Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-116

'À nemzetgyűlés 116, ülése 19M3. továbbá azt vágta oda a keresztényszocialistáknak, hogy: »Önök hozták a Melcereket a munkások nyakára, akik a munkásokat elnyomták.« Ezek miatt a kijelentései miatt indult meg ellene az eljárás. A rendőrség először is bekérte a bányaigazgatóságnak jelentését erről a tárgyalásról és meghallgatta a jelen volt munkásképviselőket is. Az eddig lefolytatott eljárás során kiderült, hogy ott csakugyan vita fejlődött ki Peyer Károly és a keresztényszocialisták főtitkára között, akinek a nevét momentán nem tudom megtalálni. Peyer kifogásolta, hogy ő is jelen van és azt állította, hogy csakis a szociáldemokrata szakszervezetben tömörült munkások képviselik igazán a munkásságot. Ezt ő kétségbe vonta és a vitatkozás során Peyernek azt mondotta, hogy : Miért nem volt itt, miért hagyta el az országot ? Erre Peyer Károly több tanúnak vallomása szerint azt mondotta, hogy: »a maguk fehér terrorja miatt. Ne hozták volna a munkásság nyakára a katonai elnyomatást, a Melcereket. A munkásság ezért még meg fogja lakoltatni magukat«. A tanuk majdnem mindnyájan azt mondják, hogy Peyer azt a kifejezést használta, hogy : »a maguk fehér terrorja miatt« és »ne hozták volna a munkásság nyakára a katonai elnyomatást, a Melcereket.« Az ügy megvilágításául meg kell jegyeznem, hogy mit értett az alatt, hogy »Melcereket« T. i. egy Melcer nevű ezredes volt a katonaság parancsnoka, aki a bányába kivezényelt karhatalom felett parancsnokolt. Erre célzott Peyer Károly, amikor azt mondotta, hogy a Melcereket hozta a munkásság nyakára és emiatt a munkásság még meg fog neki fizetni. A mentelmi bizottság meghallgatta Peyer Károly urat is és 5—6 tanút kihallgatott: beszerezte az igazgatóságtól is az ülés lefolyásáról szóló jegyzőkönyvet és mindebből azt állapította meg a mentelmi bizottság, hogy bűncselekmény fenforog, az összefüggés fennáll Peyer Károly és a bűncselekmény között, politikai zaklatást nem lát fenforogni és kéri a t. Nemzetgyűlést, hogy ez ügyből kifolyólag méltóztassék Peyer Károly képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni. (Zaj a szélsöbahldalon) Elnök : Szólásra következik? Hébelt Ede jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! A szóban levő mentelmi ügy tárgyalásánál legjobban szeretnék rá sem térni az érdemre, mert a mentelmi bizottság jelentése, amely kinyomattatott és szótosztatott, teljesen szokatlanul, egyáltalán nem tartalmaz tényállást s a képviselőtársaim legnagyobb része, akik közül egyesek, ugy mint én, nem nézték meg magukat az iratokat, nincsenek is abban a helyzetben, hogy nyugodt lélekkel dönthessenek. Nem tudom, hogy miért törtónt ez a tévedés, mert hiszen a mentelmi bizottság jelentéseiéi március hó 23-án, pénteken. 143 ben eddig mindig benn foglaltattak legalább az inkriminált kifejezések, azok a részek, amelyek alapján minden egyes képviselőnek módja volt eldönteni, hogy tulajdonképen fenforog-e mentelmi sérelem, illetve, hogy fenforognak-e azok a kritériumok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy képviselőnek mentelmi joga felfüggesztessék. Én tehát azt tartom, — és kérem a t. előadó urat is, hogy méltóztassék ehhez a maga részéről is hozzájárulni, — hogy ezt az ügyet ma nem tárgyalhatjuk le érdemben, hanem adjuk vissza a mentelmi bizottságnak azzal, hogy a mentelmi bizottság a maga határozatáról szabályszerű jelentést terjesszen a Ház elé, amely jelentés a teljes tényállást tartalmazza és igy minden egyes képviselőnek ezen a jelentésen elindulva módja lesz a kérdés érdemében állást foglalni. Annál is inkább kell ehhez ragaszkodnom, mert hiszen a kérdésnek tárgyalása alkalmával már magában a mentelmi bizottságban is igen éles vita volt arról, hogy egyáltalán fenforog-e bűncselekmény és egyáltalán lehet-e itt mentelmi jog felfüggesztéséről beszélni. Erre most nem akarok kiterjeszkedni, épen ezért még egyszer csak azt kérem a t, Nemzetgyűléstől, méltóztassék e jelentés visszaadásával az ügyet a mentelmi bizottsághoz visszatenni azzal, hogy a menteimi bizottság szabályszerű jelentést terjesszen a Ház elé, hogy mindenkinek módjában legyen a kérdés érdemét elbírálni. Amennyiben ez a javaslatom nem fogadtatnék el, — elsősorban az előadó ur véleményét szeretném hallani — akkor kérem, hogy a magam részéről a kérdés érdeméhez is hozzá szólhassak. Minthogy azonban itt formahiba történt, azt hiszem, ezt a formahibát ilyen módon kellene korrigálni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Héjj Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az kétségtelen, hogy a jelentésből a tényállás rövid leirása hiányzik. Méltóztassék ezt annak betudni, hogy én, mint a mentelmi bizottság előadója, ilyen mentelmi bejelentést eddig nem látván, azt a praxist követtem, amely általános, hogy elkértem egy pár régi jelentést és véletlenül olyan jelentés került a kezembe, ahol tényállás leirva egyáltalában nem volt. (Zaj a szélsőbaloldalon. ) En ugyan nem látok semmi nehézséget abban, hogy ezek után is letárgyaljuk ezt az ügyet, de ha megnyugtatóbb az, hogy uj jelentés adassék be, (TJgg van! a szélsőbaloldalon.) hogy ahhoz hozzászólások történjenek, a magam részéről, aki a mentelmi jogot lehetősen kényesnek tartom abból a szempontból, hogy az ilyen ügy elintézése közmegnyugvást keltsen, hozzájárulok, hogy ez a jelentés visszaadassék és uj jelentést készítsünk, hogy ez a formahiba kiküszöböltessék. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni az előadó ur által is elfogadott indítványhoz, hogy ez a jelentós a.napirendről tv