Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-128
518 A nemzetgyűlés 128. ülése 1923. hez — a hidegvérű csikótenyésztésről való gondoskodás és felügyelet hiányai tárgyában. Szilágyi Lajos — a belügy mini sterhez — az állami rendőrség személyzetének anyagi helyzete tárgyában. Kiss Menyhért — a belügyministerhez — a nyírbátori főszolgabíró jogtalan intézkedése tár' gyában az EME ellen. Kiss Menyhért — a honvédelmi ministerhez — a debreezeni körletparancsnokságnál levő állapotok tárgyában. Huszár Károly — a belügyi és a közoktatásügyi ministerhez — a katholikus jellegű egyesületek sérelme tárgyában. Alföldi Béla — az összkormányhoz — a fogtechnikusok működése körül tapasztalt súlyos visszaélések tárgyában. Propper Sándor — a népjóléti és honvédelmi ministerekhez — a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátása és a vitézségi érem-pótdíjak tárgyában. Buday Dezső — a ministerelnökhöz — a Csepelsziget északnyugati részén létesítendő nemzetközi vámmentes szabad kikötő építése tárgyában. B. Kaas Albert — a pénzügyi- és a földmivelésügyi ministerhez — a kereskedelembe bevezetett gabonapénztárjegyek tárgyában. Farkas István — a belügyministerhez — május elsejének megünneplése ügyében tett különleges intézkedések tárgyában. Reisinger Ferenc — a vallás- és közoktatásügyi ministerekhez — a tanügyi állapotok tárgyában. Farkas Tibor — a közélelmezési és földmivelésügyi ministerekhez — a gabonaárak szabályozása céljából tervezett kormányintézkedések tárgyában. Szilágyi Lajos — a ministerelnökhöz — a B-listás közszolgálati alkalmazottak sérelmei tárgyában. Halász Móric — a pénzügyi és földmivelésügyi ministerekhez — a kereskedelembe bevezetett gabonapénztárjegyek tárgyában. Őrgróf Pallavicini Gryörgy — a honvédelmi ministerhez — egy tiszti egyenruhában öltözött egyénnek szent mise alatt történt kegyeletsértő viselkedése tárgyában. Esztergályos János — a népjóléti ministerhez — a ceglédi munkásotthon elvevése tárgyában. Szakács Andor — a belügyi és a földmivelésügyi ministerhez — a tiszaluci állapotokról. Elnök : Javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után térjünk át. Méltóztatnak e javaslathoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a mezőgazdasági munkások munkaerejének jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról szóló törvényévi április hő 28-án, szombaton. javaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Hebelt Ede jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök '. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a mezőgazdasági munkások munkaerejének jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, kik a javaslatot harmadszori olvasásban elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki s kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Ezzel napirendünk letárgyaltatván, meg kívánom tenni legközelebbi ülésünk idejére ós napirendjére vonatkozó javaslatomat. (Halljuk! Halljuk!) Javaslatom az, hogy legközelebbi ülésünket folyó évi májas hó 23-án szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki a további teendők megállapítása. Szerdai nap lévén, a házszabályokban előirt időben természetszerűen fel fog olvastatni az indítvány- és interpellációs könyv. A ministerelnök ur kivan szólani. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről is kérem a mélyen t. Házat, méltóztassék az elnök ur által előterjesztett napirendi indítványhoz hozzájárulni, hozzájárulni ahhoz, hogy a Háznak tanácskozásai három hétig szüneteljenek és a legközelebbi ülés csak május 23-án, pünkösd utáni szerdán tartassék meg, még pedig azzal a napirenddel, hogy a további teendők ezen az ülésen megbeszéltessenek. Legyen szabad röviden indokolnom ezt a napirendi indítványt. (Halljuk ! Halljuk !) Mélyen t. Nemzetgyűlés! A kormány az ország pénzügyi és közgazdasági helyzetét igen komolyan ítéli, és ezen felfogásból kiindulva, lépéseket tett a párisi jóvátételi bizottságnál, hogy az ország közgazdasági és pénzügyi helyzetéről való felfogását e bizottság előtt ismertethesse és vele együtt a helyzet orvoslásának módjait és útjait keresse. A reparációs bizottság a maga részéről a kormány e kívánságának eleget kívánván tenni, a kormányelnököt és a pénzügyminister urat meghívta, hogy őket meghallgathassa és ennek a meghallgatásnak napját május 4-ére tűzte ki. Minthogy eleget kivánunk tenni ennek a meghívásnak, és abból a célból is, hogy az ország állapotát a nagyhatalmak kormányai előtt is ismertethessük és az orvoslást keressük, a magam részéről a pénzügyminister úrral Parisba a reparációs komisszióhoz és onnan Londonba, valamint Rómába is el szándékozunk menni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Minthogy erre az útra hosszabb időre van szükség s valószínűleg két-három hetet kell
