Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-119
232 A •nemzetgyűlés 119. ülése 1923, Nagy mozgás a bal- és seélsöbaloldalon. ) A nemzetgyűlés az engedélyt nem adta meg. (Zaj.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e megadni az engedélyt sürgős interpellációra Szabó József képviselő urnák? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt Szabó József képviselő urnák nem adta meg. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e megadni az engedélyt Kiss Menyhért képviselő urnák sürgős interpellációja előterjesztésére, igen vagy nem ? (Igen ! Nem, !) Kérem azokat, akik megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt nem adta meg. Mikovínyi Jenő képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Mikovínyi Jenő előadó; T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága 1923 március 21-én foglalkozott több nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyével. Nevezetesen a súlyos testisértés vétsége miatt feljelentett Lakó Imre, becsületsértés vétsége miatt feljelentett Rainprecht Antal, rágalmazás vétsége miatt feljelentett Kainprecht Antal, izgatás büntette miatt feljelentett Dénes István, sajtórendőri kihágás miatt feljelentett Vanczák János, sajtóhelyreigazitási kötelezettség nem teljesítése miatt feljelentett Peyer Károly, és sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt vádolt Szilágyi Lajos képviselő urak mentelmi ügyével. Ezekben az ügyekben a mentelmi bizottság meghozta határozatát, és az erre vonatkozó jelentést tisztelettel beterjesztem azzal a kéréssel, hogy méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzni. Elnök : A mentelmi bizottság jelentése ki fög nyomatni, szét fog osztatni és annak idején való napirendre tűzése iránt javaslatot fogok tenni. Napirend szerint következik a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik? Bartos János jegyző : Szabó István (sokorópátkai). Szabó István (sókorópátkai) : T. Nemzetgyűlés ! Én igazán jobb szerettem volna, ha erre a törvényjavaslatra nem került volna sor, ha nem lett volna szükséges annak tárgyalása; jobb szerettem volna, ha a nemzeti újjáalakulás után valóban testvérévé vált volna a magyar a magyarnak. Jobb szerettem volna, ha feleslegessé vált volna az 1898 : II. te, ha újra helyreállott volna a jó viszony, amikor a magyar ember szava kontraktus volt, amikor hozzátartozójának tekintette a maga alkalmazottját a földesúr, és amonnan is a ragaszkodás jelei voltak tapasztalhatók. Mégis üdvözlöm ezt a javaslatot, mert kénytelen vagyok belátni, hogy arra szükség van, és mert azt is látom, hogy a maévi április hó 13-án, pénteken. gyár földmunkások érdekében, tehát azon társadalmi réteg érdekében történt itt egy lépés előre, amely a legtöbbet éhezik, legtöbbet dolgozik és sorsa a legsilányabb. Szerettem volna, ha a szőnyegen lévő törvényjavaslat 2. §-ában taxatíve meg lett volna állapítva az a minimum, amely, ha nincs meg a napszámbérfizetéseknél, akkor munkabérmegállapitó bizottságok felállitásának van helye. A vidékenként való munkabérkialakulás ugyanis, ugy látom, nem lesz egészen célravezető, mert hiszen olyan vidékeken, ahol tömegesen laknak a munkások, ott rossz a munkabér, tehát ha azt a vidéket nézzük : rossz, mig a másiknál, ahol ritkábban laknak munkások, ott magasabb a munkabér. Azért szerettem volna megállapítani azt a minimumot, amelyet ha nem fizetnek bizonyos helyen, ott fel kell állítani a munkabérmegállapitó bizottságot. Szerettem volna, ha a 11 §-ban kimondottuk volna azt is, — mert talán sok vitás kérdésnek vettük volna elejét, — hogy az ezen törvény kihirdetése előtt kötött szerződések a munkabér megállapító bizottság szerint megállapított munkabérért teljesítendők. Mert hiszen ugy állunk, ugyebár, hogy a megkötött szerződést teljesíteni kell. Pedig valamennyi mezőgazdasági munkaszerződés már jóformán meg van kötve; sőt most már a teljesítésüknek ideje is megérkezett és az 1898 : II. te. határozatai szerint ezeket a szerződéseket a munkásoknak minden körülmények között teljesíteniük kell, fentartva egyes jogokat, amelyek szerint azonban csak birtokon kivül lehet fellebbezni. Azért vannak idevonatkozó aggályaim, vagyis azért szerettem volna ezeket a kitételeket a törvényjavaslatban látni, mert tudok én is arról, hogy egyes helyeken a munkaadók többé-kevésbbé szervezkedtek, illetőleg összeállottak és megbeszélték, hogy mennyit fizessenek a mostani nyári idényre a munkásoknak; tudok arról, hogy egy bizonyos esetben, amikor az egyik munkaadó többet igért, mint amennyit ez a kialakult érdekképviselet szeretett volna, ráírtak az illetőre, hogy vájjon mivel indokolja a magasabb béreket. Azért ne tessék engem félreérteni, igen t. Nemzetgyűlés, mert én ezt nem a rosszakaratból származtatom,, hanem itt egy létért való küzdelmet látok. Én a létért való küzdelemben látom a baj eredeti kutforrását ; itt a fogyasztók a termelőkkel vívják a maguk harcát. En ugy láttam a múltban, és ugy látom a jelenben is, hogy — nem tudom, mi okból — ebben a harcban a hatalom, mintha a fogyasztók mellé állt volna. Mert nem adatott meg az értékesítés szabadsága, egészen útja vágatott a hitel kérdésében a befektetés eszközlésének, igy aztán a termelő osztály, a munkaadók és a munkások között kialakult egy bizonyos harc a takarékosság elvén, és a jövőjét félti mind a két fél. így aztán ennek a levét épen â szegény munkásnak kell sok helyen meginnia.