Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-111

14 nemzetgyűlés 111. ülése 1923. évi március hó 13-án, kedden. 4&I én ép ugy elitélem és ezeket méltóztassék a Blistára helyezni, nem pedig azokat a tisztességes dolgozó alkalmazottakat és tisztviselőket, akik családjukat fentartva, munkájukat reggel 8 órától kettőig pontossan ellátják. Elitélem annak a kevés közalkalmazottnak viselkedését, akik későn járnak be hivatalukba, azonban arra kérem a kormányt, hogy előzőleg méltóztassék megadni a lehetőségét annak, hogy az a közalkalmazott, aki bemegy a hivatalába reggel 8-kor és nem 9-kor, mert 8 órakor kezdődik a hivatalos idő . . . Kiss Menyhért: Délután is folytatja. Ott ülnek és dolgoznak ! (Zaj.) Homonnay Tivadar : Elismerem, hogy a kormánynak nehéz a helyzete ós talán létszámapasztásra még mindig szükség van egyes helyeken, de kérve kérem a kormányt, hogyha kell, azoknak létszámát apassza, akik tisztviselői kötelességüknek eleget nem tesznek és azt a szerződésüket, amit az állammal kötöttek, nem tartják be. Abban a reményben, hogy ez a kérdés végre valahára tisztázódni fog, még pedig közmegnyugvásra, voltam bátor a t- Nemzetgyűlésnek idejét ennyire igénybe nenni. (Szónokot számosan üdvözlik Taps.) Elnök : A minsterelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nem volna helyes, ha égy napirendelőtti felszólalásra adott válaszban kivánnám elintézni a tisztviselők ügyét és kivánnék erre vonatkozóan részletesen nyilatkozni. Hiszen ez nemcsak a köztisztviselőknek az ügye, hanem az országnak és a nemzetgyűlésnek ügye is. (Ugy van! Ugy van!) Már pedig egynapirend előtti felszólalásra adott választ a Ház sem tudomásul nem vehet, sem abban semmiféle határozatot nem hozhat. Ez az oka annak, amiért ebben a kérdésben most nem kívánnék bővebben nyilatkozni. Megjegyzem azonban azt is, hogy bizonyos részletei vannak még a kérdésnek, amelyeket a kormány kebelén belül le kell tárgyalnunk és amelyek lehetetlenné tennék reám nézve azt, hogy ebben a percben részletesen nyilatkozzam a kérdésről. Remélem azonban, hogy esetleg már a holnapi nap folyamán* — hiszen holnap, mint a bejegyzésekből látom, ebben a kérdésben több interpelláció is fog elhangzani — erre a kérdésre választ leszek képes adni. Addig is a mélyen t. képviselő ur és a t. Nemzetgyűlésnek szives elnézését kérem, amiért bővebb nyilatkozatot nem teszek. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy napirendelőtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lehet, áttérünk a napirendre. Következik az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, és pedig a 17. §. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister ; T. Nemzetgyűlés ! Az erdészeti javaslat 17. §-ánál Gaal Gaston képviselőtársam kifogásolta azt, hogy azoknak a munkálatoknak teljesítésénél, amelyek az erdészeti fásításból kifolyóan előállnak, a csemetekertekre vonatkozó és felmérési munkálatoknál a törvény kötelezi az illető községeket arra, hogy fuvarról és napszámról gondoskodjanak. Gaal Gaston t. barátom ebben az intézkedésben zaklatást lát. Rá kell mutatnom arra, hogy az 1898. évi XIX. te. 18. §-ában az erdészeti közegek részére az állami kezelés alatt lévő erdőknél, tehát a régi közbirtokossági erdőknél és a többieknél is a törvény előírja ezeket a munkálatokat épen ugy mint itt, azzal a különbséggel, hogy a régi törvény szerint a községek ezeket a munkálatokat ingyen voltak kötelesek adni és teljesíteni. Ennél a törvényjavaslatnál pedig csak az a kötelezettségük áll fenn, hogy munkásokról és fogatokról kell gondoskodniuk, de nem ingyen, hanem a hatóság által megállapított áron. Ez a törvényjavaslat tehát az Alföld fásítására vonatkozólag már nagyon jelentős változást tartalmaz, amennyiben az érdekelt községek nem ingyen tartoznak gondoskodni ezekről a munkálatokról, viszont azonban az erdészeti közegeket nem tehetjük ki annak, hogy ha ilyen nagy helyekre kimennek és nem juthatnak napszámhoz, fuvarhoz, amig ennek utána járnak és megszerzik, olyan helyzet álljon elő, hogy munkájuk hátrányt szenvedjen. Gaal Gaston képviselőtársam aggodalmának másik része az, hogy a munkálatok akkor egy község terhére rovatnak,... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister :... hogy azt az egy községet terhelik azok a munkálatok, amelyek a csemetekertek felállításával s a többivel járnak. Megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy abban a módosításban, amelyet az előadó ur be fog terjeszteni, benne van az, hogy csak a saját községük határáig kötelesek az illetők ezeket a munkálatokat teljesíteni. Amikor kijelentettem, hogy ezeket a csemetekerteket nem akarjuk minden kis község határában felállítani, hanem olyan gócpontokon állítjuk fel, amelyek nagyobb területeket foglalnak magukban és lehetőleg olyképen, hogy kocsin lehessen a csemetéket elszállítani, akkor Gaal Gaston t. képviselőtársam erre a nyilatkozatomra hivatkozva, kifogásolta azt, hogy a községek kötelesek olyan munkálatokhoz is hozzájárulni, amelyek nem az ő községük határában történnek. Mindezeket a kifogásokat az előadó ur által előterjesztendő módosítás teljesen kiküszöböli. Ebben a módosításban a csemetekertek munkálatainál ezeket a költségeket töröltük és csak azokra, a munkálatokra tartjuk fenn a községek kötelezettségét, hogy munkaerőről gondoskodjanak, amely munkálatok a község érdekében történnek, amikor a község egy részének fásításáról van szó. A többit mind töröltük. Ehhez azonban kénytelen vagyok ragasz-