Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

A nemzetgyűlés lié. ülése 1923. évi március hó 21-én, szerdán. 83 pedig a mai mentalitás, mai bosszúálló politika, bosszúálló hajlandóság mellett akarnók az embereket megítélni. Ellenkezőleg azt mondot­tam, hogy megértem, amit akkor Prohászka Ottokár irt, megértem, hogy meggyőződéssel is irta, de viszont akkor méltóztassanak meg­engedni, ha mások hasonló cselekedetét szintén megértem és ha egy gyorsitott tanács elitélte is az illetőt, én a magam lelkében és a tisztes­séges közvélemény is azt az embert felmenti. Mert hiszen nemcsak az a hiba, hogy itt most utólagosan az egyetemi tanács lép fel bíró­ként. Hiba volt az eljárás során is. Olyan hi­bák történtek, amelyekkel szemben a budapesti Ítélőtábla is más állásponton volt. Olyan hibák történtek az ítélkezésben, amelyeket maga a tárgyalás elnöke is észlelt és ezért különvéle­ménnyel is élt ebben az ügyben. Ez a gyorsi­tott eljárás a mai lehiggadt jogászi felfogás szerint ideértve a bíróságok álláspontját, fel­fogását is, nem olyan ítélkezés volt, amely meg­nyugtató módon és igazságosan intézte volna el a dolgokat. Az tehát nem imponálhat nekünk, hogy valakit egy gyorsitott tanács politikai deliktumért elitélt. Ezek a deliktumok olyanok, amelyekért egy más naptár mellett esetleg di­cséret jár, (ügy van f a szélsöbaloldalon) vagy jár egyeseknek ma is hasonló cselekedetekért. De ezeket a vidéken élő intelligens kisembere­ket, akikben élt a reformvágy, amint élt dr. Pajzs Pálban is, megtévesztették az akkori idők, mert az országos hangulat az volt, — különösen az intelligencia leledzett ebben a, mondjuk, hibában — hogy mellé kell szegődni a kormányzásnak, a népköztársaságnak. Csoda-e tehát, ha ezek az emberek megtévedtek és sze­rintem olyan dolgokra ragadtatták magukat, amelyek a törvénnyel ellenkeznek? Nem csoda, mert Prohászka cikkében nekik dicsőség járt, de más országos kapacitások felfogása és véle­ménye szerint is. Itt van például dr. Vass József minister urnák egy 1918 december 20-áról kelt cikke, amely a Magyar Kultúrában jelent meg és pedig vezetőhelyen. (Zaj a jobboldalon.) Pikler Emil (közbeszól.) . Szabó István (sókor ópátkai): Illetlen, hogy zsidó bántja a püspököt! Mi nem bántjuk a rabbijukat! Drozdy Győző: Kényelmetlen? Szabó István (soJcorópáthai) : Dehogy ké­nyelmetlen ! Illetlen ! Pikler Emil: Sokoró, mint illemtanár! Jó dolog! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rupert Rezső: Ebből a cikkből bátor va­gyok ennek az országos kapacitásnak következő felfogását, álláspontját ismertetni, felolvasni. B. Podmaniczky Endre: Vass János? (Fel­kiáltások a széhöbaloldalon : Vass József !) Horváth Zoltán: Vass József népjóléti mi­nister ur l Pikler Emil: Ez itél most a Pajzs felett! Rupert Rezső (olvassa) : »Az elégséges-ok­ság elvét kellene megtagadnunk, ha azt hinnők, hogy a magyar forradalmi átalakulás létrehozói azok voltak, akik a forradalmi mozgalmat ki­pattantották és vezették.« (Zaj.) Elnök : A házszabályok nekem nem adnak jogot arra, hogy egy képviselőt interpellációja elmondásában szűkebb keretek közé szoritsak. Én legfeljebb azt a kérést intéztem a képviselő úrhoz, hogy miután még 13 más interpelláló képviselő ur következik szólásra, méltóztassék a Ház idejével gazdaságosabban bánni, hogy a többiek is szóláshoz juthassanak. Pikler Emil : Itt leszünk reggelig ! Iláérünk ! Drozdy Győző: Indítványoztam, hogy 12-kor térjünk át! Eőri-Szabó Dezső : A Pajzs Pálokra órákat vesztegetnek az ország idejéből. Nagy Ernő: Akik olyan nagy erkölcsbírák, tessék meghallgatni ! Ne erkölcsbiráskodjék min­denki, akik maguk benne vannak a szennyben! Elnök: Nagy Ernő képviselő urat rendre­utasítom. Eőri-Szabó Dezső: Pajzs Pálokkal órákat töltenek el ! Elnök: Csendet kérek, képviselő ur! Drozdy Győző : Nem értem ezt az Eőrit ! Ez egy tisztességes magyar ember! Elnök : Drozdy képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. HaláSZ MÓriC : öt évre becsukták ! Drozdy Győző : Igazságtalanul csukták be ! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Drozdy képviselő urat rendreutasítom. Halász MóriC : Bíróság ítélte el ! Pikler Emil : Nem biróság, hanem gyorsitott tanács ! Patacsi Dénes (közbeszól). Elnök : Patacsi képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni ! Drozdy Győző : Téged nem mentett v Ina fel a bíróság a Károlyi-pártban tartott beszédedért. Elnök : Drozdy képviselő urat kérem, ne mél­tóztassék a Ház tanácskozásait megakadályozni. Rupert RezsŐ : Folytatom tovább. Csak pár szó van még hátra Vass József cikkéből (tovább­olvassa) : »Nem ! Helyzetünk már a forradalom előtt magában rejtette az uj formák összes reális lehetőségeit s csak arra volt szükség, hogy egyet­len erőteljes vágás felbontsa a felületi feszültséget, amely vihart takart, de nyugalmat és rendet hazu­dott a mélységek vizsgálásához nem szokott sze­meknek. A vihar kitört, a régi rendszer összeom­lott, de az uj sincs még túl a megszületés stádiu­mán. Az uj magyar népköztársaság kormányzó­hatalmának birtckcsai hallatlan nehézségek és veszedelmek között minden energiájukat a puszta nemzeti lét megmentésére kénytelenek fordítani. Egyelőre szó sem lehet arról, hogy politikai, gazda­sági és kulturális jövendőink főirányait az általa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom