Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-119

A- nemz&tgyüUs 119. ülése 1923. adat is megmutatja a magyar nép jelenét, a dolgozó magyar munkásosztály jelenlegi helyzetét és be fogja bizonyítani, hogy nem lehet ezen segíteni olyan semmitmondó eszközökkel, mint amilyenekkel a földmivelésügyi minister ur, általában a kormány ezen segíteni akar. Ebből a szempontból tizenkét magyar vármegye viszonyait vizsgáltam meg. Ezekben a vármegyékben jelentkeznek ugyanis a legfeltűnőbben a magyar nép bajai és ezeket az állapotokat általánosítani lehet egész Magyarországra. A szociális és gazdasági nyomornak fokmérője a kivándorlás . . . Erdélyi Aladár: És a bevándorlás! Várnai Dániel : ... s a kivándorlásnak kell a háta mögé nézni, a kivándorlás okait kell felderítenünk, hogy egyben ennek a nyomoruságnak okait is megismerjük. A kivándorlási statisztika, amely az 1899— 1913. évekről szól, pontos adatokkal szolgálhat, mert azt mutatja, hogy a kivándorlás Sáros, Ung és Zemplén megyékben, továbbá Borsod és Bihar megyében, a dunántúli vármegyék közül pedig Fejér, Somogy, Veszprém és Tolna megyékben, továbbá Heves, Szabolcs és Szatmár megyékben volt a legfeltűnőbb s a népességet leginkább megritkító. Patacsi Dénes : A legtöbbet kiszorították a galíciaiak ! Csontos Imre : Ahol több a zsidó, több a szegény. (Derültség a baloldalon.) Annyi ott az inség, ahol a ti fajtátok van ! (Derültség.) Propper Sándor : Karcagi bölcseség. Várnai Dániel : Ha a foglalkozások szempontjából nézzük meg a kivándorlást, azt látjuk, hogy Sáros, Ung és Zemplén megyék kivándoroltjai közül az őstermelő népesség volt 74'5%, Borsod és Bihar megyék kivándoroltjai közül 74'4%, a dunántúli vármegyék kivándoroltjai közül 75'9°/o, Heves, Szabolcs, ós Szatmár vármegyék kivándoroltjai közül az őstermelő népesség már 79'5% volt. Szomjas Gusztáv: 40% zsidó bérlő van Szabolcsban. Várnai Dániel: A kivándorolt őstermelők közül 80% volt a birtoktaian földművelő munkásság és csak 20% az, amely törpebirtoknak és 5—15 holdig terjedő kisbirtoknak a tulajdonosa. Ha azt vizsgáljuk, hogy a gazdaságok összes területéből mennyi volt a középbirtok és mennyi a nagybirtok, ha megvizsgáljuk azt is, hogy a birtokeloszlás hol mutatta a legnagyobb és a legkirívóbb igazságtalanságokat, akkor rá fogunk jönni arra, hogy azokban a vármegyékben, ahonnan a legnagyobb volt a kivándorlás, ahol a kivándoroltak között a legnagyobb százalékkal az őstermelők szerepelnek. Sáros megyében 21% volt a középbirtokok arányszáma c's 30'22% a nagybirtokoké. Ugyanez az arány Ung és Zemplén megyékben. Borsodban a középbirtokok arányszáma 22 6%, a nagyNAPLÓ XI. évi április hó 13-án, pénteken. 239 birtokoké már 3372%, Biharban a nagybirtokok arányszáma 5078%. Ha megnézzük az arányt a Dunántúl ott valóban nagy percentszámokat látunk, ami nem is lehet másképen ott, ahol a kivándorlás is oly nagy százalékot mutat. Eejér megyében 63 51% volt nagybirtok a gazdaságok összes területéből, a középbirtokoké pedig 1066%, Somogyban a nagybirtokoké 58*94%, Yeszprém megyében 4734%, Tolnában 38'96%. Ha nézzük most a legmagyarabb megyéket, azt látjuk, hogy pl. Hevesben a nagybirtok arányszáma 44'49%, Szabolcsban 4471%, Szatmár megyében 31*28%. Nem sokkal kevesebb ugyanezekben a vármegyékben a középbirtokok arányszáma. Halász Móric: Tessék megnézni Békést és Csongrádot. Várnai Dániel : Békés és Csongrád megyékben még nagyobb a nagybirtokok százaléka, azonban az erre vonatkozó kimutatást azért nem vettem fel, mert itt a kivándorlás nem mutatja azt a nagy aranyszámot, mint az emiitett vármegyékben. Ne gondolja azonban a t. képviselő ur, hogy ott azért nem volt olyan nagy a kivándorlás, mert jobb a mezőgazdasági munkásság helyzete, hanem azért, mert ott kubikosok és aratómunkások laknak, akik a belföldi vándorlásnak adják óriási százalékát. Peyer Károly: A kubikos mind onnan kerül ki. Várnai Dániel : Ha azt nézzük, hogy az 5—20 holdig terjedő birtokok százalékos aránya hogyan áll a kereső földmivelő népességhez viszonyítva, akkor azt látjuk, hogy a magyar vármegyékben sokkal rosszabb az arányszám, mint az u. n. nemzetiségi vármegyékben és ezért van az is, hogy a magyar vármegyékben a kivándorlás sokkal magasabb százalékos arányt mutat, mint a nemzetiségi vármegyékben. Nem akarom az 5—20 holdas birtokok százalékos arányszámát részletesen felemlíteni, de néhány kirivó példára mégis hivatkozom. Szabolcsban a kisbirtokok arányszáma 10'9 százalék, mig Árva megyében, tehát egy nemzetiségi vármegyében már 53'6%. Csanád vármegyében a kisbirtokok arányszáma 13'1%, ezzel szemben Krassó-Szörényben 387%, Szabolcs vármegyéből tehát épen ezért nagyobb volt a kivándorlás, mint Krassó-Szörényből. Ez az arány, ez a differencia természetes is, mert a román Albin a Bank igen erőteljesen parcellázott, csinálta a kisbirtökpolitikát és megvette a birtokokat a magyar mágnásoktól, mint a múlt nyáron mondott beszédemben kimutattam ; megvásárolta a magyar mágnások, a magyar főurak földjét és szétosztotta a román parasztság között. Ennek következtében ott a kisbirtok arányszáma sokkal jobb volt, mint a tiszta magyar vármegyékben. Ha csak Erdélyt nézzük ebből a szempontból, akkor azt látjuk, hogy a székelylakta Csik, 3ő