Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-120
264 A nemzetgyűlés 120. ülése 1923. évi április hó 17-én, kedden. akciót is, mint a hol nagy összegeket gyűjtöttek össze, s ezekből vajmi kevés jutott arra a célra, amire szánták, vagyis a munkások segélyezésére. En a saját tapasztalatomból megállapíthatom azt, hogy a Horthy-akció vidéki szervezeteinek vezetésében talán kevesebb gyakorlati érzék volt, mint jóakarat. Az egyik szervezetnél magam is ott voltam, amikor megállapították a munkások díjazását, még pedig ugy, hogy 4—5 kg. búzát adtak az illetőnek egy munkanapra. En akkor azt mondottam, hogy nem tartom valószínűnek, hogy sok munkást kapjunk ezért, mert ha ez a 4—5 kg. búza elég is arra, hogy a kenyeret megadja az egész családnak, de épen téli időben a munkával kapcsolatban annyi ruhanemű és lábbeli szakad, hogy az a munkás nem fogja kifizetőnek tartani, hogy ezért elmenjen dolgozni. Az egész kérdésnél azt szeretném, hogy ha már a törvényhozás elé került ez a dolog, — mert határozottan károsnak tartom, hogy törvényhozásilag kell intézni ilyen kérdést, hogy ez olyan úton-módon történjék, hogy hivatalból kéressenek be a szerződések, mert akkor meg vagyok győződve róla, hogy a segítség meg lesz. Dénes István : Ehhez hozzájárulok ! Vasadi Balogh György: Örömmel üdvözlöm ezt a javaslatot, mert a választások alatt szociális irányú javaslatokat is ígértünk a népnek, s én ezt a javaslatot egyik olyan lépésnek tartom, amely ezeknek az Ígéreteinknek beváltását jelenti. (Zaj és ellentmondások a szélsÖbaloldalon.) Drozdy Győző: Semmit sem jelent ez a javaslat ! Vasadi Balogh György : Ha tehát azt látom, hogy ez az Ígéret beváltásra kerül, akkor a magam részéről támogatom a javaslatot. A részleteknél mindenesetre megteszem a módosításokat ilyen irányban is. Dénes István : Ha egészen átalakítjuk, akkor jó lesz ! Vasadi Balogh Györgj : A javaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelől, szónokot számosan üdvözlik. Zaj a szélsÖbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Igazat adok az előttem szólott t. képviselőtársamnak abban, hogy ezt a kérdést valóban nem kellett volna idehozni és nem kellett volna törvényhozás tárgyává tenni. Ez azonban a mai viszonyok között csak óhajtás lehet, mert viszont a tények, a fenforgó nagy szükség egyenesen arra kényszerítenek bennünket, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, hogy ezt a kérdést a törvény parancsával intézzük el. Ez a törvényjavaslat épen azért, mert rendes körülmények között nem volna idevaló, annyira eminenter gazdasági kérdés és annyira a gazdasági törvényeknek uralma alá esik, hogy normális időben talán szó sem lehetne arról, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk Ez a törvényjavaslat most valósággal szógyenjavaslat azokkal szemben, akiknek bűnei, hibái kényszerítenek bennünket arra, hogy ezzel a kérdéssel itt törvényhozási utón foglalkozzunk. Igen súlyos, szomorú tapasztalatok azok, amelyek a kormányt arra kényszeritik, hogy ezzel a törvényjavaslattal idejöjjön, azok a súlyos és szomorú tapasztalatok, hogy ebben az országban tulajdonképen nincs testvéri érzés, nincs komoly fajvédelem, nincs alturuizmus, nincs kereszténység, mert ha lenne, akkor azokat a munkásokat, azokat a szegény páriákat, akikről szó van és akiknek sorsán ez a javaslat segíteni akar, nem hagyták volna el annyira, nem taszitották volna úgyszólván a megsemmisülés szélére. Az egyik t. képviselőtársam a múltkoriban foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy el kellene törölnünk az összes olyan törvényeket, amelyekben tulajdonképen a polgári erkölcs kodifikáltatik és vissza kellene térni a keresztény ortodoxia, a keresztény autonómia álláspontjára, mert hiszen akkor a keresztény ortodoxiának erkölcse mindent rendbe hozna és vége volna itt a szabadszellemü kártevéseknek. Már akkor megemlítettem, hogy hiszen a keresztény ortodoxia, vagyis a katholicizmus hosszú évszázadokon keresztül uralkodott és bár minden tekintetben szent, szép és ebben csak jó és fenséges van, nem tudta a maga feladatát elvégezni azért, mert a kereszténység csak tanítás, amelyet megfogad és meg is tart a jó és becsületes ember és annak a törvényei szerint cselekszik, ellenben az embereknek nagy része, mint a múltban is láttuk, a hatalmasok nem tartották meg a tanításban levő törvényeket, hanem ellenkezőleg, hiába uralkodott formálisan, külsőségekben a kereszténység, mindent a kereszténység ellen cselekedtek és embertársaikat irgalmatlanul elnyomták. (TJgy van! a szélsÖbaloldalon.) Az ember irgalmatlan elnyomatásának csak azóta van vége, mióta a keresztény tanításnak a gyakorlati életben is kikényszeríthető egyes rendelkezéseit és szabályait törvényekbe foglalták. Hiszen a kereszténységen, a keresztény tanításon és az evangéliumon nem esik sérelem azzal, ha mindaz, ami benne jó, egyúttal törvényerővel is felruháztatik és kikényszeríttetik és nem bizzák az emberre, vájjon megtartja-e ezeket a szabályokat, vagy nem. T. Nemzetgyűlés! A mostani körülmények között, napjainkban láthatjuk, hogy az emberek igenis nem tartják meg a keresztény tanitást, engedik könyörtelenül, közönnyel elpusztulni embertársaikat, engedik a mai kurzus állapotában is, mert látjuk, hogy a létminimumot sem akarják biztosítani az ő fajtestvéreiknek. Panaszok vannak minden irányban afelől, hogy a mezőgazdasági munkásokat könyörtelenül kizsákmányolják. Láng János : Összetéveszti az embereket m intézményekkel,