Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

A r/?WiZeigyüUs 127. ülése 1923. tem is a mezőgazdasági kamara iránt, annak eddigi magatartásából és összetételéből arra kell következtetnem, hogy a munkaadók, a bir­tokosok érdekét fogja inkább képviselni. Ezért a kérdés nagy nemzeti és szociális jelentőségénél fogva a munkabérmegállapitó bizottság elnöke és elnökhelyettese nézetem szerint független biró kell hogy legyen. Csak a független biró elnök­lete alatt tárgyaló bizottság döntése szolgálhat közmegnyugvásul. A cél pedig, ugy tudom, a túlsó oldalon is ez. Ezért a következő indítványt terjesztem elő (olvassa) : »Indítványozom, hogy a 4. §. har­madik bekezdésének első mondata igy szóljon : Az elnököt és helyettes elnököt az illetékes kir. , Ítélőtábla elnöke rendeli ki a független magyar birák soraiból. Ennek megfelelően indítványozom továbbá azt, hogy ezen indítványom elfogadása esetére mint feleslegesek a harmadik bekezdés további része és a negyedik és ötödik bekezdés egészen hagyassanak ki.« Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző: Csik József! Csik József : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A 4. §. második bekezdése a tekintetben tartalmaz intézkedést, hogy a gazdasági munkabérmegálla­pitó bizottság tagjai egyenlő arányban munka­vállalók és munkaadók legyenek. Olyan munka­adók, akiknek tiz katasztrális holdnál nagyobb birtokuk van. Már a munkaviszony szabályozásáról szóld törvényjavaslatnál sem helyeseltem azt, hogy a 10 katasztrális holdas kisgazdákat mindig ki­hagyja a törvény és nincs reájuk tekintettel. Most látom, hogy itt sem szerepelhetnek a munkaadók sorában, sőt nagy valószínűség szerint a munkavállalók sorában sem. Már pedig valahol csak meg kell adni a lehetőségét annak, hogyha a mezőgazdasági kamarába beválasztják őket, akkor e minőségük­ben teljesíthessenek is bizonyos szolgálatokat, betölthessék hivatásukat. Ezért proponálom — épen a 8—10 holdas kisgazdák érdekeire való tekintettel, — hogy a törvényjavaslat ne tegyen ilyen disztinkciót, ne mondja ki, hogy csak a tiz holdnál nagyobb birtokosok sorából választ­hatók ezek a tagok, hanem intézkedjék egy­szerűen ugy, hogy egyrészt a munkavállalók, másrészt a munkaadók sorából választandók a bizottság tagjai. (Helyeslés balfelöl.) Halász Móric : Jó az a javaslat egészen. Csik József : T. képviselőtársam szempontjá­ból lehet jó, a mi szempontunkból azonban nem minden tekintetben jó s amint a t. képviselő­társam kifejezést adott a maga véleményének, nekünk is jogunk van megmondani a magunk véleményét. (Igaz ! Ugy van ! helyeslés jobbfelöl.) Másik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy ha az elnök és a helyettes elnök személyére nézve a bizottság tagjai nem tudnak megegyezni, akkor a földmivelésügyi minister urnák joga évi április hó 27-én, pénteken. Í9Í van az elnök személyét illetőleg dönteni, tarto­zik azonban ő is tekintetbe venni a mezőgazda­sági kamara által kijelölt öt tagot. Már most kérdem, miért nem tudnak megegyezni a bizott­ság tagjai a kamara által kijelölt öt tag vala­melyikében ? Azért, mert a kijelöltek egyénisége ellen valaminő szempontból kifogásuk van. Ezért nem tartom célszerűnek, hogy a törvény kötelezi^ a földmivelésügyi minister urat arra, hogy bár a bizottság tagjai nem tudnak megegyezni az el­nök személyében, a minister ur mégis a kamara által kijelölt öt egyén közül tartozzék kinevezni az elnököt, vagy a helyettes elnököt. Itt ismét azt proponálom, amit az előbb az egyik szakasz­nál már javasolni voltam szerencsés, hogy iktas­suk be a negyedik bekezdés harmadik sorába ezen mondat után »az elnököt, illetőleg helyet­tes elnököt a kamara által kijelölt öt egyén közül a földmivelésügyi minister nevezi ki« a »lehetőleg« szót, úgyhogy az egész szöveg ekként hangzanék (olvassa) : »Az elnököt, illetőleg helyettes elnököt lehetőleg a kamara által ki­jelölt öt egyént a földmivelésügyi minister nevezi ki.« Egész módosításom tehát az volna, hogy (olvassa): »A 4. §. második bekezdése ekkép módosítandó : A gazdasági munkabérmegállapitó bizottságnak tagjai egyenlő arányban a járási (1920: XVIII. t.-c. 10. §.), illetőleg a városi (1920 : XVIII. te. 8. §.) mezőgazdasági bizott­ságnak a munkavállalók (1920 : XVIII. te. 4. §. 1. pont) és a munkaadók (1920: XVIII te. 4. §. 2—5, pontok) választói csoportját képviselő tag­jai által saját csoportjaik sorából választott munkások és birtokosok. A választást az illető mezőgazdasági bizottság elnöke vezeti. — A 4. §. negyedik bekezdésének harmadik sorában ezen szó után »elnököt« a »lehetőleg« szó ik­tattassák.« Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Szabó Sándor előadó! Szabó Sándor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 4. § egy igen lényeges hibáját az igen t. kép­viselő urak, akik módosításokat adtak be, nem méltóztattak észrevenni. Nevezetesen igen sok helyen előfordul az, hogy az egyes kategóriákban nincsenek megfelelő választók. Megtörténhetik, hogy bizonyos járásokban a százholdasok kategóriája nem tud választani, mert ilyen nincs, vagy a 100 holdon felüliek kategóriájából nincs senki, aki kijelölhető lenne. Ennek a szakasznak erre az esetre is intézkedni kell. Tisztelettel indítványozom ezért, hogy a 4. § második be­kezdése után uj bekezdésként a következő szöveg iktattassák (olvassa) : »Ha a tagok a mező­gazdasági bizottság választói csoportját kép­viselőiknek valamelyik csoportjából nem választ­hatók meg, vagy a földmivelésügyi minister által megállapított határidő alatt nem válasz­tatnak meg, az ugyanazt az érdekeltségi csoportot képviselő tagoknak kiküldése iránt a földmivelés­ügyi minister intézkedik.« Hozzáfűzöm indít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom