Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-118

196 A nemzetgyűlés 118. ülése 1923. Alföldön kellene és kellett volna létesíteni, fel­tétlenül a termelés emelését fogják eredmé­nyezni. Én nem félek attól, hogy az ilyen be­ruházásokra a beruházások miatt infláció fog bekövetkezni, és pénzünknek értéke e beruházá­sok miatt is esni fog, a drágaság pedig emelke­dik. Nem tudom, melyik a helyesebb politika, az-e, ha munkaalkalmak teremtésével biztositom a megélhetést, vagy pedig hogy odáig juttatom a helyzetet, hogy inségakciókkal vagy más ak­ciókkal vagyok kénytelen a szerencsétlen embe­reknek a hóna alá nyúlni és őket alátámasztani. Propper Sándor: Tessék tisztességes javas­latokkal jönni, ne fércmunkákkal. Perlaki György: A legtiszteségesebb javas­latok volnának a beruházási javaslatok. Erről a helyről is felkérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, hasson oda, hogy a pénzügyi kormányzat adja rendelkezésre azokat az össze­geket, amelyek a földmunkák végrehajtására fel­tétlenül szükségessek. Ha a külföldi példákat nézzük, azt látjuk, hogy Németország és Ausztria is a beruházások politikáját folytatja és a lerom­lott márkát és koronát beruházásokkal igyekez­nek értékesíteni. Ha ez nem jelentett ott veszélyt, ugy nálunk sem fog veszélyt jelenteni. De veszélyt jelent az, ha továbbra is ezen a politikán hala­dunk, ha a munkanélküliek száma továbbra is szaporodni fog, ha a munkástömegeket nem tudjuk kenyérhez juttatni és ha őket tényleg lelkiismeretlen izgatók karjaiba hajtjuk, (Ugy van! jobbfelöl.) Újból kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, hogy ezen a téren kövessen el mindent és szorítsa a pénzügyminister urat arra, hogy szakítson eddigi politikájával és a beru­házásokra feltétlenül adja rendelkezésre a szük­séges összegeket. Abban a reményben, hogy a földmivelésügyi kormány ezen a téren meg fogja tenni kötelességet, az előttünk fekvő törvény­javaslatot elfogadom. {Elénk helyeslés jobb felől) Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző: Drozdy Győző! Drozdy Győző: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Előttem szólott képviselőtársamnak nagy elra­gadtatását, amellyel a javaslatot kisérte, sajná­lom, de nem tehetem magamévá. Ami szépet és jót a képviselő ur mondott, annak semmi köze ehhez a törvényjavaslathoz. A képviselő ur azokat a gyönyörű terveket, amelyeket például a beruházásokról, az Alföld csatornázásáról el­mondott, bármikor elmondhatta volna, épugy, mint ezzel a javaslattal való kapcsolatban. Sok­kal jobban is szerettem volna, ha a képviselő ur igyekezett volna akár Dénes István kép­viselőtársamnak alapos felszólalását taglalni . . . (Derültség jobbfelöl. Felkiáltások : Alapos? Halász Móric: Lapos, nem alapos! Drozdy Győző : . . . mert azok a gyenge ki­serietek, amiket beszédében Dénes István kép­viselőtársam állításainak megcáfolására láttam, bizony ellaposodtak és egyetlen komoly argu­évi április hó 12-én, csütörtökön. mentum, komoly érv nem hangzott el t. kép­viselőtársamnak ajkáról, olyan, amely Dénes István képviselőtársam állításait a törvényja­vaslattal kapcsolatban megcáfolta volna. (Zaj.) Kuna P. András: A törvényjavaslattól Dé­nes nagyon távol áll! Erdélyi Aladár: Nem közelitette meg! Drozdy Győző: Igaza van Dénes István t. képviselőtársamnak abban, hogy ez a törvény­javaslat nem váltotta ki azt az érdeklődést, sem a közvéleményben, a társadalomban, sem itt a nemzetgyűlésen, amit tulajdonképen ki kellett volna váltania. Nyolcezer körül van már a száma azoknak a törvényeknek, amiket Szent István királyunk halála óta ebben az országban meghoztak és e nyolcezer törvény között a föld­birtokreformon kivül aligha van fontosabb ennél a javaslatnál, (Mozgás a jobboldalon.) mert ez a törvényjavaslat az ország nyolc millió lakosa közül annak legalább is a felét érdekli, tehát négy millió lelket. Erdélyi Aladár: De van ám törvény, amely mind a nyolc milliót érdekli! Drozdy Győző: De nem oly életbevágó a kenyér, a megélhetés szempontjából, mint ez a javaslat. Horváth Zoltán: Például a titkos válasz­tói jog! Perlaki György: Nincs négy millió föld­munkás ! Drozdy Győző: A lakosságnak körülbelül a fele zsellér... (Zajos ellenmondás a jobboldalon.) Perlaki György: Ez óriási tévedés! Meg kell nézni a statisztikát ! Drozdy Győző : Ez a törvényjavaslat pedig elsősorban is ezekre a zsellérekre vonatkozik. Dacára annak, hogy a kormány nem gondosko­dott arról, hogy az indokolásban tudományos alapon állítsa be ezt a törvényjavaslatot, ós egyetlen adatot sem ad arra, amely bennün­ket statisztikailag győzne meg a paragrafu­sok szükségességéről, én mégis állítom és bár­mikor hajlandó vagyok a legtávolabbmenő tudo­mányos vitára is azokkal a képviselő urakkal, (Derültség jobbfelöl.) akik vitatni merészelik azt, hogy Magyarországon a zsellérnépség, a föld­munkásság, a lakosságnak legalább a felét teszi ki. Ezt az állításomat fentartom és felszólítom azokat a közbeszóló, akár mosolygó urakat, akik azt jobban tudják, hogy álljanak elő és bizo­nyítsák, hogy nem mondottam igazat. Kuna P. András : Nem erről van szó. Drozdy Győző: Kuna P. András t. képvi­selőtársamnak nagy tudományára nem reflektálok! Kuna P- András : A magáénál nagyobb ! Erdélyi Aladár: Ez a demokratizmus! Rassay Károly: De az sem demokratizmus, hogy nevetéssel intézzenek el ilyen dolgot. Kuna P. András : A beállítás ellen szóltam ! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Drozdy Győző : Ezt a törvényjavaslatot nem is ugy kellett. volna elnevezni, mint ahogy az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom