Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-128
A nemzetgyűlés 128. ülése 1923. a háború alatt épen olyan katona volt, mint amilyen katona volt a tényleges katona. Már pedig az igen t. honvédelmi minister urnák egyik javaslata szerint azoknak a katonatiszteknek, akiket a tényleges szolgálatból nyugdíjba taszítottunk, átmeneti viszonyt biztosítottunk : a nőtleneknek két esztendőt, a nősöknek három esztendőt, teljes fizetésük élvezetével. Ugyanezt a kedvezményt az elbocsátott polgári tisztviselők számára nem biztosította a törvényhozás. Én itt egy vastag igazságtalanságot látok, egy indokolatlan különbségtételt a polgári közszolgálati alkalmazottak rovására. Nagy hibák történtek tehát és történnek még ma is. A legnagyobb hiba, véleményem szerint, a kezdet kezdetén, a B-list felfektetésénél volt. Hibás volt az a maga egészében, és hibás volt annak a kihatása is. Huszár Elemér: Politika volt! Szilágyi Lajos: Az a 1L000 közszolgálati alkalmazott, aki a B-lista alapján elbocsáttatott, az elmúlt hetekben egy önsegélyző- és védőszövetséget alkotott és sérelmeit pontokba foglalva állította össze. Én, t. Nemzetgyűlés, nem vonultattam fel ezt a 11.000 közszolgálati alkalmazottat sem egészben, sem küldöttségileg sehova sem. A mai napon sem rakattam meg velük a karzatot, habár erre példát láttam már ennek a nemzetgyűlésnek történetében. Egyedül és kizárólag oda befolyásoltam őket, hogy visszafojtva elkeseredésüket, egy memorandumban foglalják össze kívánságaikat. Ők ezt megtették, a memorandum a ministerelnök ur elé terjesztetett, ma pedig a nemzetgyűlés elé hozom pár szóval annak lényegét. T. Nemzetgyűlés ! Egyszerűek ezek a sérelmek egytől-egyig mind, és azzal a jó indulattal, amely a kormányt kell hogy kötelezze, véleményem szerint ezeknek a sérelmeknek legnagyobb részét orvosolni is lehet. Mit kérnek ezek a szerencsétlen elbocsátott tisztviselők? Kérik először azt, hogy aki el akar távozni, el akar menni a tisztviselői státusból, annak ezt a szándékát ne akadályozza senki ; hogy aki el akar menni, az akadálytalanul távozzék. Másodszor kérik azt, hogy aki vagyonos és nem szorult rá ennek a koldus államnak rossz koronáira, adja át a helyét önként, vagy csak létszám felett, nobile officiumként vállaljon állami megbízatást. Azt kivánják, hogy akinek más szakképzettsége van, aki többféle diplomának boldog tulajdonosa, vagy aki a tisztviselői irodai munkán kivül más foglalkozáshoz is ért és így máskép is tud boldogulni, önként keresse máshol a maga elhelyezkedését. Azt kivánják, hogy aki fiatal és igy könnyebben mozog, könnyebben tanul, lát és hall, az önmaga próbáljon más alkalmazásban szerencsét és hagyja az öregebbeket meg jelenlegi állásában. Azt kivánják, hogy aki nőtlen és teljesen egyedülálló önálló ember, vágjon neki merészen egy uj jövőnek, egy ujabb pályáéi;?' április hó 28-án, szombaton. 551 nak, hiszen ott csak egy ember reszkírozza a maga exisztenciáját és tegye lehetővé, hogy inkább a nagyobb családosok ragaszkodjanak makacsul tovább a bizonyossághoz. Azt kivánják, hogy aki nem volt a háborúban és itthon teljesítette a maga kötelességét, jelentkezzék most önként a mostani harcra, a megélhetésért folyó élet-halál harcra ós ne kívánja, hogy ezt a harcot is azok harcolják végig, akik a fegyveres harcot harcolták végig. Me:t ezeknek az életereje már a háborús harc alatt amúgy is elernyedt. Azt kivánják ezek a közszolgálati alkalmazottak, hogy aki egészséges, tekintsen arra a tisztviselőtársára, aki hadirokkanttá vált a háború alatt és ne tűrje azt, hogy hadirokkanttá vált közszolgálati alkalmazottakat a B-listára történt helyezés folytán eltávolítsanak. Azt kivánják, hogy aki pedig felületes, hanyag, vagy pontatlanul teljesiti kötelességét, azt pedig könyörtelenül távolítsa el a kormány. Itt mutatkozzék a kormánynak az erélyes keze, mert hanyag, felületes, pontatlan tisztviselő ma már állásában semmiesetre sem tűrhető meg. (ügy van ! Ugy van !) Egyszerű követelések ezek egytől-egyig, melyek, ha betartattak volna, nem volna panasz és elégedetlenség. A B-lista szerencsétlenül volt összeállítva és az elbocsátottakról még ráadásul nem is történt gondoskodás. A B-lista elnevezés az idők folyamán megbélyegző elnevezéssé vált és mivel megbélyegezte azt, aki reá került, egyben megnehezítette az illetőnek más életpályán való elhelyezkedését is. Mindezek tetejébe jön egypár pénzügyministeri tüszurás, egypár pénzügyministeri krajcároskodás, amikor például a nyugdíjba helyezett közszolgálati alkalmazottaktól a kedvezményes vasúti füzetjegyeket megvonta, vagy amikor a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak utazási kedvezményét korlátozta, vagy amikor azt kutatta, hogy egy ilyen szerencsétlen nyugdíjas közszolgálati alkalmazottnak van-e hatezer korona mellékjövedelme havonta, vagy nincs és ha van, megvonja tőle a kedvezményes élelmiszerellátás előnyeit. Pikler Emil : Abszuidum ! Szilágyi LajOS : Ezek az intézkedések a végletekig fokozták az elkeseredést, aminek következtében komoly az az aggodalmam, hogy ez az elkeseredés kirobbanáshoz fog vezetni. Ezt a kirobbanást akarom és akarjuk megelőzni és ezen szándékunktól eltelve a következő interpellációt intézem az igen tisztelt ministerelnök úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása az igen t. ministerelnök urnák arról, hogy a B-listára helyezett és onnan nyugdíjazott közszolgálati alkalmazottak tömegében megmérhetetlen elkeseredés vert gyökeret ? Tisztelettel kérdem, hajlandó-e a t. ministerelnök ur odahatni, hogy a szenvedett igazságtalanságok kiküszöböltessenek és az egész kérdés akként rendeztessék, hogy az közmegnyugvást keltsen, s az állam pénzügyi helyzetére nézve pedig a költségek' 81*
