Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-121

286 A nemzetgyűlés 121. ülése 192S. évi április hó 18-án, szerdán. képviselni, nemcsak azért, mert ott e javaslat szerint tökéletes munkásképviseletről beszélni sem leket, . , . Propper Sándor : Diszmunkások lesznek ! Györki Imre: ... hanem azért sem, mert azoknak nincs elég erejük, felkeßzültsegük és tanultságuk ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket ren­dezzék, — ebből a törvényjavaslatból a gyakorlati életben sohasem lesz szociálpolitikai intézkedés. Szijj Bálint : Hát a gyülekezési jog megadja azt a tudományt? (Zaj.) Györki Imre: A gyülekezési jog igenis kiter­meli az egészséges érdekképviseletet és az egészsé­ges érdekképviselet mindenkor hivatva van meg­védeni az érdektársak ügyét. Rothenstein Mór : Hát maguk miért gyüle­keznek? Szijj Bálint : Annyi joga önnek is van gyüle­kezni, mint nekem ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Rothenstein Mór: Kétféle mérték van! Peidl Gyula : A földmunkásoknak is kell ugyan­annyi jogának lenni ! Elnök : Peidl képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. Gubicza Ferenc : Jobban tudjuk mi, hogy mi fáj a népnek ! Elnök : Gubicza képviselő urat is kérem, mél­tóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Györki Imre : Hogy milyen nagy az érzéket­lenség ebben az országban és ebben a nemzet­gyűlésben a szociálpolitikai alkotások iránt és a munkásérdekek megvédése iránt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint ha kezünkbe vesszük a pénzügyminister ur által beterjesztett költség­vetést. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Ne méltóz­tassanak párbeszédeket folytatni. Györki Imre: Ez a költségvetés a belügyi költségvetés keretén belül nemzeti munkavédelmi hivatalok felállítását tervezi. Minden más ország­ban, ahol szociálpolitikai érzék van, ahol a dol­gozók érdekeinek megvédése egyik elsőrendű kö­telessége a törvényhozásnak, nem munkavédelmi hivatalokat állítanak fel, hanem munkásvédelmi hivatalokat. Munkásvédelmi hivatalok felállítására van szükség elsősorban, nem pedig munkavédelmi hivatalok felállítására. Ha megnézzük a belügy­ministeri um költségvetésének azt a tételét, amely a munkavédelemről szól, és ha megnézzük, hogy tulaj donképen mit rejteget a költségvetésnek ez a rendelkezése, akkor látjuk, hogy ez semmi egyebet nem tartalmaz, mint egy sztrájktörő tanyát, sztrájktörő intézményt. Amikor ez az ország amúgy is összeroskad a bürokrácia súlya alatt, s amikor itt mindenkinek csak azért kell dolgoznia, hogy a nagy ál]ami apparátust ellássa, akkor nem elég, hogy a közigazgatást és rendészetet látják el, hanem még óriási költséggel egy sztrájktörő intéz­ményt is létesítenek ebben az országban, a szociál­politika legnagyobb vívmányára, s ennek a sztrájk­törő intézménynek fentartására a mai valutáris viszonyok mellett félmilliárd koronát áldoznak. ( Felkiáltások a szélsőbaloldalon ; Hallatlan !) Ha látj uk azokat a súlyos sebeket és azokat a hihetetlen pusztításokat, amelyeket ebben az or­szágban a rossz egészségügyi viszonyok okoznak ; ha végiggondoljuk azokat a bérharcokat, amelye­ket a munkások folytatnak s amelyekkel exiszte­ciájukat és családjuk exisztenciáját kénytelenek néha veszélyeztetni, nyomorba dönteni, hogy na­gyobb kenyéradagot vívjanak ki maguknak, s ha összehasonlítjuk a bérkérdésben folytatott harcot ezzel a félmilliárdot kitevő költségelőirányzattal, akkor azt kell látnunk, hogy bőségesen lehet meg­előzni minden gazdasági mozgalmat akkor, ha ezt a félmilliárd koronát szociálpolitikai célokra for­dítják, nem pedig sztrájktörő intézményekre. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) Ha a közéleten végigtekintünk, akkor meg­állapíthatjuk a magyar kormány másik szociál­politikai ténykedését is, amely szoros kapcsolat­ban van ezzel a munkavédelmi intézkedéssel. Aki abban a kellemes helyzetben van, hogy a budapesti villamoson utazhat és megnézi azokat a hirdető plakátokat, amelyek ott ki vannak füg­gesztve, annak feltétlenül szemébe ötlik, hogy az egyetemi hallgatók faipari műhelye hirdetést tesz közzé és mint egyetemi hallgatók hirdetik, hogy mindenféle faipari munkára vállalkoznak. Mi ez egyéb, mint tartaléktőke a munkások érdekei ellen ? A kormány megint csak sztrájktörő intéz­. ményt létesít és ezt szubvencionálja. Hegedüs György : Hát nekik nem szabad dol­gozniuk ? (Zaj.) Györki Imre : Igenis, kell dolgozniok. De akkor, amikor az egyetemi hallgatóknak az lenne a kötelességük, hogy orvosi és kémiai laboratóriu­mokban, a műtőasztalok mellett dolgozzanak, a, jogászok pedig a könyvtárban képezzék tovább magukat, hogy jó orvosok, ügyvédek és mérnökök legyenek, akkor a magyar kormánynak nem lehet kötelessége, hogy sztrájktörőket neveljen ezekből az egyetemi ifjakból és nem lehet célja, hogy ezeket az egyetemi ifjakat már kora ifjúságukban meg­mételyezzék ilyen erkölcstelen sztrájktörő gondo­latokkal. (Zaj jobbfelől.) Erdélyi Aladár: A munka erkölcstelen? Propper Sándor : Igen, a sztrájktörés erkölcs­telen ! (Zaj.) Elnök (csengd) : Csendet kérek l® Gschwindt Ernő : Azoknak nem szabad dol­gozniok? Rothenstein Mór : Hátba támadják a becsü­letes munkást ! Gschwindt Ernő : Azok éppen olyan becsü­letesek ! Erdélyi Aladár : Ez a nagy szabadságszeretet? Györki Imre : Tisztelt Erdélyi képviselőtársam, ha valaki nagyrabecsüli a munkásszabadságot, ugy én azok közé tartozom, Magam is voltam egyetemi hallgató és igy végigéltem azokat az esztendőket, amelyeket az egyetemi hallgatók végig szoktak élni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom