Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-125

426 A nemzetgyűlés 125. ülése 1923. évi április hó 25-én, szerdán. Ugron Gábor : Semmi közünk ezekhez. Elnök : Méltóztassék a privát ügyeiket — mint emiitettem — biróság elé vinni, ahol az objektive biráltatik el, (Helyeslés.) nem pedig a nemzetgyűlés törvényalkotó munkájának ide­jét ilyen személyes kérdésekkel elfecsérelni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Bogya János : Csak egy pillanatra vagyok bátor egy dolgot leszögezni s ezzel azonnal tisztázva lesz ez az odiózus ügy. Amikor ez az incidens történt, én azt lovagias útra tereltem és provokáltatta,m ugy Drozdy Győző, mint Nagy Ernő és Huszár Károly képviselő urakat... Giesswein Sándor : Ez törvény ellen van ! Bogya János: ...hogy az ügyet lovagias útra tereljem. Drozdy Győző urnák ugyanazok voltak a segédei, mint Nagy Ernő képviselő urnák. Nagy Ernő bocsánatot kért ezen segé­dek utján tőlem az inkriminált tettért. Ha tehát Drozdy Győző úrral szemben inkorrekt­séget követtem volna el, akkor Nagy Ernő urnák segédei, akik Drozdy Győző urnák is segédei voltak, nem mentek volna bele velem szemben az ügy lovagias elintézésébe. Ezt tartottam szükségesnek leszögezni. Az ügy különben a biróság előtt van. Nekem hét tanúm van arra, hogy az ügy igenis ugy tör­tént, mint ahogy a lapokban előadtam. Ezek után sajnálatomnak kell kifejezést adnom azért, hogy a nemzetgyűlés idejét igénybe vettem. Bocsánatot kérek a nemzetgyűléstől azért, hogy, habár nem magam voltam az ügy­nek kezdeményezője, mégis a súlyos megtámad­tatás alkalmával elveszítettem nyugalmamat és egy incidenshez járultam hozzá. (Zaj balfelöl) Ezt kivántam előadni. Elnök (csenget) : Csendet kérek 1 Drozdy Győző képviselő ur személyes meg­támadtatás címén kér szót. (Nagy zaj és fel­kiáltások jobbfelöl : Még volt !) Drozdy Győző: Erre el voltam készülve! Cserti József : Bogyát meghallgatták. (Foly­tonos nagy zaj.) Horváth Zoltán : Ha Bogyának szabad volt, neki is szabad ! Drozdy Győző: Erre valóban el voltam ké­szülve. Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Drozdy Győző: Tudtam, hogy én nem be­szélhetek. Szíj] Bálint : Ha a kisgazdák csinálnák ezt, leparasztoznák őket. Szilágyi Lajos : Képviselő és képviselő kö­zött nincs különbség! Drozdy Győző: Végtelenül sajnálom, hogy ezt az ügyet, mely a független biróság előtt folyik, ok nélkül ide hozta férfi, akinek nevét kiejteni sem vagyok hajlandó. (Nagy zaj jobbfelöl.) Hegedüs György : Nem ő hozta ide ! (Nagy zaj. Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelöl : Hall­juk az elnököt !) ... Elnök : A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy itt csak olyan képviselő urak ülnek, akiknek nevét szájára venni egy képviselő ur­nák sem lehet szégyene. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt a kölcsönös tiszteletnek van helye (Helyes­lés jobb felöl.) és egyetlen képviselő sincs jogo­sítva ebben a teremben más képviselőt ugy aposztrofálni, mint ahogy a képviselő ur tette, mert ennek személyes és tendenciózus éle van. A képviselő urat ezért kénytelen vagyok rendre­utasítani. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a szélső­baloldalon.) Bogya János: Itt nagyon bátor! Drozdy Győző: Kénytelen vagyok a Klárik Eerenc képviselő ur által felolvasott jegyző- " könyvet tovább is felolvasni. B. Podmaniczky Endre: Nem vagyunk rá kíváncsiak! (Zaj.) Drozdy Győző: Sőt felolvasom azoknak a tanuk­nak nevét is, akik a jegyzőkönyvet aláirtak s azután a nemzetgyűlés megbecsülése alá bocsátom, hogy vájjon az ott jelenlevő tanuknak felfogása és vallomása az irányadó-e, vagy pedig az, ami más oldalról elhangzott. (Zaj és felkiáltások jobb felöl : Nem vagyunk rá kíváncsiak!) A jegyző­könyv további része igy hangzik (olvassa) : »Ebben a pillanatban a márványoszlop Duna felőli oldalán, anélkül, hogy Drozdy Győző sejtette vagy láthatta volna, Bogya János hir­telen meglendítette a jobb karját és öklével a mit sem sejtő Drozdy jobboldali szemébe vágott. Drozcly ekkor egy pillanatra hátraszédült, de nyomban támadójára vetette magát, meg­ragadta balkezével támadója torkát a márvány oszlop éléhez nyomta őt, jobbkezérel pedig a nadrágja hátsó zsebét igyekezett kigombolni, valószínűleg hogy onnét elővehesse revolverét. E közben az oszlophoz szorított Bogya mind két kezével ütéseket mért Drozdyra de azak elsiklottak. Ekkor Drozdy abbahagyta a hátsó zsebével való bajlódást, jobbkezét is munkába állította (Derültség jobbfelöl.) s mindkét kezé­vel jobbról-balról több ütést mért Bogya arcára, melyek közül három-négy telibe talált. Mindez pár pillanat alatt játszódott le és a szétválasztó kísérletek is megindultak. Drozdy Győzőt hátulról egy magas fiatalember fogta le, majd midőn ennek kezeiből kiszabadította magát, Huszár Károly, a Ház alelnöke mar­kolta meg csuklóit és tette passzívvá. Bogya Jánost pedig Nagy Ernő képviselő ragadta torkon és tartotta vissza attól, hogy a verekedést folytathassa.« Ezt aláirta három amerikai ur, Martin Himler, Berkó Géza, Kende Géza; a nemzet­gyűlési képviselők közül csak Pikler Emil kép­viselő ur látta az esetet egészében, továbbá a hirlapirók közül Bíró Imre Boldizsár, Mihályfi­Mihalovics Ernő és Nagy Samu. Azonkívül fel­hatalmazást nyertem ugyanez alkalommai a Ház alelnökétől, Huszár Károly úrtól, hogy az ebben foglaltakért ő is hajlandó a biróság

Next

/
Oldalképek
Tartalom