Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-123

394 A nemzetgyűlés 123. ülése 1923. évi április hó 20-án, pénteken. ők frigyüket törvényesíteni, szén'esi teni kivánják, ugy az állam, mint az egyházi hatóság előtt. EŐri-SzabÓ Dezső : Erkölcsi szempontból hagyták ki őket ! (Zaj a baloldalon.) Nagy ErnŐ : De ez csak a szegény embernél erkölcsi szempont ! Dénes István : A vadházasságban élő épugy meg tudja művelni a magyar földet ! MeskÓ Zoltán : Vadházasságot nem lehet támogatni ! Dénes István : Az is magyar ember, annak is élni kell. (Zaj.) EÓ'ri-SzabÓ Dezső : Furcsa dolog, a vadházasokat védeni ! Kuna P. András : Az ügyvéd urak csinálták mind ! Dénes István : A vadházasságot ? Drozdy GyŐZŐ : Borban az igazság ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Kuna P. András : Az ügyvédeket fizették meg ! Elnök : Kuna képviselő urat rendreutasítom. Szeder Ferenc : A zászlós ur ! Szakács Andor : Szerény felfogásom szerint tehát minden körülmények között méltányolni kell annak az igényét, aki önhibáján kivül, rajta kivül álló okokból nem volt képes előző házasságának kötelékeit felbontani. Nagyon nagy és általános tapasztalatunk a juttatott földnek elégtelensége. Miután a törvényben nem volt meghatározva, hogy mekkorának kell lennie a típusnak, csak azt mondták, hogy a nincstelenek három holdig, a törpebirtokosok pedig 15 holdig igényelhetnek, az illető eljáró bírónak és a földbirtokrendező bíróságnak belátására volt bízva, hogy milyen parcellákat ad az igénylőknek. Megtörtént bizony nagyon sok helyen, hogy 600—'800 négyszögöleknél kezdődtek a juttatott területek, s az illető községtől, az igénylőnek lakóhelyétől 15—20 kilométernyi távolságban, vizjárta, szikes vagy homokos területen, helyen, úgyhogy sem ő nem látja annak semmi hasznát, sem pedig a nemzetgazdasági szempont, az ország termelése ennek révén semmiféle előnyhöz nem juthat. Negyedik kifogásunk az, hogy az ilyen mostoha ítéleteket nem lehetett megfellebbezni, mert nem volt semmiféle reparációnak lehetősége. Ezen is változtatni óhajtunk. A megfellebbezhetetlenség nagyon nehéz és súlyos terhe volt a földreformnak, mert a kormánynak sem volt semmi ingerenci áj a . . . (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! Szakács Andor : A bíróság működésére, magának a reformnak folyamatára a kormánynak semmiféle ingerenciája, beleszólása nem volt. Különös kifogásaink voltak a gazdasági felügyelők működése ellen. Hiszen már ismételten elhangzott innen az ellenzék padjairól, hogy az az eset is előfordult, hogy a gazdasági felügyelő arra vetemedett, hogy a gazdaértekezletek okmányát, jegyzőkönyvét meghamisította, csak azért, hogy olyan színben tüntesse fel a dolgot, hogy maguk a gazdák sem kivánják a földreform .kereszt ül vitel ét, Beck Lajos : Mi történt azzal a felügyelővel? Szakács Andor : Nagy kifogásunk volt, és mondhatnám, a túloldalról is éles formában hangzott el az a kifogás, hogy az ezer holdnál nagyobb terjedelmű földbirtokok vagyonváltságföldjei a kormány, a pénzügymirúster intézkedése következtében továbbra is az előző tulajdonosok bérletében hagyattak . . . Drozdy. GyŐZŐ : Ez a legnagyobb bűn ! Szakács Andor : ... holott azokat már a folyamatban levő gazdasági esztendőre valamely alkalmas formában a szegény embereknek kellett volna művelésre adni. Épen Eőri-Szabó képviselőtársam mondott el a múltkor igen talpraesett és a dolog érdeméhez szóló interpellációt, és abban a felszólalásában is, amelyet a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat vitájában tőle hallottunk, olyan álláspontot fejezett ki, amelyről csak annyit mondhatok, hogy ha at. képviselőtársam és a túloldalon ülő t. képviselőtársaim ehhez az álláspontjukhoz állhatatosan ragaszkodnak, akkor az be is fog kerülni a reformba . . . EŐri-SzabÓ DeZSŐ : Be is kell, hogy kerüljön Ragaszkodunk hozzá ! ; Nagy Ernő : Az állam ne a nagybirtokosnak adja bérbe a vagyon váltságföldet. Dénes István : Már kivették ezt a novellából ! Eőri-Szabó Dezső : Majd belekerül ! Nagy Ernő : Legyetek már egyszer kemények ! Szakács Andor : ... de ha a kapacitáció hozzájuk is eljut, nincs remény rá, hogy bekerüljön a reformba. A reform késedelmes keresztülvitele a kisbérletek rendszerében is felesleges és általános zűrzavart okozott. Nagyon sok helyen a bérlő a folyó gazdasági év elején, sőt még az első felében sem tudta, hogy a minister ur rendelkezései szerint rajta maradhat-e a kisbér léten, vagy pedig onnan csakugyan kiutasítják őt, mert bizony a nagybirtokosok, ahol csak módjuk esett — és a hatóság elnézte ezt az üzelmüket — nem respektálták a minister ur rendelkezéseit. Szilágyi Lajos : A nagyváradi káptalan Biharmegyében ! Szakács Andor : Súlyos kifogásunk az, hogy a törpebirtokokat csak nagyon kevés helyen egészítették ki. A reformot ugy fogták fel, hogy a nincstelennek kell adni földet, de sok helyen alig volt szó ariól, hogy a törpebirtokos gazdák igényelhetik törpebirtokuknak 15 holdban megállapított kiegészítését. Eőri-Szabó Dezső : Ez még fontosabb, a törpebirtok kiegészítése ! Szakács Andor: További súlyos kifogásunk volt, hogy a járadékbirtokrendszer alig vagy egyáltalán nem valósult meg. Azért nem valósult meg, mert nem kötelező formában volt a törvényben. Drozdy GyŐZŐ : Egyszerűen becsapták a múlt nemzetgyűlést !