Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-120

270 A nemzetgyűlés 120. ülése 1928. évi április hó 17-én, kedden. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister; Hát mit csináljak? Nevetséges, hogy én eltűrtem ! Rupert Rezső : Akinek megvan az a súlya, mint a minister urnák, ezzel tényleg vádolható. A t. minister úrral együtt a nagyrabecsült pártja is végzetes szerepet játszik. Halász Móric: Köszönjük! Rupert Rezső: Nem a jóakarat hiányából, hanem a bátorság hiányából, mert ha még akar­nak is valami jót, a jóra semmi hatalmuk nincs. (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az ellenzék igy szokott beszélni, nem is veszem rossznéven. Rupert Rezső: Lehetséges-e itt egy agrár­demokrata politikát és kormányzást vagy poli­tikai életrendet megvalósítani akkor, (Zaj. Ei­nöle csenget.) amikor a munkások keservéről, nyomorúságáról, éhezéséről, szenvedéseiről van szó, hogy felszabadítsák őket a robot alól, a minister urnák eltűrése, elnézése vagy legalább is passzív pártfogása mellett ott benn fekszik a rendtörvény-javaslat, az a javaslat, amely falvakat, és akár egész vidékeket egyszerűen máról-holnapra robotosokká tehet, és amely javaslatról, szemben a minister ur politikájával, amely az agrárdemokráciát hirdeti, a mellette ülő másik minister ur, Rakovszky Iván beiügy­minister ur mindennap azt hirdeti, hogy ezt a javaslatot pedig nem vonjuk vissza. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem képviselő ur, a rendtörvényjavaslat most nincs napirenden. Propper Sándor: Nem is lesz! (Egy hang a széhöbalóldalon: Összefügg ezzel!) Elnök : Lehetetlen az, hogy a képviselő ur a szőnyegen lévő törvényjavaslattal egyáltalában ne foglalkozzék. Kérem, méltóztassék a tárgya­lás alatt lévő törvényjavaslattal foglalkozni. Rupert Rezső : Azzal foglalkozom. A mun­kásság az u. n. derestörvónyben, az 1898. évi II. tc-ben nem kapta meg a maga jogait. (Zaj a széhöbalóldalon.) A most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal a munkásság jobbágyi hely­zetét még inkább nehezitjük, az most teljesen nehézzé válik, s ennek a törvényjavaslatnak a világon semmiféle jótékony hatása érezhető nem lesz akkor, ha az ezt kiegészítő robottör vényt — mert, ha most véletlenül a rendtörvónyjavas­latról beszélek, annak a robotra vonatkozó ré­szét értem ezúttal, amelynek alapján robotosok­nak vihetik el a mezőgazdasági munkások egész nagy tömegeit (ügy van! a széhöbalóldalon.) — a minister ur eltűri, s ide jön egy féljavas­lattal, egy semmis javaslattal. Mert nagyon találóan kezdődik ez a javaslat azzal a szóval, hogy: »semmis.« Valóban azt kellett volna ki­mondani az első szakaszban, hogy ez az egész törvényjavaslat semmis. Ebben a javaslatban ugyanis a minister ur nem védi meg a munká­sokat, a rendtörvényjavaslatban pedig megen­gedi, hogy a munkásokat szabadságuktól meg­fosszák. Nem azt értem ez alatt, hogy a mun­kásoknak ne legyen gyülekezési és egyesülési joguk, mert hacsak erről a negatívumról lenne szó, akkor még megbékélnénk vele . .. Propper Sándor: Dehogy békélünk! Rupert Rezső :... hanem azt értem ez alatt, hogy a rendtörvényjavaslat, ez a tervezett nyak­tiló törvény egyenesen megengedi azt, hogy a munkásokat mint a birkákat lehessen valahová terelni. Ezzel szemben Eldorádó lenne -számukra az az állapot, hogy ha nem muszáj nekik, akkor nem dolgoznak. Propper Sándor: Ez grárdemokrácia, a keresztény demokrácia ! Erdélyi Aladár: Be a szakszervezetbe! Propper Sándor: Be bizony, aki oda való! Tegyék be az Omgé-be Erdélyi képviselő urat ! Rupert Rezső : Ilyen körülmények között ne várjunk jót ettől a javaslattól, amikor más részről . . . (Zaj a széhöbalóldalon. Farkas Ist­ván közbeszól) Elnök : Kérem Farkas István képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni! Rupert Rezső : . . . gondoskodunk arról, hogy a munkásságot politikailag, hatalmilag teljesen elnyomjuk, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) íme, egy törvényhozásnak, amelyben benn vannak a nagybirtokosok is, kell harcba szállania most a nagybirtok-tőkével. Es dicséretére legyen mondva, annak a mágnásosztálynak, amely itt képviselve van, és különösen azon t. tagjainak, akik benn vannak velünk együtt a parlamentben, hogy velünk együtt vívják ezt a harcot azon nagy hatalmak ellen, amelyek a munkások érdekeit és már létét is veszélyeztetik. Becsületükre legyen mondva, hogy egy ellen­Tető szót sem hallunk a mágnásaink részéről, amivel ők szociálpolitikai érettségüknek adták tanújelét. Ez ma egyenesen vigasztaló. S amikor mi ennélfogva a nagybirtok ellen beszélünk, nem is azok ellen a megértő, becsületes és nemes főurak ellen szólunk, akik igenis ily törvény nemléte esetén sem használják ki muukásaik szorult helyzetét. (Zaj.) Épen azért erkölcsileg egészen különös színben tűnik fel az, hogy a másik oldalról épen az agrárdemokráciának születésüknél és vagyoni és társadalmi helyze­tüknél fogva is tagjai kvázi sokalják ennek a javaslatnak szociálpolitikai intézkedéseit. (Igaz ! ügy van! a bal- és a szélsÖbaloldalon.) Szilágyi Lajos : r Elég szomorú! Dénes István : Épen a kisgazdák támadják! Rupert Rezső : A munkásságnak annál szo­morúbb a helyzete és a politikai megkötöttsége, mert méltóztatnak látni, hogy amikor a mág­násosztály, az előkelő osztály részéről ezen tör­vényjavaslat megvalósulása elé semmiféle aka­dályt nem gördítenek, a másik oldalról a mun­kásság érdekei ellen olyan szembehelyezkedést tapasztalunk, amely valóban elszomorító, (ügy van! a széhöbalóldalon. Mozgás jobbfélöl.) I A mélyen t. kisgazdapárt tagjai, az agrár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom