Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-114
86 ^4 nemzetgyűlés 114. ülése 192, Rupert Rezső : Ez a Kalledey .. . Barla-Szabó József : Az szülész, nem is sebész ! Rupert Rezső : . . . tudom, hogy szülész, de a Pajzs szanatóriumát, amely sebészeti szanatórium, azért akarják átalakítani bábaintézetté hogy a bábaintézeti Kalledey ott elhelyezhető legyen. (Ugy van ! a szélsőbaloldahn. Felkiáltások : Ez a kurzus !) Ez a Kalledey egészen uj keresztény, akinek keresztpap'ja Bársony egyetemi tanár és rektor, , . . (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldahn : Széf kis kurzus!) Barla-Szabó József : A Pajzs is Pick volt ! Rupert Rezső : A Kalledey Leb Lajos keresztpapája véletlenül az egyetemi tanács elnöke és az egyetem rektora. Méltóztassék megitélni, hogy azok a következtetések, amelyek levonhatók abból, hogy utólag a hajánál fogva ráncigálják elő ezt az ügyet, milyen rombolást visznek véghez az egész társadalom erkölcseiben, (Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Kuna P. András: Inkább ezek a beszédek! Rupert Rezső : Szerény véleményem szerint nem engedhető meg az exisztenciák irtása, mert az önök faj mentő politikájával nem egyeztethető össze, hogy embereket tönkretegyenek, pláne keresztény és magyar embereket, de a keresztény politikával sem egyezik meg az, hogy meg nem bocsátanak. Kuna P. András: Ez csak frázis. Rupert Rezső : Abból a célból, hogy alkalmuk, legyen a becsületes kereszténység és a becsületes faj mentő politika álláspontjára helyezkedni és ami mindennél fontosabb, abból a célból, hogy a törvénynek érvényt szerezzünk, a következő interpellációt vagyok bátor előterjeszteni a közoktatásügyi és népjóléti minister urakhoz (olvassa) : »1. Hajlandó-e a minister ur törvényes felügyeleti jogáná] fogva odahatni, hogy az egyetemek felhagyjanak a doktori diplomák elkobzásával ? 2. Hajlandó-e megnyugtató kijelentést tenni arra nézve, hogyha valamely egyetem megfoszt is valakit doktori diplomájától, ez nem jelenti azt, hogy az illető szaktudásának megfelelő foglalkozását tovább nem űzheti ?« Pikler Emil : A szanatóriumot is el akarják kommunizálni a szent magántulajdon nevében. Drozdy Győző : Adják oda Kuna P. Andrásnak! Rupert Rezső (továbbolvassa) : »3. Mig a kérdés törvényhozási utón nem rendeztetik, hajlandó-e ugy az egyetemek, mint saját törvényellenes rendelkezéseit revizió alá venni és az eddigi címelvonásokat hatálytalanítani '?« (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldahn.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a közoktatásügyi- és népjóléti minister uraknak. Ki következik ? Perlaki György jegyző : Szakács Andor ! Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel bátor vagyok azt a tiszteletteljes kérést intézni a t. Nemzetgyűléshez, méltóztassék megengedni, hogy interpellá'. évi március hó 21-én, szerdán, ciómat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : Azt. hiszem, kimondhatom, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul ahoz, hogy Szakács Andor képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el. (Helyeslés.) Ki következik ? Perlaki György : jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy röviden előterjesszem interpellációmat. Patacsi Dénes : Megadjuk ! (Zaj.) Elnök : Kérem Patacsi képviselő urat, legyen tekintettel arra, hogy még tizenhét interpelláció van hátra és ne hosszabbítsa meg közbeszólásokkal az ülés tartamát, Kiss Menyhért : Interpellációm karaktere az, hogy rövid legyen. Egyébként is alkalmat akarok adni többi képviselőtársamnak is arra, hogy elmondhassák interpellációjukat. Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy micsoda óriási erkölcsi és anyagi érdeke a nemzetnek, hog}'- a magyar iparművészet fellendüljön és a külföld számára produkciót szállíthasson és lerontott valutánkat a külföldről jövő pénzekkel megjavítsa. Nemrégen vannak iparművészeti iskolák, melyek féltve ápolt gyöngyei a magyar kultúrának, mégis olyan válságos napok következtek reájuk, hogy a múlt héten felkerestek az Iparművészeti Iskola növendékei, hogy tegyem szóvá a nemzetgyűlés szine előtt, hogy az ötvösművészet és a textilművészet osztályát beszüntették, mert az előadó tanárok oly mostohán voltak fizetve, hogy kénytelenek voltak állásaikat otthagyni. Mielőtt idehoztam, utánajártam a dolognak és szomorúan kellett megállapítanom, hogy ezek a növendékek valót mondtak. Az iparművészeti iskolában oly gyengén vannak fizetve a tanárok és annyi nem rendszeresített óradíjas tanári állás van, hogy a tanárok magánüzemekhez, vállalkozásokhoz mennek, mert ott nem 4000 koronát fizetnek nekik havonta, hanem 100.000 koronát. Az egyik osztály tanára, aki 4000 koronát kapott, azért hagyta ott állását, mert egy magáncégnél 100.000 koronás állást kapott. Állandóan hivatkozunk kulturfölényünkre és ma csonka Magyarországon a jelszó az, hogy kultúrfölény ünkkel kell visszaszerezni az elszakított lészeket. Szomorú volna, ha ez csak jelszó maradna. Amikor gyakorlati megvalósításra keiül a sor, ez a kultúrfölény abban nyilatkozik meg, hogy a vezetőtényezők az Iparművészeti Iskolát összetévesztik a polgáii iskolákkal, gimnáziumokkal és reáliskolákkal és a pénzügyminister ur az Iparművészeti Iskola fentaitását csak annyira tartja fontosnak, mint a 400—500 polgári iskolából egynek a fentaitását vagy törlését. Itt nagy tévedés van. Csak egyetlenegy adatot ajánlok a t. pénzügyminist er ur figyelmébe. 1922 januártól szeptemberig három milliárd éitékü olyan butoit szállítottak ki, amelyet iparművészeti növendékek készítettek tanáraik vezetése alatt, ha pedig ez az iskola to»
