Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-118
X À nemzetgyűlés 118, ütése 1923, r éw április )ió 12-èn, csütörtökön. 193 t. képviselőtársam felhozott, igazolja azt, hogy az országos rendezés lehetetlen, hogy t. i. a helyi viszonyok feltétlenül figyelembe veendők a munkabérek megállapításánál. Dénes István képviselőtársam felhozott itt egy aratási szerződést a Székács-uradalomra vonatkozólag. Itt azt állította, hogy ebben a szerződésben az arató munkarész csak 113 részben van megállapítva és ezt ő kevésnek tartja. Én igy megítélni a kérdést innen nem igen tudom, mert egész más — mondjuk — például a Székács-búzának a termelőképessége, mint más búza termelő képessége. A Székács-búzából még kedvezőtlen terméseredmény is megüti a 15 métermázsás átlagot holdanként, ugyanakkor a szomszéd vidékeken, sőt mondjuk például más részeken, ahol nem Székács-búzával dolgoztak, esetleg csak 5 vagy 6 métermázsás átlagot értek eî. Ha a 13, vagy 15 métermázsás termés átlag egy tizenhármad részét számítom, az már több, mint egy métermázsa, ellenben ott, ahol 5—6 métermázsa az átlagtermés és ennek egytized .részét kapja az aratómunkás, holdankint sokkal kevesebbet kapott, mint a másik részen. Hozzá kell ehhez még számítani a szalmát és egyéb körülményeket is, továbbá figyelembe kell vennünk azt is, hogy épen a szókácsi búzának megvan az a sajátsága, hogy nem dől meg olyan könnyen, mint más búzák, mert a szalmája sokkal erősebb. A megdőlt búzák aratása és azoknak betakarítása sokkal nehezebb, mint az állóbuzáé. Egyes vidékeken nagyon gyakori HZ £1 folyóndárszerü növény, amely egész búzatáblákat behálóz ugy, hogyha az egyik táblán hozzáfognak a búza learatásához, az első kaszavágásra megrendül, mozgásba jön az egész búzatábla. Itt tehát egészen más rendszer szerint kell a minősítést végezni. Ezenkívül a talaj minőségét is figyelembe kell venni; egyes helyeken ugyanis a talaj megmunkálása könnyebb, épen azért, mert a talaj minősége könnyebb, mint mondjuk, a nehéz kötöttanyagu talaj megmunkálása. Országos rendezést tehát ezen viszonyoknál fogva lehetetlennek tartok, de helyesnek tartom a törvénynek azt a rendelkezését, hogy járásonkint óhajtja ezt a kérdést szabályozni. Dénes István t. képviselőtársam egész csomó szerződést sorolt fel, melyekben rámutatott arra, hogy egyes vidékeken nagyon rossz szerződéseket kötöttek és igen alacsony munkabéreket fizetnek. Hiszen épen az a célja ennek a törvényjavaslatnak, hogy ezeket a szerződéseket hatályon kivül helyezze, és hogy a földmunkások megélhetését rendes szerződésekkel biztosítsa. A törvényjavaslat ugyanis feljogosítja a bizottságot, amelyet kreál, arra, hogy ezeket a szerződéseket hatályon kivül helyezze és figyelembe véve a megélhetési viszonyokat, azoknak megfelelő szerződéseket léptessen életbe. Azonkívül épen a legutóbb elfogadott törvényjavaslatnak 7. §-a módot és alkalmat ad arra, hogy az azokban a szerződésekben megállapított összegek, mely szerződések nem természetbeni járandóságot kötöttek ki a földmunkások részére, hanem készpénzben állapították meg a munkabéreket, már az ősszel, vagy mondjuk, most a kora tavasszal, pénzünk értéke változásának megfelelően felemeltessenek és ha azok a szerződések az akkori viszonyoknak sem feleltek meg, a jelenlegi viszonyoknak megfelelően megváltoztattassanak. Erre vonatkozólag a földmivelésügyi kormány már tett intézkedéseket ós épen azért, mert láttuk azt, hogy sajnos vannak egyes vidékek, ahol a munkás munkaerejét kiuzsorázzák, tartottuk szükségesnek, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk és törvényjavaslattal jöjjünk a nemzetgyűlés elé. Elesik tehát Dénes István t. képviselőtársamnak az a vádja is, hogy ez a párt egyáltalában nem törődik a munkáskérdéssekkel, hogy ez a párt nem törődik a földmunkásokkal és amikor őket érdeklő tárgyak vannak napirenden, távollétével tündököl. Propper Sándor: Lecsukják, internálják a sztrájkolókat ! Perlaki György : Ugyanezt állithatom az ellenzékről is, mert amikor a legutóbbi törvényjavaslatot tárgyaltuk, épen a túloldal is tündökölt távollétével. Ezt igy felfogni, ezt igy beállítani semmi körülmények között nem lehet. Ha mi nem törődtünk volna és nem törődnénk munkáskérdésekkel, nem jönnénk ide ilyen törvényjavaslatokkal és nem tartanok szükségesnek ezeknek a kérdéseknek a rendezését. A földbirtokreformról is nagyon sokat beszélt igen t. képviselőtársam. Hiszen épen azért, mert belátta, hogy a földbirtokreform végrehajtása körül hibák vannak, tartotta szükségesnek a földmivelésügyi kormány, hogy 'a földbirtokrendezésre vonatkozólag novellát készítsen elő. Ez a novella már körülbelül készen is van. A novella tárgyalásakor be fogjuk bizonyítani, hogy igenis, ismerjük azokat a bajokat, melyek a föld birtokreform végrehajtása körül most észlelhetők és ismerjük az eredeti törvénynek azokat a rendelkezéseit is, amelyek megakasztják, vagy hátráltatják a földbirtokreform végrehajtását. En szerencsétlenségnek tartom azt, hogy az ellenzéki oldalon a Horthy-akcióval kapcsolatosan olyan hangokat pendítenek meg, amelyeket épen a munkások szempontjából nem tartok szerencséseknek. Nem szabad belevinni a közvéleménybe azt, hogy a kormány itt az elszámolást elmulasztaná, vagy hogy esetleg visszaélések történhetnének . . . (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Drozdy Győző : A téli nyomor elmúlt ! Akkor kellett volna kiosztani! Perlaki György: . . . mert ha megingatom a gazdaközönségben és az áldozatkész polgári elemekben azt a hitet és azt a meggyőződést, hogy az ő jótékonycélra adott búzájával, vagy 29*
