Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-124

414 'A éemzeigyülés 124. ülése 1923. évi április hó 24-én, kedden. Ezek a jelenségek nem állanak elő ott, mert a munkaadók és munkások összeülnek az asztalnál, és megbeszélik a kérdést és végrehajtják azokat a megállapodásokat és rendelkezéseket, amelyek mindkét felet kielégítik. Ebben az esetben nem is állhatnak elő olyan viszonyok, mint amilyenek nálunk előállottak a mezőgazdaságban, hogy 150 K-ért dolgoznak naponta akkor, amikor 28.000 K egy métermázsa búza ára. A magyarországi földmunkások régen, körülbelül 15 évvel ezelőtt alapítottak egy egyesületet, amelynek panaszát és sérelmét én már nem egyszer vagy kétszer, hanem többször is szóvátettem, a Ház szine előtt. Épen ugy, mint NyugatEurópa bármely államában, nálunk is a mezőgazdasági munkások tekintélyes része ebben az egyesületben akart tömörülni. Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a mezőgazdasági munkásokkal szemben alkalmaznak, megnyugtatják őket és lehetet-« lenné teszik számukra a megmozdulást, mert azok meg fognak mozdulni, ha nem igy, hát amúgy, ha amúgy nem, hát ugy, ahogy lehet, amilyen módszerrel lehet, olyannal fognak megmozdulni és teszik maguk számára az életet lehetővé. Annak illusztrálására, hogy milyen elbírálás alá esik a földmunkások ilynemű szervezkedése, legyen szabad megemlítenem azt, hogy csak a legutóbbi esztendőben 38—39 alakuló gyűlést tiltott be a rendőrhatóság. Legyen szabad megemlítenem erre nézve azt, hogy feloszlatott csoportjaink száma 39 és hiába megyünk jogorvoslatért bárhova. Mehetünk akár a belügyministerhez is. Természetes, hogy ha ahhoz megyünk, aki a titkos utasításokat és rendelkezéseket kiadja arra nézve, hogy a földmunkások semmi körülmények között sem szervezkedhetnek, — akkor az ördögöt az öreganyjánál panaszoljuk be. (Ugy van ! Ugy van! a szélsöbaloidalon.) - Itt említeni fel, hogy lapunkat betiltották, és mindazokat az embereket, akik a földmunka sok szervezkedését elősegítik, a leglehetetlenebb atrocitásoknak teszik ki. Nem sorolom fel mindazokat az atrocitásokat, amelyeket velünk földmunkásokkal szemben és szervezkedésünkkel kapcsolatban elkövettek, nem sorolom fel azokat a botozásokat és börtönbüntetéseket, pofozásokat, amelyeken egyes tagjaink keresztül estek, csak megállapítom azt, hogy amikor az egyesülési jogot ilyen módon kezelik, amikor csak egy társadalmi rétegnek biztosítják az egyesülés és gyülekezés jogát, — sitt mindjárt hivatkozom Drozdy t. képviselőtársam előbbi beszédére, — amikor az egyesülési és gyülekezési jog azoknak van biztosítva, akik a Szózatot és Hymnust profanizálják, akkor sem a magyarság ügyének, sem pedig a dolgozók tömegei érdekeinek nem tesz jó szolgálatot az a minister, aki — bármilyen jólelkű legyen is — ezekhez a kormányintézkedésekhez hozzájárul. . Arra nézve, amit felhoznak -velünk szemben, hogy nemzetköziek vagyunk, hogy a munkabérek alakulásába agarunk erőszakos módon belenyúlni, — legyen szabad megjegyeznem, hogy kezemb akadt egy Uj Barázda, amely arról értesít, hogy Mayer János künnjárt Parisban, a földmívelők nemzetközi világszövetségének megalapítása alkalmából. Ha mi érintkezésben vagyunk a külföldi hasonirányu szövetségekkel, legyen szabad -megjegyeznem, hogy a túloldalon is megvan a világszövetség gondolata és legyen szabad megjegyeznem azt, hogy Mayer Jánost, amikor ezt az útját megtette és künn járt kísérettel, — a földmívelésügyi államtitkár is vele volt, — ugyanaz a gondolat vezette, hogy a földmivelők világszövetségét kiépítse; Legyen szabad ezzel a kérdéssel kapcsolatban megjegyeznem azt is, hogy a munkabéreket a vidéken gazdasági egyesületek is megállapítják a földmunkások hozzájárulása nélkül. Itt van a győrmegyei gazdasági egyesület, amely állandóan évről-évre megállapitja a munkabéreket. Hát ez nem kifogásolható, ez ellen nem lehet óvást emelni, ha egyoldalúan iparkodnak a munkabéreket megállapít am ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Itt a törvény, lehetne alkalmazni. Szeder Ferenc : Azt mondják nekünk, hogy kommunisták, bolsevisták azok, akik jobb munka és életviszonyokat akarnak teremtem. BarthOS Andor : Nem mondunk ilyen bolondot . Szeder Ferenc: Nem uj keletű a történelemben az, hogy azokat, akik ilyen irányú törekvéseket vallanak és propagálnak, kommunistáknak nevezik, ezt már régen kitalálták előttünk mások. Erre nézve legyen szabad egy idézetet olvasnom (olvassa) : »Nem ismételhetjük eléggé, hogy a kommunizmus eszméi Magyarországon fogékony földbe hullanak s nincsen is hiány buzgó apostolokban, kik az eszmét hintik. Aki nem restéi a malom alá tekinteni, meggyőződhetik, hogy a nép kilenctized része kommunista, —• igy szólnak azok, akik a néppel naponként érintkeznek.« A nagykát ai kerületi tanítók beadvánjt intéztek a képviselőházhoz fizetésjavitási ügyben 1867 szeptember 12-én és akkor irták a magyar földmunkásokról, a magyar parasztokról azt, hogy kommunisták és hogy kommunista a földmunkások 9

/

10 része. Röviden rátérek ezek után a javaslatra is. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. A. Ház határozata értelmében félkettőkor térünk át az interpellációkra ; előzőleg pedig a kereskedelemügyi minister ur kivan válaszolni Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő interpellációjára, kérem tehát a képviselő urat, méltóztassék beszédét rövidre fogni, hogy az interpellációra rátérhessünk. . Szeder Ferenc : A javaslat szerintem két kardinális hibában szenved. Egyrészt a munkabérek megállapítását nem teszi kötelezővé, már pedig az én felfogásom szerint a minimális munkai,ü