Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-113

M: A nemzetgyűlés 113. ütése 1923. évi március hó 20-án, kedden. Szeder Ferenc : Ezekből a jelenségekből azt a következtetést vonom le, hogy a mezőgazdasági kamarák lehetnek nagyon jó érdekképviseletei a gazdáknak, — mint ahogy természetszerűleg azok is, — de nem képviselik a mezőgazdasági munkások érdekeit. (Ügy van! a szélsöbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Az előbb elmondottam véleményemet egy konkrét eset kapcsán a mezőgazdasági ügyekben előforduló elsőfokú szolgabírói ítélkezésről. Most méltóztassanak elképzelni, hogy minő változás történik a mezőgazdasági peres ügyekben való bíráskodásnál, ha a szolgabíró tetszése szerint behívhat abba a bizottságba a mezőgazdasági bizottságból két munkást és két munkaadót és ezekkel együtt tárgyalja le és dönt az eléje kerülő vitás ügyekben. Milyen változást fog előidézni, ha két gazda és két munkás tárgyalja le a kérdést esetleg igy — mert ezt is hangsúlyozom, hogy csak esetleg — a főszolgabiró elnöklete alatt ? Vájjon más formát ölt-e a bíráskodás abban az esetben, ha az alispán a mezőgazdasági behívott két munkással és két munkaadóval egyetemben szolgáltat igazságot? Javul-e ^záltal a mezőgazdasági bíráskodás ügye? Én, t. Nemzetgyűlés, az eddigi tapasztalatok alapján egészen nyugodt lelkiismerettel jelenthetem ki, hogy a mezőgazdasági bíráskodás lényegében semmi változás nem, fog beállani ennek a javaslatnak a nyomán. Én is azt akarom, hogy a mezőgazdasági ügyekben a bíráskodást jobbá tegyük, — hiszen eleget verekedtem érte és fogok is verekedni még a jövőben is, — de azt a felfogást vallom, ha már hozzányúlunk a kérdéshez, akkor keressünk jó és tökéletes megoldást. Én ha elfogadom is a mezőgazdasági bizottságból a két munkás és a két munkaadó ülnököt, feltétlenül meg kell követelnem, hogy az elnök bírósági személy legyen, (ügy van! balfélol.) A bíróság pártatlanságában és részrehajlatlanságában, ugyanis sokkal inkább megbízom, mint a közigazgatási közegek pártatlanságában, akik nagyon sokszor a gazdagoknak, a vagyonosoknak, a földbirtokosoknak exponensei, mert nagyon sok esetben maguk is nagybirtokosok, (Ügy van! baljélol.) és igy még ha meg volna is bennük a jóakarat, nem tudnak szabadulni attól az osztály szemponttól, amely az igazság meghozásának csak kárára, csak rovására vau. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ez az én álláspontom a javaslattal szemben. Ha elfogadhatóvá akarja tenni a t. földmivelósügyi minister ur ezt a javaslatot, akkor járuljon hozzá ahhoz, hogy bírósági személy elnöklete alatt történjék minden mezőgazdasági közös ügyben az Ítélkezés. Anélkül én a javaslat részletes vitájába sem bocsátkozhatom, és mert ez előfeltétele a javaslat részemről való elfogadhatóságának. Lehetetlen állapotnak tartom még azt is, hogy minden ilyen peres ügyben harmadik fokon a földmivelésügyi minister hatáskörébe tartozzék a döntés. Mert elhiszem, hogy a mostani földmivelésügyi minister ur nem törekszik arra, hogy a törvény világos rendelkezései ellenére ítélkezzen, ámde feltételezem, hogy egyszer más lesz a földmivelésügyi minister, aki, mert nem birő, más szempontok szerint ítélkezhetne. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Nagyon sokára lesz még az!) Drozdy Győző : Aligha lesz más ! Már Grömbösékkel is leszerződött. (Derültség a szélsobaloldálon.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nincs szükségem leszerződósre ! Szeder Ferenc: És azon szempontok elől, amelyek vezetik — mint az előbb jeleztem — a főszolgabírót és az alispánt az Ítélkezéseknél, a földmivelésügyi ministerek sem fognak tudni elzárkózni. Én tehát azt szeretném, hogyha előbb emiitett kívánságaim felvétetnének is a javaslatba, ezenfelül harmadfokon ne a földmivelésügyi minister, hanem a közigazgatási bíróság döntése alá bocsáttassanak az ilyen vitás ügyek. Meggyőződésem ugyanis, hogy a bíróság sokkal pártatlanabbul fogja elbirálni a hozzá kerülő pörös ügyeket, mint a javaslatban kreált úgynevezett tanács, amelyet a földmivelésügyi ministernek e javaslat szerint módjában áll megalakítani. Ismétlen, t. Nemzetgyűlés, hogy amig kifejtett álláspontom érvényre jutását a javaslatban biztosítva nem látom, amig nem látok garanciát arra, hogy pártatlan bírósági személy bevonásával tárgyalják az ülnökök a hozzájuk utalt peres ügyeket és igy hozzanak ítéletet, addig ezt a javaslatot általánosságban sem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Erdélyi Aladár ". A cseléd meg öt évig várhasson, amig elintézik az ügyét. Cserti József: Meg kell gyorsítani. Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Dénes István szólásra jelentkezik) Dénes István képviselő ur! (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Bogya János: Az elmaradhatatlan felszólaló! (Derültség.) Dénes István : Ön pedig az elmaradhatatlan közbeszóló ! (Félkiáltások a szélsöbaloldalon : Bogya! Bogya! Zaj. Elnök csenget Felkiáltások a jobboldalon : Talán ügyvédi képviselet kellene !) Kiss Menyhért: Minél több ügyvéd lenne ilyen ! Dénes István: A gazdasági munkaviszonyokból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz Szeder Ferenc t. képviselőtársam alaposan ós komolyan szólván hozzá, megokolta, miért nem fogadja el a javaslatot. Tökéletesen igaza van Szeder Ferenc t. képviselőtársamnak^ mert az a közigazgatás,