Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-118
198 A nemzetgyűlés 118. ülése 1923, Drozdy Győző: Én appellálni merek arra, hogy ezt a statisztikámat, ezt a megállapításomat minden objektiv, minden tárgyilagos nagybirtokos is elismeréssel és helyesléssel fogadja, s az első szempillantásra megállapítja, hogy csakugyan ez a földbirtok több napszámost nem alkalmazhatott, mert több napszámosra nem is lehetett szüksége. (Mozgás a jobboldalon.) Végtelenül csodálkozom azonban, hogy a t. képviselő ur ezt nálamnál jobban akarja tudni. Fel8zólitom tehát, hogy hozzon ide hasonló statisztikát, és azzal merjen engem megcáfolni, mert holmi érzelmi felpöfögetések engem nem fognak megállapításaimtól eltántorítani. (Nagy mozgás a jobboldalon ; felkiáltásod: Micsoda hang ez? Zaj.) Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni . . . (Zaj.) Csendet kérek! . . . szíveskedjék a parlamenti illemet betartani és az iinparlamentáris kifejezésektől tartózkodni. Drozdy Győző: Ott mondták azt, hogy bolond vagyok. Halász Móric: Nem igaz! Azt mondták, hogy keressenek olyan bolondot, aki a maguk állításait elhiszi. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak! Csontos Imre: Az a baj, hogy nem tudott száz holdat magának szerezni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Drozdy Győző : Könnyű megállapítani, hogy a magyar földmunkásoknak csak az a rétege kereshet a családja számára téli élelmet, amelynek aratás is jut, amelynek van aratási szerződése. Az aratási munka a zsellérember életében a legfontosabb. Ha egy zsellérnek van valami vágya, valami ambíciója, törekvése, akkor az abban kulminál, hogy nyárra megfelelő helyen tisztességes szerződést tudjon magának biztosítani valamely nagybirtoknál, hogy ő ott az aratási munkálatokban részt vehessen. Rossz termés esetén azonban ez az aratás sem segítheti ki ezt a zsellért. Rossz termés esetén ugyanis három-négy métermázsát keres, de jó termés esetén sem keres pókkal többet öt-hat métermázsánál. Halász Móric: Kicsoda? Drozdy Győző: Az arató munkások! Halász Móric: Többet keres öt-hat métermázsánál. Csontos Imre: Tizenkettőt keres jó termés esetén. Drozdy Győző: Igen, ha hozzászámítjuk azokat a harmados földeket, amelyeket annak fejében meg kell művelnie. Szomjas Gusztáv: Hány nap alatt keresi meg? Két hét alatt megkeres annyit. (Zaj.) Drozdy Győző : Miután a törvényjavaslat indokolása e tekintetben egyáltalában nem nyújt nekünk semmiféle statisztikát, kénytelen vagyok a földmivelésügjá ministeriumnak a magyarországi földmunkásság viszonyairól évről-évre kiévi április hó 12-én, csütörtökön. adott könyveire hivatkozni, amelyekből szintén megállapíthatjuk, hogy nemcsak a jelenben, de a múltban sem kerestek az aratók átlag többet öt-hat métermázsánál az országban. Ez szintén tudományosan, statisztikailag megalapozott tétel, nem vagyok tehát hajlandó semmiféle közbeszólásért eme tételemet megváltoztatni. Ha most megállapítjuk, hogy mit keres tulajdonképen egy zsellér egy esztendőben, — de egészen tárgyilagosan méltóztassanak ezt figyelemmel kisérni, — akkor látjuk, hogy az esetben, ha az aratáskor öt métermázsa búzát tételezünk fel keresetének, és ezt a búza mai árát számitva, százezer koronára becsüljük kereken, s ha azután még hatvan napi napszámot is veszünk biztosítottnak, ami azonban egyáltalában nem biztos, és ha napszámbérben ötszáz koronát is számítunk egy napra, akkor is kevés. Erdélyi Aladár: Ezret fizetünk! Drozdy Győző : Két-háromszáz koronás napszámok sem ritkaságok. Szilágyi Lajos: Biharban! B. Podmaniczky Endre : Én hatszázat fizetek ! Drozdy Győző: Én elhiszem, hogy a képviselő ur már hatszáz koronát fizet, azonban tessék elhinni, hogy vannak olyanok, akik csak háromszáz koronát fizetnek. Mondom, ha ötszáz korona napszámbért számítunk egy napra és feltételezzük azt, hogy az a zsellér ezen a címen még külön keres 30.000 koronát egy esztendőben, továbbá, ha feltételezzük azt, hogy a családjának valamelyik tagja, pl. a felesége, szintén eljárhat napszámba s ez is kap még két hónapi munkát napi 500 koronás keresettel, ugy hogy még ez is keres hozzá 30.000 koronát: ha mindezt összeadjuk, megállapíthatjuk, hogy egy zsellérember a családjával együtt egy esztendőben 160.000 koronát kereshet, és hogy 160.000 koronát alig haladhat meg az az összeg, amelyet egy magyarországi földmunkás, egy magyar zsellér ember ebben az országban hosszú keserves munkával keres. Erdélyi Aladár: Óriási tévedés! Drozdy Győző: Mit jelent ez a 160.000 korona ? Azt jelenti, hogy egy esztendőben átlag mintegy 400 korona jut neki a napi megélhetésre. Hogy ez a négyszáz korona mit jelent, hogy mit lehet rajta venni: cérnát-e, amellyel az a zsellér felvarrja a kabátjára a gombot, meg tüt, vagy egy gombot, vagy két kilogramm kenyeret, erről most nem akarok beszélni. Előre is bocsánatot kérek nagybirtokos képviselőtársaimtól, ha talán megint olyan húrokat leszek kénytelen pengetni, amelyek az ő érzékenységüket sértik, bocsánatot kérek, de azt mondom, szálljanak magukba, vizsgálják meg lelkiismeretüket, és mondják meg, nincs-e igazam, amikor állitom, hogy a nagybirtokos jövedelme aranyparitáson van, mert a búza az egyetlen cikk, am«ly ma aranyparitáson áll (Félkiáltások a szélsöbaloldalon : Sőt azon felül) Szomjas Gusztáv : Hát csak búzát termelünk :
