Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-120

272 A nemzetgyűlés 120. ülése 1923. évi április hó 17-én, kedden. ezelőtt eszükbe kellett volna jutnia annak, hogy ezt a gondolatot idehozzák a törvényhozás elé. Szabó István (nagyatádi) földmjvelésügyt minister : S most hogy nekem eszembe jutott, az a baj ? (ügy van 1 jobbfelől.) Propper Sándor: Eddig nem értek rá, mert botbüntetést kellett csinálni. (Zaj. Elnök csenget.) Rupert Rezső : S ha én beszédem befejezéseképen kijelentem, hogy nem fogadom el ezt a javaslatot, akkor ez nem azt jelenti, hogy nem értek egyet a javaslat intenciójával és nem ölelem lelkemhez a javaslatban foglalt gondolatot, hanem csak azt, hogy nem tartom azt elegendőnek, amit a javaslat tartalmaz. Mert hogyan is lenne elegendő ez a törvényjavaslat ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Vagy mindent, vagy semmit ? Az életben ezt nem lehet megcsinálni. Annyit segitünk, amennyit lehet. (Helyeslés jobb felől. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Rupert Rezső: Ha nézzük ennek a javaslatnak rendelkezéseit, gazdasági, szociálpolitikai és jogi szempontból, akkor meg kell állapitanunk, hogy sem szerkesztésében, sem tartalmában egyáltalában nem elégíti ki az igényeket. Dénes István : Egy jogi nonszensz ! Rupert Rezső: Tipikus példája a lex imperfectának, az irott malasztnak, amelyet ha megtart valaki, jó, ha nem tartja meg ugy is jó. amely tehát nem változtat a dolgok rendjén. S ezzel nem akarom a törvény szerkesztőjét, fogalmazóját megbántani, mert ő utasitásra dolgozott ; szamára a határok ki voltak jelölve, amelyeken belül volt kénytelen maradni. De nézze csak meg, t. minister ur, hogyan szól ez a törvényjavaslat. Azt mondja, hogy semmis az a megállapodás, amely munkát köt ki arányos, külön dijazás nélkül és hogy semmis az a megállapodás, amely olyan munkára vonatkozik, amit meghatározott ellenszolgáltatás nélkül kellene teljesiteni. Halász Móric : Hát ez nem jó ? Dénes István : Abszolúte értéktelen ! Rupert Rezső : Eddig csak ott vagyunk hogy semmis a megállapodás. Most mi következik ebből? A gazda leszerződik azzal a szegény munkással. Az nem ért a törvényhez, s,z írásvetéshez, nem ért még sokkal prnrt'vebb életviszonyokhoz sem, az a szegény munkás, tehetetlen ember, azt lehet vezetni az orránál fogva . . . Halász Móric : Na, nem igen ! (Egy hang jobbjelöl : Sajnos I) Peidl Gyula: Sajnos ugy-e, hogy nem lehet valamennyit az orránál fogva vezetni. Erdélyi Aladár : Az a baj, hogy csak egyet is félre lehet vezetni, (ügy van I jobbfelől. Zaj. Elnök csenget.) Rupert Rezső : Mondom, az a szegény munkás megköti a szerződést, amelyben a gazda maga megállapodik vele abban, hogy ő majd ilyen szolgáltatást teljesit, ilyen és ilyen munkát köteles elvégezni s akkor mi haszna van neki ebből ? Semmi más, mint hogy a gazda, amikor munkára jelentkezik, azt mondhatja neki, hogy hja barátom, a maga szerződése semmis, mert az ilyen megállapodás semmisnek tekintendő. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Dehogy, a szerződés nem semmis, csak a megállapodás ! Halász Móric : Megszólalt benne az ügyvéd ! Csontos Imre: Kiugrott a fiskális! (Derültség jobbfelől.) Rupert Rezső: Igen, t. Csontos ur legyen szives meghallgatni engem. Rassay Károly : Nem lehet mindenki molnár. Csontos Imre : Én kisgazda vagyok s jobban ismerem ezt a kérdést, mint tik mindnyájan. Propper Sándor : Karcagi bölcs ! Csontos Imre: Micsoda? Én köztük élek a szegények között és többet kaszáltam, mint tik mindnyájan ! Rupert ReZSŐ: Azt hiszem, hogy a jogászi értelmezés tekintetében Csontos képviselő úrral legjobb lesz vitába nem bocsátkoznom. (Zaj.) Dénes István: Ide nem kaszálás kell, hanem tudás ! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) : Kérem, képviselő urak, méltóztassanak a személyeskedéstőltartózkodni. (Zaj.) Csendet kérek ! Rupert ReZSŐ : A t. túloldalról azt vetik ellen, hogy nem szerződésről, csak megállapodásról van szó. Hát ha az a szerződés nem áll többől, csak egyetlenegy munkára való vállalkozásból, épen ugy, mintha az ember bemegy a trafikba és vesz néhány cigarettát, már ezzel megkötötte az adásvételTszerződést, mégtörtént a kölcsönös teljesités, létrejött egy jogügylet. Halász Móric: Nem jogügylet, hanem adásvétel. Rupert ReZSŐ : Ha egy földbirtokos felfogad egyetlenegy munkára egy napszámost és megállapítja, hogy ennyit és ennyit fizet, mondjuk egy napért 80 koronát —

s az a szegény munkásember odamegy a munkát teljesiteni, akkor a munkáltató csak nem lesz bolond, hogy a 80 koronás napszámot ne fogadja el tőle, ellenben a munkásra vonatkozólag ennek a törvénynek alapján semmi jó sem háramlik, hacsak a birói jóakarat nem segit rajta, a birói magyarázat, amit azonban egy osztálybíróságtól nehéz várni. Birói magyarázattal ezen törvény alapján minden jogvédelemtől egyenesen el is lehet ütni azt a munkást. Halász Móric : Ha elolvasta volna ezt a javaslatot, akkor nem mondana ilyeneket. Rupert ReZSŐ : Mert a törvényben foglalt hires 11. §-ban csak arra az esetre pro vi dealt atnak szankciók, ha a minimális munkabér már megállapítva és kihirdetve van. Ha tehát olyan esetről van szó —esetlegtöbb napra terjedő szerződésről... Halász Móric: Hosszabb időre terjedőről. Rupert ReZSŐ: . . . esetleg nagyobb szakmánymunkáról, akkor az a szegény ember, ha a napszám, a munkabér véletlenül bérmegállapitó bizottság utján meghatározva nincs, vagyis ha nincs minimálj munkabér, minden jogától elesik, nincs