Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-123
A nemzetgyűlés 123. ülése 1923. évi április hó 20-án, pénteken. 381 Szabó István (nagyatádi) föld m i velősQgy i minister : Azt be lehet venni a végrehajtási irtásit ásba, hogy köteles nyole nap alatt válaszolni ! Peidl Gyula : . . . ha megkap a kamara egy ilyen leiratot, hogy a minister ur meghallgatni kívánja a véleményét, akkor a kamarát ülésre kell össze hi vni . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem ! Peidl Gyula : . . . kivéve, ha van a kamarában egy diktátor, aki önként jelenti ki, hogy szükségesnek tartja-e a bérmegállapítást vagy sem. Erre pedig nem szeretnék berendezkedni, mert semmiféle diktatúrának nem vagyok hive. Ha ilyen diktátor nincs, akkor a kamarát össze kell hi vni, hogy véleményt nyilvánítson, szükséges-e a bérmegállapítás vagy sem, Én megint a legjobb szándékot feltételezem a minister nrról, legalább is a jelenleg« földmivelésügyi minister úrról, és felteszem, hogy ha a kamara azt mondaná is, hogy nem szükséges a bizottság megalakítása, akkor is elrendeli — ezt nem tiltja a törvényjavaslat — a bizottság megválasztását. Ezt elrendeli és ráir a mezőgazdasági bizottságra, hogy válassza meg a bizottság tagjait, alakítsa meg a bérrendező bizottságot. Amíg ez a választás megtörténik, az megint időbe kerül, mert össze kell hívni ülésre a mezőgazdasági bizottságot és azután amellett, hogy a bizottság jelenti a ministernek, hogy a választás megtörtént, külön elj folyik a kamaránál, amelyet a minister felhív arra, hogy jelöljön, ki az elnökségre alkalmas öt egyént. Már most a kamara jelenti a mezőgazdasági bizottság elnökének, hogy itt az öt egyén, ezek közül választassa meg a bérszabályozó bizottság elnökét. Ha ez a választás is megtörtént, felterjesztik jóváhagyás végett a ministerhez, aki azt vagy jóváhagyja, vagy nem, de a legjobb esetben is megint csak időpocsékolás folyik itt. Meggyőződésem szerint minderre nincs szükség. Ha már most az elnök is megvan, akkor a közigazgatási hatóságnál esküt kell tenni, amivel megint csak idő múlik. Nagyon fontos, hogy erről az esetről jegyzőkönyvet vegyenek fel, mert jegyzőkönyv nélkül nem történhetik Magyarországon semmi sem eredményesen. Dénes István : Igaza van ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Valami formában csak meg kell lennie ennek az eljárásnak. Peidl Gyula : Nem tehetek róla, de ismervén a helyzetet, a törvényből folyó hosszadalmasságokon kivül figyelembe kell venni a magyar adminisztráció ismeretes nehézkességét, lassúságát és slendriánságát is. Mert ugy áll a dolog, ahogy tegnap itt Szilágyi t. képviselőtársam mondta, hogy az akta beérkezik, azt iktatják, továbbítják, tisztázzák, másolják és nem tudom, hányféle procedúrán megy keresztül egy-egy ilyen akta, amig végre elintézik. De közben az idő nem áll meg, hanem múlik, az események egymást kergetik és én lehetségesnek tartom azt is, hogy e procedura ideje alatt a minister személyében változás következik be. A napról-napra fokozódó drágulás idején lehetséges, hogy az a munkás, aki bérének megállapítását és felemelését várja, időközben éhenhal és elképzelhető az is, hogy időközben a törvény hatálya egyszerűen letelik és a bizottságból nem lesz semmi. Egyébként, ha a törvényjavaslat olyan marad, mint amely formában előttünk fekszik, akkor szerintem ennek egyetlen jótulajdonsága az, hogy hatálya csupán az 1923. és 1924 évekre terjed ki, mert talán mégis csak megváltozik az idő és 1924 után már megfelelőbb törvényjavaslatot lehet alkotni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) BatiCZ Gyula: Megfelelőbb ministériel. Peidl Gyula : Meg kell még állapitanom, — és ez talán a kisgazdákat érdekli különösebben — hogy a bérmegállapitó bizottságok választásából az egyik kategóriát, az igazi kisgazdákat, a tiz holdig terjedő földterülettel rendelkező kisgazdákat egyenesen kirekesztették. Ezek, mint Mohamed koporsója, valahogyan a levegőben lógnak, mert sem a földmunkásokhoz, sem a kisgazdákhoz, tehát a birtokosokhoz nem tartoznak. Ezek innen ki vannak rekesztve. Nem tudom, hogy ennek mi a célja, de semmi esetre sem szolgálhatja az intézménynek eredményességét. Hiszen nyilvánvaló előttem, hogy talán azért rekesztik ki ezeket a kisgazdákat, mert feltehető róluk, hogy ők, akik időközönkint maguk is bérmunkát végeznek, inkább hajlanának a munkabérek felemelése felé, mint azok a birtokosok, akik csak a távolból nézik a földmunkásoknak végzett munkáját. Ha tovább megyek, azt találom a 7. §-ban, hogy itt a minister ur »felhatalmazást nyer arra, hogy azt a bizottsági tagot vagy elnököt, aki ellen működéséből kifolyólag alapos észrevétel merült fel, felmenthesse«. Hát, bocsánatot kérek, én nem vagyok jogász, de az én kevés jogi érzékem szerint ez egy nonszensz. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister ; Hátha nem jár az ülésre ? Peidl Gyula : A minister urnák ez a joga kiterjedhet az elnökre, akinek a megerősítését a törvény a minister kezébe teszi le, de nem terjedhet ki azokra a bizottsági tagokra, akiknek a megválasztásába a töivény szerint a minister ur bele sem szólhat. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ha esetleg nem jön el az ülésre soha, ha megválasztják is ? ! Peidl Gyula :. Az én jogi érzékem szerint egy jogot csak az vonhat el, aki ezt a jogot adta. Ha tehát az érdekképviseletek, akár a munkások, akár a munkaadók, ugy találják, hogy X. Y. bizottsági tag pedig nem teljesiti a kötelességét, akár azért, mert hanyag, akár azért, mert szellemileg vagy nem tudom, egyéb okoknál fogva erre alkalmatlan, akkor ők, az érdekeltek, akik beküldték az illetőt, vissza is hívhatják ; de nem olyan valaki, aki az illetők megválasztásába be sem folyt. £5*
