Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

À nemzetgyűlés 114. ülése 1923. Fábián Béla : A honvédelmi minister ur válaszát tisztelettel tudomásul veszem. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a bonvédelemügyi minister ur által Fábián Béla képviselő ur interpellációjára adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik Bupert Bezső képviselő ur interpellációja a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz egyesek doktori címének és diplomájának elkobzása tárgyában. A képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Napról-napra itt is, de az országban is mindenütt hangzik a panasz, hogy elpusztulunk a nyomorúságban és mégis ennek ellenére azt látjuk, hogy nemcsak felelőtlen elemek, nemcsak társadalmi mozgalmak irányulnak oda, hogy a nyomor tényleg még inkább fokozódjék, hanem a hivatalos ország, maga a kormányzat is azon dolgozi!:, hogy ebben az országban minél több exisztencia menjen tönkre. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem állítom, hogy ezt készakarva teszi a kormányzat, hanem nem fontolva meg a következményeket, folytat és inaugurál olyan politikát, amelynek vége mégis csak a nyomor növekedése, közgazdasági életünk elgyöngülése és a végén azután a szenvedések sorozata. Itt van egy különösen igen nagy problémánk, a tisztviselői kérdés. Olyan súlyos terhe ez az országnak, amelyet ma már a kormány hivatalos megnyilatkozása szerint is alig bírunk el. Már csak abból a szempontból is, hogy a tisztviselői kart is védelmeznünk kell, hiszen azok is magyarok ós a magyarság megmentését jelenti az ő létüknek megmentése, mindent meg kellene tenni arra nézve, hogy az ország teherbíró képességű legyen. Ezzel szemben pedig látjuk azt a politikát, amely akarva, nem akarva, napról-napra mindinkább tönkreteszi a magyar ipart, a magyar kereskedelmet és most már sor kerül a mezőgazdaságra is. Hiszen hogy csak egyetlen egy kis példát említsek, ott van a mi mezőgazdaságunknak gyapjuügye. A gyapjút elszedik és elviszik a gazdától olyan időben, amikor kiviteli engedélyek még nincsenek és amikor a nagybankok összevásárolták az ország gazdaközönségétől a gyapjat, megengedik a kivitelt és a nagybankok hirtelen zsebrevágják az óriási nagy hasznot. Mi más egyéb ez, mint hogy a kardéllel fenyegetett ipar és kereskedelem mellett napról-napra — de nemcsak egy ilyen intézkedéssel, hanem százzal is — sorvasztják és teszik tönkre vagy legalább is akadályozzák a megerősödésben a mezőgazdaságot is. Ha a nagy tisztviselőprobléma mellett rengeteg tömeg embert vagyunk kénytelenek eltartani csak azért, hogy megmentsük őket a magyarságnak, nem pedig azért, mert szükségünk van rájuk, akkor nem tudom megérteni azt a rövidlátó politikát, amely nemcsak a tisztviselőkkel szemben nyilatkozik meg indirekte abban, évi március hó 21-én, szerdán. Ti hogy közgazdasági életünket elerőtlenítik és nem teszik lehetővé nekünk, hogy a költségeket fedezhessük, hanem abban is, hogy azokat az embereket és exisztenciákat is üldözik, ha nem is általános rendelkezésekkel, hanem egyéni beavatkozásokkal, amely exisztenciák nem kérnek az országtól eltartást, hanem megélnek a maguk emberségéből. . . Drozdy Győző : Sőt másoknak kenyeret adnak és használnak az egész társadalomnak! Rupert Rezső : ... sőt adófizető emberek, s mint helyesen mondja t. képviselőtársam, kenyeret adnak másoknak és forrásai az állami jövedelemnek. Azt látjuk, hogy nem komoly okból, komoly érdekből, hanem tisztán politikai bosszúvágyból és egyéni érdekből űzőbe vesznek egyes embereket, elpusztítják az illetőt magát embertelenül és elpusztítják sorra az adófizető exisztenciákat is. Hogy ezen a téren mi történik, a magyar társadalmi életnek csak egy szűk kis területéről akarok most beszélni, erre akarom a kérdést szorítani. Arról akarok beszélni, hogy ez az exisztencia-üldözés ma már elkövetkezett az intellektuális osztály társadalmi életében is : kezdik üldözni az orvosokat, kezdik üldözni a diplomás embereket, még pedig oly módon, hogy a diplomájukat veszik el.., Cserti József: Törvénytelenül! Rupert Rezső : ... és ezzel lehetetlenné teszik, hogy megéljenek. Ha diplomás embernek kenyerét, kenyérkereseti lehetőségét, a diplomáját a törvény alapján veszik el, ezt még meglehet érteni. Drozdy Győző: Az egész világon ilyen példátlan gaztettet nem követtek el. Elnök: Kérem Drozdy képviselő urat, méltóztassék az ilyen imparlamentáris kifejezéstől tartózkodni. Rupert Rezső: Előfordulnak esetek, amikor bíróságok diplomás embertől elvették a diplomát, de ez törvény alapján történt. Ha például hivatalvesztésre Ítéltek egy ügyvédet, az nem gyakorolhatta az ügyvédséget, vagy ha elitéltek egy közjegyzőt, az nem gyakorolhatta a közjegyzőséget, ha tanárt Ítéltek el, az nem taníthatott tovább. Mindezeknek azonban megvolt a törvényes alapjuk a btintetőtörvénykönyvben, amely ismeri bizonyos deliktumok mellett mellékbüntetésképen a hivatalvesztést. Ezért ezeket mind megértjük és meg is nyugodhatunk bennük, mert a törvény nem oly kegyetlen, hogy egyszersmindenkorra, véglegesen elvegye az illetőtől a kenyeret, az exisztenciát, mert a törvény akkor, amikor megengedi a hivatalvesztés büntetésének alkalmazását, maximumot ismer ós még a legsúlyosabb bűntett esetében is legfeljebb tiz évre fosztható meg valaki a hivatalától és így közvetve diplomájának értékesítésétől. Az utóbbi időben azonban lábrakapott egy törvényellenes uzus az egyetemeken. Eddig csak a bíróságok voltak jogosítva arra, hogy birói