Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-113

*2 A nemzetgyűlés 113. ülése 1923. évi március hó 20-án, kedden. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »Lafayette szenátor március 3-án terjedelmes emlékiratot nyújtott be az Egyesült Államok szenátusához Magyarországra vonatkozólag. Az emlékirat egyhangú együttérzéssel elfogadtatott és szenátusi nyomtatványként való kinyomatása elrendeltetett. Hasonló másolat nyújtatott be Harding elnökhöz. Magyarország sorsa hivatalosan az amerikai kormány és nép előtt fekszik. Az emlékirat, melyet Biriny Lajos clevlandi ügyvéd irt és a Clevland és környékbeli magyarság képviselői irtak alá, tartalmazza a rendithetetlen történelmi igazságot Magyarországra vonatkozólag. Erős hitünk, hogy az igazság meg fogja menteni Magyarországot.« Elnök : Azt hiszem, a nemzetgyűlés egyhangú helyeslésével találkozom, ha kimondom, hogy amerikai véreinknek nemzeti ügyünk iránt tanúsított ezen tevékeny együttérzését hálás köszönettel vesszük tudomásul. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Békés és Csongrád vármegyék, valamint Miskolc város közönségének feliratát a jóvátételi követelések elleni tiltakozás tárgyában ; Csongrád és Esztergom vármegyék közönségének feliratát, hogy a közrend fokozotabb biztosításáról szóló törvényjavaslat mielőbb letárgyaltassék és törvényerőre emeltessék; Csongrád és Esztergom vármegye közönségének feliratát otóber 6-ának nemzeti gyászünneppé való nyilvánítása tárgyában; Es végül Csongrád vármegye közönségének feliratát az 1922. évi XXI. te. 13. §-ának módosítása ügyében, illetve az iránt, hogy az önkormányzati testületekben az összes társadalmi osztályok képviselői ezentúl is helyet foglalhassanak. Miután a rendtörvényről szóló törvényjavaslat a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknál van előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, Csongrád és Esztergom vármegyéknek e tárgyra vonatkozó felirata kiadatik a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknak, míg a többi felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Osilléry András és Benedek János képviselő urak a március 15-iki tüntetések ügyében az összkormányhoz, Griger Miklós képviselő ur pedig a komáromi választás ügyében a belügyi és a vallás- és közoktatásügyi minister urakhoz sürgős interpelláció előterjesztésére kértek engedélyt. Én az engedélyt nekik megadtam. Javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására délután % 3 óra után, (Felkiáltások bal felől: Kettőkor!) az összeférhetetlenségi itélőbizottság tagjainak kisorsolása után térjünk át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Félhárom órakor van a zsűri kisorsolása, tehát csak félhárom őra után térhetünk át a sürgős interpellációkra. Ezért voltam bátor ily értelemben javaslatomat megtenni. Napirend szerint következik az Országos Erdei Alapról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni méltóztassék. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az Országos Erdei Alapról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik az erdőbirtokhitelről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az erdőbirtokhitelről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a Hágában 1912. évi január hó 23-án kötött ópium-egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a Hágában 1912. évi január hő 23-án kötött ópium-egyezmény becikkelyezéséről szóló töx*vényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907 : XLVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Marschall Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlési Az 1900-as évek magyar törvényhozásának egyik emberi szempontból leghumánusabb és szociális szempontból egyik leggyakorlatibb értékű alko-* tása az 1907 : XL

VI. te. volt, amely tudvalevőleg gazdasági munkasházak építését tetté intézményessé, állandóvá és kötelezővé. Addig, ha itt-ott történtek is kísérletek arra nézve, hogy a gazdasági munkások megfelelő lakáshoz