Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-124

A nemzetgyűlés 124. ülése 192 tek. Végig mehetek az egész törvényalkotáson ezen a téren. Elkezdhetem az 1898 : II. törvénycikken, amely — hangsúlyozom és ismételten megállapitom — nem tett szolgálatot a földmunkásoknak, de szolgálatot tett a munkaadóknak, folytathatom azokon a törvényalkotásokon, amelyek ezután következtek, amelyek a kubikusok, a cselédek és egyéb munkások jogviszonyait szabályozták, egészen addig, mig létrejött a gazdasági cseléd segélypénztár és mint érdekelt fél, egész nyugodtan megállapithatom, hogy ezek a törvényalkotások a mezőgazdasági munkásoknak vajmi keveset jelentettek és — bogy egyebet ne említsek — megközelítőleg sem jelentettek annyit, mint a körülöttünk levő államoknak, Ausztriának vagy Németországnak ezirányu vagy hasonló irányú törvényalkotásai. Mit jelentett a munkásság szempontjából az 1898:11. te? Semmi egyebet, mint hogy a mezőgazdasági munkásságnak sztrájk-jogát lehetetlenné tette és azt jelentette, hogy ennek a törvénynek alapján száz és száz mezőgazdasági munkást zártak kalodába. Szociálpolitikai törvényalkotásunknak legkimagaslóbb alkotása az Országos Gazdasági Cseléd Segélypénztár, Mit jelent ez a munkások balesete szempontjából? Bátor voltam már itt rámutatni arra, hogy milyen gyakorlati értéke van ennek a törvényalkotásnak. Rámutattam arra, hogyha a magyar fajról beszélünk és a magyarságot védelmezni akarjuk, akkor elsősorban a mezőgazdasági munkásság az, — sajnos, ezen a területen most már valamennyien magyarok vagyunk — amelyet védelmezni kell. Rámutattam arra, hogy az ipari munkásságnak mégis csak van valamilyen betegsegélyezési biztosítása, ha az ő szemponjukból nem is kielégítő, de ma már százmilliókkal, sőt milliárdokkal dolgozik az a pénztár, mig a mezőgazdasági munkások részére alkotott Országos Gazdasági Cseléd Segélypénztárnak egyévi kiadása 1921-ben 221.000 korona volt. Azt hiszem, ha tekintetbe vesszük, hogy Magyarország társadalmának, dolgozó népének legjelentékenyebb része nem a kisgazdatáborhoz tartozik, hanem egyáltalán semmiféle vagyonuk nincs, akik tehát a két kezük munkájából tartják fenn magukat, akik ha dolgoznak, van mit enniok, .. . Propper Sándor : Akkor is kevés. Szeder Ferenc :... ha nem dolgoznak, akkor nincs mit enniök, ha betegek akkor a legnagyobb nyomorúságnak vannak kitéve, ha pedig aggok vagy rokkantak, akkor az ut szélére állhatnak, mondom ha ilyen viszonyok között igy néz ki a gazdasági cseléd segélypénztára, akkor nagyon könnyű annak megállapitása, hogy bizony-bizony ezen a téren óriási feladat áll a magyar kormány, a magyar állam előtt, óriási nagy feladatok hárulnak rá, hogy ezt a társadalmi réteget kiadós szociálpolitikai alkotásokkal megmentse, egészségét, életét alátámassza és meghosszabbítsa. De, t. Nemzetgyűlés, hozzá vagyunk '. évi április hó 24-én, kedden. 403 szokva részben — mondom, — hogy olyan félszeg és suta intézkedésekkel iparkodtak és törekedtek mindig ennek a társadalmi rétegnek port hinteni a szemébe, mert bármennyire is vizsgáljuk, újra és újra hangoztatom, kiadós szociálpolitikai alkotásokkal nem törekedtek ennek a társadalmi réteg érdekeinek megvédésére. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja elj A javaslatról szóló együttes bizottsági jelentés egyik passzusa azt mondja (olvassa) : »A munkabérek szabályozója a munkaszabadság és a szabad verseny elfogadásával a kereslet és kínálat után mozog, s hogy ha ennek az előfeltételei szűkre szabott és gazdaságilag szinte életképtelennek látszó hazánkban megvolnának, nem lenne szabad az államnak törvényhozás utján a munkabérek szabályozásához nyúlni.« T. Nemzetgyűlés ! Ez az a felfogás, amely egész társadalmi életünket, amióta magyarok lakják ezt a most szerencsétlen országot, áthatotta. Mindig az volt a gondolkozási mód, hogy nem nyulunk bele a munkabérek, munkaviszonyok és egyebek alakulásába, mert hiszen a szabadverseny kellőképen kifejleszti és megfelelő életstandardokat biztosit a munkásságnak. Propper Sándor: Legfeljebb a munkásintézményekbe nyulunk bele! Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister : Az is baj, ha belenyulunk ? Propper Sándor: Ha a munkások nélkül nyúlnak bele, baj ! Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister : Ne tessék örökösen ferdíteni ! Örökösen ferdit, egyebet sem tud! Szijj Bálint : A régi állapotokhoz képest egyenesen haladunk ! Szeder Ferenc: Én megállapítani kívánom azt, hogy a jelen állapotokat nem Trianon okozta. Megállapitom azt, hogy a mezőgazdaságban kialakult munka- és bérviszonyokat nem lehet Trianon számiájára irni. Nem azt akarom én ezzel mondani egy cseppet sem, hogy nem épen ugy fáj nekem Trianon, mint önöknek vagy bárki másnak, csak azt akarom, ismételten hangsúlyozom, megállapítani, hogy a mai munkabér és egyéb mezőgazdasági viszonyok kialakulása nem Trianonnak a következménye. Ha visszatekintünk a történelem lapjain, mindenütt ott látjuk a magyar jobbágyságot, a mi elődeinket szenvedni, kínlódni és verejtékezni a hazáért, az országért, . ; . Rothenstein Mór : És a gazdákat dőzsölni ! Kuna P. András: Es itátorokat meg izgatni ! Propper Sándor: Miért vette magára? Szeder Ferenc :.. . mindenütt ott látjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy a mi elődeink hangyaszorgalommal építgetik fel ezt az országot, amint vérüket és verejtéküket áldozzák az ország felépítésére és fentartására, de ott látjuk a másik.;