Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-119

252 A nemzetgyűlés 119. ülése 1923. évi április hó 13-án, pénteken. tudják, hogy mi történik az országban. (Folyto­nos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! KiSS Menyhért *- Az elnök ur napirendi javas­latával szemben inditványozom, hogy a tisztviselő­kérdés gazdasági részének megoldását tűzzük ki legközelebbi ülésünk napirendjére. (Helyeslés a bal­és a szélsőbaloldalon.) Az összes társadalmi egyesületek nagygyűlést kivarrtak tartani vasárnap Budapesten a régi kép­viselőházban, de a kiszivárgott hirek szerint, a kor­mányzat ennek a gyűlésnek megtartását nem haj­landó megengedni. Különösen furcsának találom, hogy amikor még 11-én nem is adta be ezt a kér­vényt a kormányzathoz a társadalmi egyesületek szövetsége, már megelőző nap este a Máv. elnöksége körrendeletben utasította az összes vasutasokat, hogy vasárnap odahaza tartózkodjanak. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől ; Ez nem napirend ! Elnök csenget.) Meskó Zoltán : A vonat még nem indul, rá­érünk ! KiSS Menyhért : Azt hiszem, a magyar köz­tisztviselők ellátásának kérdése olyan fontos pro­bléma, hogy feltétlenül érdemes arra, hogy ezzel a nemzetgyűlésen foglalkozzunk. Erdélyi Aladár : Itt voltunk tegnap 4 óráig ! Esztergályos János ; Ma is itt lehetünk ! (Zaj.) A tisztviselők érdeke van olyan fontos, mint az ön ebédje ! Erdélyi Aladár : ön nem volt itt tegnap ! (Felkiáltások a szélsőbáloldalon : Itt voltunk !) Mi itt hallgattuk az interpellációt 4 óráig I Egy sem volt itt a szocialisták közül ! (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Esztergályos János : A tisztviselők nyomoru­sága van olyan fontos ! Erdélyi Aladár: De egy sem volt itt önök közül ! (Zaj.) Elnök : Erdélyi képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. Esztergályos képviselő urat szintén kérem, maradjon csendben. Minden oldalról kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Több a közbeszólás, mint a szónoklat. (Dénes István közbeszól.) Dénes kép­viselő urat is kérem, méltóztassék csendben ma­radni. KiSS Menyhért : Erdélyi képviselő ur aggressziv kijelentéseivel szemben konstatálom, hogy mi na­gyon jól tudjuk, hogy a pénzügyminister ur tegnap ujabb 30%-os Ígéretet tett a tisztviselők részére. (Felkiáltások jobbfelől : Nem azt mondta !) A pénz­ügyminister ur misztikusan azt a kijelentést tette, hogy talán ennél többet vagy kevesebbet fog jut­tatni a tisztviselőknek. Erdélyi Aladár : Arányosan ! KiSS Menyhért : Ez még nem jelent semmit, mert nem tudjuk, hogy amit ő arányosnak tart, a tisztviselők is annak fogják-e tartani. (Felkiáltások jobbfelől ; Ez nem napirend !) Én tehát tisztelettel inditványozom, hogy a kedden megtartandó ülés napirendjének 2. pontjául a köztisztviselők anyagi ellátásának kérdését tűzzük ki. (Helyeslés a szélső­baloldalon. Zaj jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Vasadi Balogh György! Vasadi Balogh György : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : A csoport nevében beszél?) Szabóky Jenő ; Nem a szovjet-csoport nevé­ben ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! A képviselő urak csak saját nevükben vagy kerületük nevében beszélhetnek ! (Zaj.) Vasadi Balogh György: Nem fogadhatom el Kiss Menyhért képviselő ur napirendi indítványát, hogy a keddi ülés napirendjére a köztisztviselők anyagi helyzetének rendezését is vegyük fel, bár­mennyire egyetértünk azzal a gondolattal, hogy a tisztviselőkérdéssel foglalkozni kell. Ne gondolja a képviselő ur, hogy csak azon az oldalon érzik át a tisztviselők helyzetét ; mindannyian átérezzük a kérdés életbevágó fontosságát . . . Peidl Gyula : Nem elég érezni ! Cselekedni kell ! Vasadi Balogh György : ... de ez a kérdés any­nyira fontos, hogy szerintem nem lehet incidenta­liter elővenni. Igenis elő kell késziteni a kérdést, hogy itt nemcsak arra legyen alkalom, hogy egyik vagy másik oldalon hangzatos jelszavak hangozza­nak el, (Zaj a szélsőbaloldalon.) hanem ezek a kér­dések tényleg komolyan tárgy altassanak le. (He­lyeslés jobbfelől.) Megengedem, hogy a t. képviselő urnák és mindenkinek az a kivánsága, hogy ezekben a kérdésekben ép ugy, mint a szőnyegen lévő mun­káskérdésben is meg tudjuk találni azt a megoldást, amely közmegnyugvást kelt, mert hiszen ez volna a legideálisabb, de ezt nem lehet máról-holnapra ugy megoldani, mint ahogy a képviselő ur gon­dolja. Épen ezért az elnök ur napirendi javaslatát fogadom el. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik? Perlaki György : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Az a kérdés, amelyet Kiss Menyhért képviselőtársam felvetett, szélesebbkörü és nagyobb jelentőségű, mint ahogy ő feltüntette, mert az nemcsak arra a kategóriára terjed ki, amelyet Kiss képviselőtársunk megneve­zott. A drágaság ma oly rettenetes arányokat ölt, hogy ezzel a kérdéssel feltétlenül foglalkoznia kell a nemzetgyűlésnek. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Meskó Zoltán : A drágasági bizottságot fel kell oszlatni ! Farkas István : Ha fontosnak tartjuk, hogy az ország számoljon a nemzetgyűléssel, s ha azt akarjuk, hogy a nemzetgyűlés ne szakadjon el a néptől és az életszükségletektől, hanem az életnek útmutatója legyen, akkor azt hiszem, nincs ma jelentőségteljesebb kérdés ebben az országban, mint a drágaság kérdése, A drágaság rettenetes arányokat ölt napról-napra; a kartellek, ringek egyre-másra csinálják a drágaságot ; most készül­nek a kenyeret is nagymértékben megdrágítani és maga az állam a vasúti tarifával,,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom