Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-120

A nemzetgyűlés 120. ülése 1923. évi április hó 17-én, kedden. 261 nyolják, megélhetési feltételeit elvonják s megélhetését lehetetlenné tegyék. BatiCZ Gyula : Ma is háromszáz koronás napszám van ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Azon akarok segiteni S Farkas István : Ezzel a javaslattal nem segit. Ez a javaslat egy bátortalan kezdeményezés, amely nem segit semmit . . . Propper Sándor : Ebből nem lesz kenyér ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Farkas István : ... és amelynek nem lesz eredménye mindaddig, amig a minister ur és a kisgazdapárt, mint kormányzópárt, nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy a földmunkások egyesülési és gyülekezési joga biztosittassék. ( Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Addig semminemű szociálpolitikai intézkedésnek eredménye nem lesz, minister ur. Ez az alapja minden helyes, okos szociálpolitikának, mert eredmény csak akkor lehet, ha ez a nép maga fog befolyni a maga ügyeinek intézésébe. Már pedig most nem tud befolyni, azt önök is kell hogy belássák, mert nem tud érvényesülni, nem tudja a maga érdekeit védeni, ha pedig ezeket nem tudja védeni, nem fognak neki igazat adni, amint hogy nem is adtak neki igazat eddig sem. Propper Sándor : Ugy van ! Ezer esztendős a kálváriája ! Farkas István : Ez a törvényjavaslat ezt a célt nem éri el, pedig onnan a mélységből, onnan az Alföldről, a falvakból, a mezőgazdasági nyomortanyákból ma is süvit önök felé a költő szava : »Még kér a nép, most adjatok neki«. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik % Perlaki György jegyző : Vasadi Balogh György! Vasadi Balogh György : T. Nemzetgyűlés ! (Ralijuk ! Halljuk !) Az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalásánál a túloldal szónokai legnagyobbrészt — véleményem szerint — téves vágányon indultak, amikor a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról beszélve, elsősorban statisztikai adatokkal jöttek elő, másodsorban pedig ezt a kérdést mint valami a földbirtokreformmal szorosan, szervesen összefüggő kérdést tüntették fel. A gazdasági munkabérek szabályozása szerintem nem függhet attól, hogy a földbirtokreform végrehajtása milyen léptekkel halad előre, mert hiszen voltaképen ettől függetlenül kell szabályozni a gazdasági munkabéreket, (ügy van! Ugy van! jobbfelől.) A másik szempont pedig az, hogy amikor ezt a kérdést tárgyaljuk, én azt szerettem volna hallani, hogy teljes objektivitással, az osztályellentéteknek minden kiélezése nélkül történjék ennek a kérdésnek a tárgyalása, mert ha valahol komolyan orvosolni akarunk, ha valahol igazán komoly munkát akarunk végezni, azt csak ugy lehet megtenni, ha objektiven megállapítjuk a baj gyökerét és ott kezdjük az orvoslást, (ügy van ! Ugy van !) Ha azt akarjuk megállapítani, hogy hol kezdődik a magyarországi mezőgazdasági munkásságnak ez a csodálatosan nagymérvű lerongyolódása és szinte élni nem tudása, — mert hiszen az élnitudáshoz az kell, hogy keresete legyen — én azt hiszem, hogy elsősorban a mi gazdasági rendszerünk hibás voltát kell megállapítanunk, amely gazdasági rendszer, sajnos, nem évek, hanem évtizedek,óta teljesen téves irányban haladt, airrjkor minden súlyt csak a mezőgazdasági termelésre fektetett és mindenütt csak arról gondoskodtak, hogy az évnek bizonyos idején keresztül — 7—8 hónapon át — legyen esetleg valamelyes kereset és arra kényszeritett ék azt a munkást, hogy 5—6 hónapot tétlenül töltsön el és ennek a tétlenül eltöltött 5—6 hónapnak a szükségletét is a másik 5—6 hónap alatt keresse meg. Ennek a hibája pedig abban áll, hogy nálunk sohasem törekedtek — és ezt a nagy hibát követték el nagybirtokosaink nemcsak a munkásokkal, hanem a nemzettel szemben is — arra, hogy a mezőgazdasági termelés mellett a mezőgazdasági ipari termelést is meghonosítsák és annak a munkásnak, aki nyáron a mezőgazdaságban tud keresni, télen át is biztosítsanak olyan keresetet, amely lehetővé teszi emberhez méltó megélhetését. Dénes István : Ezért nem kell többé a földet kezükben hagyni. Vasadi Balogh György : Ebben a tekintetben, azt hiszem., hogy amikor ezt a javaslatot tárgyaljuk, — eltekintve attól, hogy a javaslatot jónak, helyesnek, teljesen kielégitőnek tartjuk-e, — a parlamentben nem volna szabad sem pártszempontnak, sem pártfelfogásnak érvényesülnie, hanem minden kiélezés nélkül keresnünk kellene a módozatokat, amelyekkel, ha már jobb javaslatunk nincs, legalább javitani lehet a helyzetet. Dénes István : Miért nem lehet jobb javaslatot tárgyalni 1 F. Szabó Géza : Mert még nem kaptunk más javaslatot. Dénes István : Nem engedik a nagybirtokosok. Vasadi Balogh György : Azért mondom, hogyha már jobb javaslatot nem lehet tárgyalni, mert ez a javaslat fekszik előttünk, ezt tárgyaljuk most. Amikor ez a javaslat idekerült, meg kell mondanom, hogy én alapjában véve minden olyan intézkedést, amely ilyen kérdésnek a törvényes utón való megoldását kivánja, csak szükséges rossznak tartok, mert mezőgazdasági munkabéreket és egyáltalán kereseti dolgokat törvényesen szabályozni egészségtelen dolog. Dénes István: Ezért kell a földreformot megcsinálni. Vasadi Balogh György: Ezt csak a természet rendes utján lehet szabályozni. Ugy emlékszem, talán Drozdy t. képviselőtársam emiitette, hogy ma az a helyzet, hogy a munkapiacon nincsen arányban a kereslet és a kinálat. Engedelmet kérek, ebben a tekintetben törvényes