Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-126
A nemzetgyűlés 126. ülése 1923. évi április hó 26-án, csütörtökön. 471 béreket ott, ahol erre szükség van, megállapítsa. Ennek következtében sem az a cím nem volna helyes, hogy: a mezőgazdasági munkások munkabérének szabályozásáról, sem az előadó ur által javasolt cím, amely igy szólna: a mezőgazdasági munkások munkaerejének jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról. A törvényjavaslat, bár homályosan, azt célozza, hogy a címben mindakét jelleg kidomborittassék, tudniillik, a cím szóljon a mezőgazdasági munkások munkabérének szabályozásáról, illetőleg azok munkaerejének jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról. Várnai Dániel : Törvényjavaslat a kirakatrendezés művészetéről! Dénes István: Ennek következtében ugy gondolom, hogy a szövegnek megfelelőbb és leghelyesebb cím volna, ha megmaradnánk az előbbi és az utóbbi javasolt címnél, ha a kettőt összefognók, hogy mind a kettő benne legyen a címben. Indítványom tehát a következő. Javaslom, hogy a törvényjavaslat új címeként a következő szöveg vétessék fel: Törvényjavaslat a mezőgazdasági munkások munkabérének szabályozásáról és ezek munkaerejének jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról, (Holyeslés a szélsőbaloldalon.) Halász Móric: Dehogy helyes! Nemcsak a mezőgazdasági munkásokról van szó. Dénes István : Azért is fontos, hogy ez a cím vétessék fel a szövegbe, miután az igen t. minister ur előbb tartott beszédében kitért arra, hogy meg kell állapítani a munkabéreket, viszont azt is mondta, hogy meg kell gátolni a munkások munkaerejének kihasználását. A két különböző célnak feltétlenül ki kell domborodnia a címben. Itt rá akarok térni a minister urnák arra a megjegyzésére, amelyet előbbi beszédében velem szemben használt, ós ami, ugy gondolom, szintén idevág. A minister ur azt mondotta, hogy a munkáspártokat meghívta arra a bizonyos ankétre. A magyarországi munkáspártot azonban, amely a földmunkásság tízezreit tömöríti pártban és amely nemzeti alapon áll, a minister ur nem hivta meg, mi legalább tőle értesítést nem kaptunk. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Akkor még nem volt párt. Dénes István : Nem veszem ezt rossz néven a minister úrtól, de kérem, vegye tudomásul, és a mezőgazdasági munkásságnak ezt a nagy csoportját ezentúl ne hagyja figyelmen kivül az ankétnál. Második megjegyzése a minister urnák egyenesen hozzám volt adresszálva és ugy szólott, hogy nem értek a kérdéshez. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Engedelmet kérek, én sohasem mondtam az igen t. minister urnák, hogy ő nem ért a kérdéshez ; ez távol áll tőlem ; sőt egy képviselőtársammal szemben sem tettem ilyen megjegyzést. Az eszmék tisztázása szempontjából csak arra akarok hivatkozni, hogy ezekkel a kérdésekkel, amelyekkel ma foglalkozunk, itt nem olyan emberek foglalkoztak, akik szénát kaszáltak és krumplit kapáltak,... Szabó István (sokorópátkai) : Hanem szobatudósok, az a baj ! Tankovics János: Nem szénát kaszálnak, hanem füvet ! Dénes István :... hanem olyanok, akiknek ebbeli munkásságát az egész világ elismerte. Méltóztassanak kezükbe venni a magyar irodalmat, mely a mezőgazdasági munkáskérdéssel foglalkozik, tudományosan és szakszerűen, ott fogják találni Vadnay Andor volt főispánt, Milhoffert, a kiváló írót, dr. Ecserit és a többi intellektuelt, és senkinek nem jutott eszébe, hogy azt mondja róluk, hogy ezek nem értenek a dolgokhoz. Az igen t. minister urnák a vádjára, hogy talán nem értek a dolgokhoz, azt mondhatnám a címnél, hogy amikor azt megválasztották, ők nem értettek hozzá, hogy kell megválasztani egy címet és milyen szankciókat kell ahhoz fűzni. Ezen törvényjavaslat címének ugyanis a munkabéruzsora meggátlására szóló törvényjavaslatnak kellett volna lennie. Én hivatkozom a minister ur tájékozatlanságára arra nézve, ami gerince az egész törvényjavaslatnak, hogy miért nem lehetett a visszaélő és a mezőgazdasági munkások munkaerejét kihasználó nagybirtokosokkal szemben drákóibb intézkedéseket használni ? A minister ur azt mondta, hogy ez kihágás, a kihágási törvények pedig ugy rendelkeznek, hogy 6000 korona büntetés a maximum. Látom, hogy itt tájékozatlansággal állok szemben, mert van már kodifikált törvényünk, az 1920 : XV. te, mely az árdrágító visszaélésekről rendelkezik, és amelynek 3. §-a a következőképen szól (olvassa): »Aki közszükségleti tárgyul szolgáló munkateljesítésre vonatkozó szerződésnél akár mint munkaadó, akár mint munkavállaló a másik fél szorult helyzetének kihasználásával olyan ellenszolgálatatást követel, köt ki vagy fogad el, amely a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladja, munkabéruzsora bűntettét követi el, ós a törvény egy évig terjedhető fogházzal, politikai jogainak elvesztésével és súlyos pénzbüntetéssel sújtja.« Ha az igen tisztelt minister ur arra hivatkozik, hogy van itt egy régi, általános törvényhozási elv, amely ezt a vétséget kihágásnak minősiti, a minister úrral szemben hivatkozom arra és kérem, tegye megfontolás tárgyává, hogy igenis azok, akik a munkások munkaerejét jogosulatlanul kihasználják, akik visszaélnek a szegény magyar nép millióinak helyzetével, közönséges uzsorások, és azokkal szemben nem szabad a kihágás alapján eljárni, hanem a munkabóruzsora alapján kell velük szemben az eljárást lefolytatni. Elnök: Kivan még valaki szólni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Dénes István t.
