Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-121
278 À nemzetgyűlés 121. ülése 1928. évi április hó 18-án, szerdán. ügyi kormány részéről a vagyonelkobzásra nézve mindazokkal szemben, kik az ország pénzügyi és gazdasági leromlásában vétkeseknek találtatnak.« (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : Miután Drozdy Győző, Kabók Lajos és Láng János képviselő urak indítványaikat írásban is benyújtották s ezáltal a házszabályok 198. §-ában előirt kellékeknek megfeleltek, indítványaik ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, s indokolásukra határnapot később fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatba hozni. Ostor József, Meskó Zoltán és Dinich Ödön képviselő urak bejegyzései pedig, miután indítványaikat írásban nem nyújtottak be tárgytalanoknak tekintenek. Szakács Andor: Szót kérek. Elnök : Milyen címen méltóztatik szót kérni ? Szakács Andor : Ehhez a bejelentéshez. Elnök : Talán a házszabályokhoz. Szakács Andor: A házszabályokhoz. Elnök: Méltóztassék! Szakács Andor : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Körülbelül egy esztendő telik el idestova azóta, hogy ez a nemzetgyűlés összeült. Ezen idő alatt ügy a túloldalról, mint az ellenzék soraiból több fontos és súlyos jelentőségű indítványt jegyeztek be képviselőtársaink az inditványkönyvbe. Ha jól emlékszem, mindezen indítványozók közül még csak egyetlen egy képviselőtársunknak nyilt alkalma, hogy az indítványát meg is okolhassa. En nem tudom, hogyan méltóztatnak gondolkozni az egyes képviselő urak inditványozási jogáról, ami szintén hozzátartozik a képviselői jogokhoz. Szilágyi Lajos : Általában a parlamentarizmusról hogyan gondolkoznak! Szakács Andor : Ennek az inditványozási jognak csak akkor van valami értelme és jelentősége, ha a t. Nemzetgyűlés bölcsesége alkalmat ad az illető képviselőknek arra, hogy indítványaik megokolását is előterjeszthessék. (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Engem e felszólalásomban igazán nem pártérdek vezet, mert az inditványkönyvben a túloldalon levő többségi párt részéről is számos indítványt látok bejegyezve. Tisztelettel kérem az elnökséget, méltóztassék az egyes indítványozóknak alkalmat adni az indokolásra. Hiszen ha az ülés nem 11, hanem 10 órakor kezdődnék... (Ugy van! balfelöl) Szilágyi Lajos: Nem szünetelnénk annyit! Szakács Andor: ...az indítványozó képviselő uraknak is alkalmuk nyílnék, hogy előálljanak indítványaik megokolásával. Az az idő, amelyet a nemzetgyűlés a munka helyett hosszú szünetekkel szokott tölteni, szintén arra volna felhasználható, hogy legalább ezeket a tárgyakat elintézzük. é ., OÉzeket kívántam csupán megjegyezni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloídalon.) Elnök: A házszabályok értelmében napi- I rendi javaslatokat az elnök szokott tenni, de mindig a nemzetgyűlés határoz azok fölött. A képviselő uraknak tehát a napirendi javaslatok során mindig módjukban van más napirendet javasolni és a nemzetgyűlésnek jogában áll a házszabályok értelmében a javaslatok fölött határozni. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Az elnökség a házszabályok értelmében csak igy járhat el. A képviselő urnák e felszólalására tehát csak annyit jegyezhetek meg, hogy a képviselő uraknak módjukban van az elnöki napirendi javaslatok során a maguk napirendi javaslatait is előterjeszteni, és amennyiben a nemzetgyűlés azokhoz hozzájárul, természetesen az elnökségnek nem lehet más kötelessége, mint az igy hozott határozatokat enunciálni. (Helyeslés jobb felöl és a középen.) Következik az interpellációs-könyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs-könyvet felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa) : »Szakács Andor •— a ministerelnökhöz — a kormányzat általános iránya tárgyában; Szabó Sándor — a földmivelésügyi ministerhez — Polgár községben a földbirtokrendezési eljárás során tapasztalt mulasztásokról ; Bozsik Pál — a földmivelésügyi ministerhez — a szőlőtermelés válsága ügyében ; Rainprecht Antal — a kormányhoz — az európai helyzet fel nem ismeréséből származó téves kormánynyilatkozatok helyreigazítása tárgyában ; Vanczák János — az összkormányhoz — a közigazgatási hatóságokhoz küldött bizalmas rendeletek tárgyában; Karafiáth Jenő — a külügyministerhez — az adriai tengerhez való szabad hozzájutás biztosítása tárgyában ; Farkas István — az összkormányhoz — a drágaság és az ezzel összefüggő kérdések tárgyában ; Propper Sándor — a munkaügyi és népjóléti és a honvédelmi ministerhez — a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek ellátása és a vitézségi érem tulajdonosok illetményei tárgyában ; Rupert Rezső — a népjóléti, földmivelésügyi és pénz ügy ministerekhez — a magángazdasági nyugdíjas alkalmazottak, úgymint gazdatisztek, erdőtisztek stb. és özvegyeik nyugdíjjárandóságának valutáris rendezése tárgyában ; Rupert Rezső — a belügyi és igazságügyministerhez — ama hivatalos és nemhivatalos kísérletek tárgyában, melyeknek célja az államrendőrséget a napi politikába bevonni és a rendőrség tagjainak polgári szabadságát elkobozni ; Hegymegi-Kiss Pál — a kereskedelmi, kultusz- és belügyministerekhez — a bajai és komáromi választásokból kifolyólag ; Györki Imre — az igazságügyministerhez — a munkabér megtérítése iránt indított perek
