Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-119

232 A •nemzetgyűlés 119. ülése 1923, Nagy mozgás a bal- és seélsöbaloldalon. ) A nemzetgyűlés az engedélyt nem adta meg. (Zaj.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e megadni az engedélyt sürgős interpellációra Szabó József képviselő urnák? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebb­ség. A nemzetgyűlés az engedélyt Szabó József képviselő urnák nem adta meg. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e megadni az engedélyt Kiss Menyhért képviselő urnák sürgős interpellációja előterjesztésére, igen vagy nem ? (Igen ! Nem, !) Kérem azokat, akik megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt nem adta meg. Mikovínyi Jenő képviselő ur, mint a men­telmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Mikovínyi Jenő előadó; T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága 1923 már­cius 21-én foglalkozott több nemzetgyűlési kép­viselő mentelmi ügyével. Nevezetesen a súlyos testisértés vétsége miatt feljelentett Lakó Imre, becsületsértés vétsége miatt feljelentett Rain­precht Antal, rágalmazás vétsége miatt fel­jelentett Kainprecht Antal, izgatás büntette miatt feljelentett Dénes István, sajtórendőri kihágás miatt feljelentett Vanczák János, sajtó­helyreigazitási kötelezettség nem teljesítése miatt feljelentett Peyer Károly, és sajtó utján elköve­tett rágalmazás miatt vádolt Szilágyi Lajos kép­viselő urak mentelmi ügyével. Ezekben az ügyekben a mentelmi bizottság meghozta hatá­rozatát, és az erre vonatkozó jelentést tisztelettel beterjesztem azzal a kéréssel, hogy méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzni. Elnök : A mentelmi bizottság jelentése ki fög nyomatni, szét fog osztatni és annak idején való napirendre tűzése iránt javaslatot fogok tenni. Napirend szerint következik a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvény­javaslat általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik? Bartos János jegyző : Szabó István (sokoró­pátkai). Szabó István (sókorópátkai) : T. Nemzet­gyűlés ! Én igazán jobb szerettem volna, ha erre a törvényjavaslatra nem került volna sor, ha nem lett volna szükséges annak tárgyalása; jobb szerettem volna, ha a nemzeti újjáalakulás után valóban testvérévé vált volna a magyar a magyarnak. Jobb szerettem volna, ha felesle­gessé vált volna az 1898 : II. te, ha újra helyre­állott volna a jó viszony, amikor a magyar em­ber szava kontraktus volt, amikor hozzátartozó­jának tekintette a maga alkalmazottját a föl­desúr, és amonnan is a ragaszkodás jelei voltak tapasztalhatók. Mégis üdvözlöm ezt a javasla­tot, mert kénytelen vagyok belátni, hogy arra szükség van, és mert azt is látom, hogy a ma­évi április hó 13-án, pénteken. gyár földmunkások érdekében, tehát azon tár­sadalmi réteg érdekében történt itt egy lépés előre, amely a legtöbbet éhezik, legtöbbet dol­gozik és sorsa a legsilányabb. Szerettem volna, ha a szőnyegen lévő törvényjavaslat 2. §-ában taxatíve meg lett volna állapítva az a minimum, amely, ha nincs meg a napszámbérfizetéseknél, akkor munkabérmegállapitó bizottságok felálli­tásának van helye. A vidékenként való munka­bérkialakulás ugyanis, ugy látom, nem lesz egé­szen célravezető, mert hiszen olyan vidékeken, ahol tömegesen laknak a munkások, ott rossz a munkabér, tehát ha azt a vidéket nézzük : rossz, mig a másiknál, ahol ritkábban laknak munká­sok, ott magasabb a munkabér. Azért szerettem volna megállapítani azt a minimumot, amelyet ha nem fizetnek bizonyos helyen, ott fel kell állítani a munkabérmegállapitó bizottságot. Szerettem volna, ha a 11 §-ban kimondot­tuk volna azt is, — mert talán sok vitás kér­désnek vettük volna elejét, — hogy az ezen törvény kihirdetése előtt kötött szerződések a munkabér megállapító bizottság szerint megálla­pított munkabérért teljesítendők. Mert hiszen ugy állunk, ugyebár, hogy a megkötött szerző­dést teljesíteni kell. Pedig valamennyi mezőgaz­dasági munkaszerződés már jóformán meg van kötve; sőt most már a teljesítésüknek ideje is megérkezett és az 1898 : II. te. határozatai sze­rint ezeket a szerződéseket a munkásoknak min­den körülmények között teljesíteniük kell, fen­tartva egyes jogokat, amelyek szerint azonban csak birtokon kivül lehet fellebbezni. Azért vannak idevonatkozó aggályaim, vagyis azért szerettem volna ezeket a kitételeket a törvényjavaslatban látni, mert tudok én is arról, hogy egyes helyeken a munkaadók többé-kevésbbé szervezkedtek, illetőleg összeállottak és megbe­szélték, hogy mennyit fizessenek a mostani nyári idényre a munkásoknak; tudok arról, hogy egy bizonyos esetben, amikor az egyik munkaadó többet igért, mint amennyit ez a kialakult érdekképviselet szeretett volna, ráírtak az ille­tőre, hogy vájjon mivel indokolja a magasabb béreket. Azért ne tessék engem félreérteni, igen t. Nemzetgyűlés, mert én ezt nem a rosszakarat­ból származtatom,, hanem itt egy létért való küzdelmet látok. Én a létért való küzdelemben látom a baj eredeti kutforrását ; itt a fogyasz­tók a termelőkkel vívják a maguk harcát. En ugy láttam a múltban, és ugy látom a jelenben is, hogy — nem tudom, mi okból — ebben a harcban a hatalom, mintha a fogyasztók mellé állt volna. Mert nem adatott meg az értékesítés szabadsága, egészen útja vágatott a hitel kérdé­sében a befektetés eszközlésének, igy aztán a termelő osztály, a munkaadók és a munkások között kialakult egy bizonyos harc a takarékos­ság elvén, és a jövőjét félti mind a két fél. így aztán ennek a levét épen â szegény munkásnak kell sok helyen meginnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom