Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-119
244 A nemzetgyűlés 119. ülése 1923, ban a bíró személyét elejtette és olyan elnököt állit be, akit választani kell, de nem a biróság tagjai közül. Propper Sándor: Nem biznak a pártatlan bíróságban. Várnai Dániel : Én ennek az elnöknek pártatlanságában nem tudok megbizni még akkor sem, ha betartják az 5. s utolsó bekezdésének azt a követelését, hogy az elnök és a helyettes elnök az illető járás területén sem munkaadó, sem munkavállaló nem lehet. Ha azt mondaná a javaslat, hogy az illető országrészben nem lehet munkaadó vagy munkavállaló, az még csak jelentene valamit, de ha az illető járásból nem, a szomszéd járásból azonban már lehet választani, ez igazán nem teszi részemre elfogadhatóvá és megindokolttá azt, hogy elejtették a biró-elnököt és ilyen választott elnököt tettek helyébe. A törvényjavaslatot erről az oldalról már igen részletesen megbírálták és az még megfelelő részletes bírálatnak lesz alávetve Ezért csak egy meglehetősen kirivó hibájára akarok még ebben a pillanatban rámutatni, még pedig arra, hogyha bekövetkezik az a csodálatraméltó véletlenség, hogy valamely földmivelósügyi minister a mezőgazdasági kamara véleménye ellenére elrendeli a bérmegállapítást, akkor még mindig odaállít a törvényjavaslat valakit, aki tiltakozó szóval ellene állhat a bérmegállapítás végrehajtásának. A. gazdasági felügyelőt ruházzák fel a nyepozvolimnak ezzel a jogával, és ha a gazdasági felügyelő ugy akarja, akkor ebből a bérmegállapításból végrehajtott napszámbér bizony aligha lesz. A javaslat nem mondja ki azt, hogyha akár a gazdasági felügyelő, akár a bizottságnak munkás- vagy munkáltató tagjai a bérmegállapítás ellen felterjesztéssel élnek a földmivelósügyi ministerhez, a minister milyen időn belül, hány nap alatt köteles elintézni a felterjesztést. Azt sem látom világosan, hogy ha akárkinek részéről megtörténik a tiltakozó felterjesztés, akkor a megállapított napszámbérek életbe lépnek-e és birtokon kívül vagy birtokon belül történik-e a felterjesztés. Ezekre nézve lesznek nekünk módosító indítványaink, mert az a nézetünk, hogy a törvényjavaslat mai formájában általánosságban ugyan el nem fogadható, de a részletes tárgyalás során meg lehet kísérelni, hogy épkézláb kísérletet csináljunk belőle. Már most bejelentem tehát, hogy a részletes tárgyalás során jelentős módosító és kiegészítő indítványaink lesznek, amelyeknek elfogadására és megfontolására már most felhívom a minister ur figyelmét. Ha tényleg oly jóhiszeműen akar segíteni a mezőgazdasági munkásságon, mint amennyire ezt hangoztatja és ha ebből a sok szólamból végre valóságos cselekedetet, pláne szervezetet akar csinálni,... évi április hő 13-án, pénteken. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : En nem szólamokkal dolgozom. Dolgozom és keveset beszélek! Várnai Dániel: ... akkor, azt hiszem, a minister ur ezeket a módosító javaslatainkat el fogja fogadni. A törvényjavaslatot általánosságban nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Csik József! Csik József: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólott t. képviselőtársaim inkább csak a mezőgazdasági munkáskérdés szempontjából vizsgálták a javaslatot, mint abból a speciális szempontból, amely a törvényjavaslatot létrehozta. En, ha a mezőgazdasági munkáskérdés szempontjából vizsgálnám a javaslatot, szintén nem viseltetném iránta szimpátiával ; de ha annak a speciális célnak szempontjából vizsgálom, mely a javaslatot intencionálta és annak a módnak szempontjábó 1 , ahogyan ez a cél törvényjavaslat formájában megvalósittatik, bizonyos szimpátiával viseltetem iránta, mert többnek tartom ezt a javaslatot a semminél és az a meggyőződésem, hogy ha nem is elégíti ki azokat az igényeket, amelyeket ettől a javaslattól vártunk, mégis némileg, remélhetőleg javítani fog a mezőgazdasági munkásnép helyzetén. (Felkiáltások a baloldalon : Némileg ! Remélhetőleg f) Meskó Zoltán : »Esetleg«, nagyon helyesen mondja! Csik József: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ismétlem azt, amit már több ízben hangoztattam, hogy én ezeket a szociális javaslatokat sohasem nézem pártpolitikai szempontból, hanem csupán szociálpolitikai szempontból, (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) és teljesen a saját egyéni meggyőződésemtől áthatva fogadom el, vagy nem fogadom el ezeket a javaslatokat. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Épen azért az én állásfoglalásomból, amelyet a törvényjavaslattal szemben képviselek, politikai állásfoglalásomra következtetni nem lehet, mert ismételten hangsúlyozom, hogy azt pusztán szociálpolitikai szempontból nézem s ha valami kis lehetőséget látok a javaslatban arra nézve, hogy az a dolgozó nép érdekét csak némileg is szolgálja, vagy szolgálhatja, akkor a javaslat iránt szimpátiával viseltetem. Benárd Ágoston : Helyes ! Csik József: A törvényjavaslat célja, amint az indokolás is előadja, az, hogy a megváltozott gazdasági viszonyoknak megfelelőleg a munkabérkérdés terén a törvényhozás utján bizonyos rendet teremtsünk, amely hivatva van arra, hogy a munkást a gazdasági kiuzsorázással szemben megvédje. A nemzetgyűlés bizottságainak együttes jelentése akképen nyilatkozik erre vonatkozólag, hogy miután: »A munkabérek szabályozója, a munkaszabadság és a szabad verseny elvének
