Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

A nemzetgyűlés 127. ülése 1923. evi április hó 27-én, pénteken. 495 lál

va van, emeltessék fel. Tudniillik a gazdasági viszonyok változásával ez olyan csekély összegre redukálódhatik, amely számba sem jöhet, és egyáltalában nem fognak törődni az illetők azzal, hogy ezzel a pénzbirsággal sujtják-e őket, mert anyagi érdekeiket nem érinti. Azt proponálom tehát, hogy a 8. § utolsó bekezdésében a 4000 korona pénzbirság 8000-re, a 6000 korona pénzbírság 12.000-re módosítandó. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivel és ügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Minden hosszabb indokolás nélkül hozzájárulok a módositó javaslathoz. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil* vámtom. Következik a határozathozatal. Fel* teszem a kérdést : — miután nagyobb összegről van szó a Csik József képviselő ur által beadott indítványba a, igy elsősorban erre kell feltennem a kérdést —méltóztatnak-e a Csik József képviselő ur által inditványozott szöveget elfogadni, szemben az eredeti szövegezéssel? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a Csik József képviselő uraltál inditványozott szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A Ház az eredeti szöveggel szemben elfogadta Csik József képviselő ur módositó indítványát. Következik a 9. §. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök : Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Csik József ! Csik József : T. Nemzetgyűlés ! A 9. § ezt mondja (olvassa) : »A gazdasági munkabérmegállapitó bizottság a munkabéreket az elnökön kivül egyenlő arányban két birtokos és két munkavállaló tag részvételével zárt ülésben állapit] a meg.« Nem tartom célszerűnek, hogy a törvényjavaslat nyíltan kimondja azt, hogy zárt ülésben kell megállapítani ezeket a munkabéreket. Sokkal jobbnak, célszerűbbnek tartanám . . . (Egy hang : Népgyűlésen?) Nem népgyűlésen ! Sokkal nagyobb közmegnyugvást idézne elő a megállapítás, ha az nyilt ülésben történne. Koncedálom azt is, hogy sokszor ilyen nyilt ülésben lehetetlen tárgyalni. Epen azért proponálom azt, hogy nem zárt, hanem lehetőleg nyilt legyen az ülés. Tehát : lehetőleg ! Ebben az esetben a módositás elfogadásával még mindig megvan az elnök számára a lehetőség arra, hogy ne nyilt ülésben, hanem zárt ülésben állapítsa meg a béreket, ha a körülmények ugy hozzák magukkal, hogy a döntés nyilt ülésben nem hozható meg. Elnök : Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Dénes István ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Sem az eredeti szövegezés, sem pedig a Csik József t. képviselőtársam módositó indítványa nem fedi az igazságot és helyes álláspontot, amelyet e kérdésben el kell foglalni. Indokolatlan és érthetetlen a törvényjavaslatnak ama szövegezése, hogy miért kell a mezőgazdasági munkabéreket zárt ülésben NAPLÓ XI. tárgyalni. Én nem vagyok gyanakodó ember, elfogadom a legnagyobb jóindulatot a bizottságok iránt ; engedelmet kérek azonban, azok a munkások, akiknek sorsáról ottan döntenek, azok kevésbé intelligens voltuknál és gyanakodó természetüknél fogva, mihelyt látják, hogy zárt ülésben történik a döntés az ősorsuk felett, rögtön gyanakodni fognak, akaratlanul és önkéntelenül is azt fogják mondani, hogy vagy az egyik vagy a másik, vagy pedig mind a két tagot megvesztegették. Már pedig ezt a gyanút a kormánynak és nemzetgyűlésnek nem szabad fentartania és istápolnia, mert itt a legégetőbb kérdésekről van szó, ezrek sorsáról történik benne döntés, és azért sem, mert nagyon szomorú tapasztalataim vannak a földreformbizottságokból ; ahol egyetlen munkásképviselő megjelenik a bizottságban és ott vannak a birtokosok is, mihelyt a tanulatlan szakértő kitátja a száját, ráförmednek a legbrutálisabb módon. Ez a tanulatlan ember, aki látja maga előtt a munkaadók többségét, megijed, nem mer fel* lépni. Ebből azután hátrány származik. Mivel tudom, hogy a többségnek sem ez az intenciója és mivel legfeljebb közerkölcsiséget sértő dolgok tárgyalása esetén indokolt az, hogy zárt ülés legyen, Ezért az első bekezdésre vonatkozó indítványom a következő (olvassa) : »A 9. § első mondatában »zárt ülésen állapítja meg« szavak helyett »nyilvános ülésen állapítja meg« tétessék.« A második bekezdés előirja a bizottságnak azt, hogy minő szempontokat vegyen figyelembe a munkabérmegálla pit ásóknál. Előirja, hogy figyelembe veendő körülmény a munkás teljesítőképessége, a munkás neme, kora és a teljesítendő munka minősége. A munkabérűiégállapitásnál azonban nemcsak ezek a szempontok veendők figyelembe, hanem minthogy magyar emberek életéről van szó, legelső sorban a munkás családi állapota, a megélhetési viszonyok nehézsége, a drágasági körülmények. Ezek az elsősorban figyelembe veendő körülmények, csak ezután jön az a kérdés, hogy az illető milyen nemű és milyen teljesítő képességű. Ennek következtében az az indítványom hogy a 9. § második bekezdése kiegészíttessék ugy, hogy a következőképen szóljon (olvassa) : »A megállapításnál a munkás és családjának rendes megélhetésére, a drágaság mérvére, a munkások teljesítőképességére, nemére, korára és ateljesitendő munka minőségére figyelemmel kell lenni.« Itt tehát csak kiegészítést indítványozok. Kérem módositványaim elfogadását. Elnök : Szólásra következik? BodÓ János jegyző : Propper Sándor Î Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A 9. § utolsóelőtti bekezdése taksálja azokat a szem» pontokat, amelyeket a munkabérmegálla pitóbizottságok kötelesek figyelembe venni. Ez a takszáció azonban hézagos, mert nincs benne például az, (

H álljuk ! Hattjuk! a jobboldalon.) hogy a bér magasságára vonatkozólag milyen szempontokat kell figyelembe venni; Ha ezen a 73