegetés. Farkas István : Szóvá kell azonban tennem az esetet abból a szomorú és sajnálatos szempontból, hogy ebben az országban annyi esztendőn keresztül elhangzott kifogások után még ma is vannak társa­dalmi egyesületek, külön alakulatok, amelyek ka­tonai formációkat alkotnak, (ügy van ! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon.) a hatóságok mellett jogokat gyakorolnak és az emberek életét, a közbiztonsá­got veszélyeztetik. Sopron nyugodt város. Ott ezek a nyugodt emberek, a soproni polgárok, súgva panaszkodnak minden odajövő idegennek, hogy mennyi zaklatás­nak, kellemetlenségnek, atrocitásnak vannak ki­téve az odahelyezett Selmecbányái főiskola hallga­tósága részéről. Elmondják, hogy éjszaka megverik őket az utcán, beverik az ablakokat, felmásznak az első emeletekig, úgyhogy egymás vállára állnak, és az ablakban lévő virágcserepeket bedobják az alvókra ; (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Gyönyörű dolog !) ha két-három diák találkozik éjszaka az utcán valakivel, azt megverik. És senki ez ellen tenni nem tud. Barthos Andor : Miért nem jelentik fel? (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Azt jelenthetik !) Farkas István : Rendőrtiszt viselők mondták nekünk Sopronban, hogy ők épugy terror alatt állnak, mint a lakosság összessége, és épolyan tehe­tetlenek velük szemben, mint a lakosok. El fogok mondani bizonyos dolgokat, amelyeket azért, hozok ide, hogy a kormánynak módja legyen ezt orvo­solni ; mert lehetetlen és tűrhetetlen állapot az, hogy még ma is garázdálkodjanak Magyarországon ilyen alakulatok, feldúlják a közbiztonságot és a nyugalmat, és félelemben tartsák egy egész város lakosságát. . '.,....: Mi történt ? A gyűlés lefolyt, amint mondott tani, szabályszerűen. Jellemző azonban arra a szervezettségre, amely ott van, hogy a Soproni Hirlapban a június 3-iki számban azon a napon, amikor Hebelt képviselőtársunk beszámolóját tar­totta, külön ébredő-rovat jelent meg. Ebben a rovatban a következő felhivás foglaltatik (olvassa) : »Bajtársak, a mai beszámolón meglátjuk, hogy kik a gyászmagyarok és elvtársak. Az irásos paran­csot kapott bajtársak jelzett helyen és pontosan jelen legyenek. Mindenkinek nyitva legyen a szeme. Vezérség.« (Nagy zaj és derültség a szélsőbaloldalon.) Szeder Ferenc : Jó, hogy nem fővezérség ! Kabók Lajos : Hányféle vezérség van ebben az országban ? * Pikler Emil : A fővezérség mellett ! Farkas István : Kétségtelen tehát, hogy a gyű­lés megzavarói előre megállapított terv szerint a vezérség Írásban adott parancsa alapján jelentek meg. Ismétlem, ez nem sikerült nekik, a gyűlésen azonban mégis történtek incidensek. Az ott meg­jelent rendzavarókat a felszólaló képviselők elég szigorú kritikában részesítették mindjárt a hely­szinén, épigy azt az egész felfogást is, amelyet ők képviselnek. Emiatt már ott nagyon sokszor kénytelenek voltak elhallgatni és tűrni a kritikát. Mégis kiabál­tak, zsidóztak, az ő szótárukban használatos szava­kat odadobták, mondták azt is, hogy »hazaáruló«. Különösen egy Budapestről ottlevő szociáldemo­kratát, a ki nem képviselő, és aki nem mondott nekik olyan súlyos dolgokat, mint a képviselők, azt akarták kérdőre vonni. A gyűlés után meg­kezdődött az ostrom, hogy ezt az embert megver­jék és tőle elégtételt vegyenek. Propper Sándor : Kijelentették, hogy agyon­ütik, hogy élve nem megy el Sopronból ! A rendőr­ség előtt ! Farkas István : Ez sem fontos. A fontos az, hogy a lehetősége megvan annak, hogy külön tár­sadalmi alakulatok ezt megcsinálják, és megcsinál­ják mindazt, amit Sopronban megcsinálnak. Ez­után az történt, hogy odajöttek a szálló elé, ahol a képviselők meg voltak szállva, ott követelőzni kezdtek, de onnan elutasították őket. Este mozgó­sítottak 3—400 ilyen főiskolai hallgatót, és meg­vallom őszintén, hogy csak a diktatúra alatt lát­tam a Lenin-fiuk között olyan félelmetes alakokat, amilyeneket ott Sopronban láttam ezek között. (Ugy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil: Mi a különbség a Héjjas-fiuk és a Lenin-fiuk között ? Farkas István : Csak abban a terror-csoport­ban láttam hasonlóan hatalmas gummibotokkal és egyebekkel felszerelt embereket, mint akik oda bevonultak a vendéglőbe. Mayer János : Akasztottak már ezek embere­ket % Mert a Lenin-fiuk többeket felakasztottak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ezek csak titok­ban agyonütik az embereket !) á Szeder Ferenc : Csak tessék védeni őket, meg­hatalmazott minister ur !

Next

/
Oldalképek
Tartalom