Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-120

260 A nemzetgyűlés 120. ülése 1923. évi április hó 17-én, kedden Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Melyik volt az a parasztpárt? Nem volt Magyarországon soha! Dénes István : A Tiszántúl büszkék arra, hogy parasztok. Radies is büszke rá! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Csak legyen !, Propper Sándor: Áchim András! Dénes István : Parasztok fiai vagyunk, büszkék vagyunk rá! Drozdy Győző : Azért igaza van a minister urnák, hogy a Dunántúl az sértés! Szabó István {nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezt nem fogadod el magadra! Csak a másik legyen paraszt, de ő már nem paraszt ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Dénes István : A Dunántúl nincs parasztság; a Tiszántúl van! Farkas István : A minister ur ugy fogadta ezt a történelmi elnevezést, mintha ez szégyen lenne ránézve. Ha a minister ur megtagadta, én nem örülök. A szociáldemokrata párt, amikor beterjesztette elvi nyilatkozatát, ebben a következőket mondotta : (olvassa) : »Mi, akik ma itt vagyunk, mint a szociáldemokrata világnézetű munkásságnak és rajtuk keresztül az egész magyar munkásságnak parlamenti képviselői, büszkén tekintjük magunkat a szolgaságban és jogtalanságban élt ősök egyenes utódainak.« Mi tehát nem tagadjuk meg multunkat, nem is kell megtagadnunk, mert a parasztpártok a töi ténelemben a demokráciát képviselték a feudalizmussal szemben, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) ezért verekedtek, ezért küzdöttek. Tovább megyek, Rákosi Jenő, a magyar hírlapirodalom egyik kiválósága, erről a kérdés^ ről szintén irt és szintén büszkén vallja magáról, hogy paraszt családból származik. Azt mondja többek között (olvassa) : »Mindazonáltal én inkább azt vártam volna a pógár-ministertől, hogy reklamálja és ne visszautasitsa a paraszt elnevezést, magának és pártjának. Én büszke vagyok paraszt származásomra, pedig derék őseim csak becsületes homokbányász parasztok és nem is telkes gazdák voltak Sopron megyében.« Drozdy Győző: Érdekes! Kurzusok mindig zsidónak mondották ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Olvastam! Farkas István: Rákosi Jenő tehát nem tagadja meg származását, Dénes István : Nem is szabad megtagadni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Hát ki tagadja meg ? Nem arról van szó ! Farkas István: Büszke rá. A minister ur ezt az elnevezést nem veheti sértésnek, mert ismétlem, a «politikai életben a parasztpártoknak volt történelmi • szerepük. Sajnos, ennek a mostaninak nincs

? mert ez beállott kurzusnak,.., Dénes István: Ez már munkapárt! Farkas István :... beállott uszályhordozónak és nem képviseli annak a nagy földmives néptömegnek az érdekeit, amelyeket képviselni kellene s amit megigért. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Azt csak bizzák ránk ! Dénes István : Nem bízzuk ! (Derültség jobbfelől) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Hát csináljon mást! Propper Sándor : Kérdezze meg a népet titkos szavazással! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Erdélyi Aladár : Ne zavarják legalább a szónokukat ! Propper Sándor : Kérdezzük meg szuronyok és nyilt szavazás nélkül! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Volt olyan tiszta választásom, mint az uraságodnak! Dénes István: Egyedül! De a többieknek nem volt ! Csontos Imre: Hát ti sokkal becsületesebb emberek vagytok, mint mások! Farkas István: Ha rosszul esik is a kisgazdapártnak, hogy itt azt hányják a szemére, hogy a magyar mezőgazdasági munkásosztályt elhanyagolja, hogy a demokráciát megtagadta, — ezt joggal mondhatja mindenki — ezért mindenki haragudhatik, csak ez a párt nem. Mert tény az, hogy ez a kisgazdapárt is, amikor alakult, azzal a célzattal alakult és azt várta tőle az ország közvéleménye, a földmives népesség és a kisgazdaosztály, hogy meg fogja teremteni Magyarországon a demokráciát, és arra fog törekedni, hogy a magyar állam demokratikusan rendezkedjék be, mert ez felel meg azon osztály érdekeinek, amelyből kikerült, ez volna az érdeke és ez volt a történelmi szerepe az előretörő parasztpártoknak mindenhol. Ha ezt azután kifogásoljuk, az természetes dolog. Lássák be, hogy igy elszakadtak a néptől, hátat fordítottak ideáljaiknak és eszményeiknek. Mert az a nép, amelyre támaszkodni akarnak, ma is nyomorog, szenved és ma is azt a régi földesúri elnyomást érzi, amelyet eddig érzett, . . . Propper Sándor : Fokozottabban ! Farkas István : . . . mert hiszen az önök támogatásával, az önök kormányzásával hajtják végre azokat az egyoldalú intézkedéseket, amelyek leginkább sújtják a dolgozó osztályokat. Erdélyi Aladár : Csak kérdezze meg a gyári munkásságot ! Farkas István : Ezt a népet védeniök kellene önöknek, ettől nem lenne szabad elzárkózniok és azt követelné meg az ország érdeke is, de ezt követelné meg az okos konzervativ politika is, hogy ezt a nagy néptömeget, a dolgozó földmives népességet ne hanyagolják el, ne szolgáltassák ki és ne engedjék, hogy a földesúri módszerrel kizsákmá*