Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-100
À nemzetgyűlés 100. ülése 1923. (Felkiáltás a szélsöbálóldalon : Nem lehet különbséget tenni ilyen kérdésben!) Rupert Rezső: Berkinek a főnöke volt Miklós Andor! (Zaj bal felöl) Pakots József: Sajnos, a mai társadalmi és politikai élet még nem tisztult meg annyira, mint amennyire megtisztultnak szeretnők látni. Ezt azokból a szimptómákból állapíthatom meg, hogy amig egyrészt vannak titkos társaságok, másrészt vannak titkos örvendezők, és ez a veszedelem, (ügy van! bal fel öl.) Ilyenekből meríti erkölcsi bátorságát az a gaz és silány társaság, amely garázdálkodik most egy egész nemzet társadalma ellen. Rupert Rezső : Vannak is titkos örvendezők ! Ugron Gábor: Itt is vannak! Pakots József : Ezekkel a titkos örvendezőkkel is le kell számolni, mert azok veszedelmesek, mert azok inspirálják ilyen bűntényekre ezeket az elvetemedett embereket s amikor mi azt követeljük a kormánytól, hogy végre erélyes cselekvésekkel fogjon hozzá ezek kiirtásához, csak abban a biztos reményben tesszük ezt, hogy ez utolsó eset végre felnyitotta a t. kormány szemét is és ha a saját biztonságát is meg akarja védeni, csakugyan hozzálát a gyors cselekvéshez. (Élénk helyeslés és taps a szélsöbálóldalon.) Fábián Béla : A sajtó ! A kormánysajtó ! Elnök: Drozdy Győző képviselő urat illeti a szó! Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! Midőn pártom nevében lelkünk mélyéből fakadó felháborodásunkat fejezem ki az elkövetett politikai gaztett fölött, engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy elsősorban a kormánypárt illusztris szónokának néhány kijelentésére reflektáljak. Ha ennek a gaztettnek mentségét keresi valaki, az csak egyetlen ember lehet : a védőügyvéd a bíróság előtt. Ha azonban Berki képviselő ur nem is mentségére, de ennek a gaztettnek magyarázatára (ügy van! ügy van! balfelöl.) azt meri állitanij hogy ezek a dolgok ott kezdődnek valahol a többi politikai érában, ahol szintén előfordultak ilyen gyilkosságok, akkor a t. képviselő ur tulajdonképen vádat emel a saját kormánya ellen, amely az ilyen gyilkosságok elkövetőit — ha igaz — nem bünteti. Én azonban tudom és e tekintetben nem is vádolom a kormányt, hogy minden egyes gyilkosságot, amely a kurzus előtt elkövettetett, lehetőség szerint a maga igazságügyi szerveivel igenis tisztázni óhajtott, én tehát nem emelek olyan vádat, mintha a kurzus előtt is előfordulhattak volna olyan gyilkosságok, amelyeket a kormány palástol és nem akarna megbüntetni. Mi a magunk részéről igenis ugyanúgy követeljük azoknak a gyilkosságoknak megtorlását, a gaz kommunista cselekedetek elkövetőinek a biróság elé való állítását, mint azoknak ä gaztetteknek megtorlását, amelyekért a kurzus a felelős és amelyek elkövetőinek nagy része trrg ma is szabadon jár ebben az országévi február hó 21-én, szerdán. 4.-5 ban. Mert ha nézzük, hogy mi ennek a sorozatos bűnténynek az oka, hol lehet magyarázatát lelni annak, hogy ez történhetik egy országban, ahol a polgárok 99°/o-a békességes hajlandóságú és a rendet és az eljövendő nyugalmat kívánja és óhajtja, könnyű megállapítani, hogy ott kezdődik ez, ahol a büntetlenül elkövetett gonosztettek kezdődnek. Ennek a gyökere Orgoványnál kezdődik, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbal oldalon.) annál az Orgoványnál, ahol 100—200 ártatlan embert temethettek el orgyilkosok anélkül, hogy az elkövetők a biróság elé állíttattak volna, hogy elnyerték volna büntetésüket. Rupert Rezső : Még dicsekedtek vele ! A kormány hazafias cselekedetnek nyilvánította! Drozdy Győző : En, akinek Orgoványon épen a Tolvajosnak nevezett részen, melyen a sirját ásták meg ezeknek az embereknek, volt egy földem, már számtalanszor rendelkezésére bocsátottam a kormánynak itteni beszédeimben az erre vonatkozó adatokat, hogy az ott megásott 100—130 sirban kik fekszenek, kiket ástak ki onnan és kiket tettek el láb alól. De azt látjuk, hogy amikor az ilyen gonosztevők a közfelfogás felháborodása következtében mégis a biróság elé kerülnek és a független biróság meghozza az ítéletet, néha halálos ítéletet, akkor jön a kormány a maga kegyes amnesztiájával s ezeket a gonosztevőket, ezeket a csirkefogókat, akiket a nemzet kilök a maga testéből, a kormány amnesztiában, kegyelemben részesiti. Peyer Károly: És állást ad nekik! Györki Imre : Belügyi nyomozók lesznek ! Rupert Rezső : Hazafiaknak nyilvánítja őket ! Drozdy Győző: Azt látjuk például, hogy Budapesten egy halálra ítélt egyén, egy Rumbolt Attila nevű ur, akiről a nemzet azt hiszi, hogy talán már régen erkölcsileg is halott, ha az ítéletet nem is hajtották végre rajta, egyik ferencvárosi klub bálrendezője, ahol a Prónaykülönitmény szimfonikus zenekarának hangversenye mellett lejti a táncot, (ügy van! Ügy van! a szélsöbálóldalon.) Ebben az erkölcsi fertőben van a gyökere ezeknek a merényleteknek, (Taps a bal- és a szélsöbálóldalon.) az ilyen dolgok okozzák azt, hogy még máig sem tudott ez a nemzet a megnyugvásnak, a békének, a nyugalomnak a révébe kerülni. Ha pedig azt nézzük, hogy kit illet ezért tulajdonképen a felelősség, vájjon a kormányt-e, amely, ha talán nem is segédkezik ezekben a dolgokban, de mindenesetre csak a fél szemét reszkirozza értük és nagyon szívesen eltekint bizonyos dolgok felett, meg kell állapitanom, hogy a felelősségben osztozik a kormány és a sajtó. Gr. Bethlen István ministerelnök : Ne tessék gyanúsítani senkit! Kikérjük magunknak! Ne tessék gyanúsítani !
