Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

412 "A nemzetgyűlés 110. ülése 1923. évi március hó 9-én, pénteken, (Jelen!), Csizmadia András (Jelen!), Zsitvay Ti­bor (Jelen !), Petrovics György (Jelen !). Elnök : Harmincnál több képviselő van jelen. Felszólítom Rassay képviselő urat, szíveskedjék nyilatkozni arra vonatkozólag, fentartja-e indít­ványát. Rassay Károly: Minthogy indítványom tárgy­talanná vált, azt természetszerűleg visszavonom. Elnök : A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzet­gyülés ! Nézetem szerint indítványt csak napi­renden levő tárgyhoz lehet beadni. Napirenden nem levő tárgyhoz sem indítványt beadni, sem afelett határozatot hozni nem lehet. (ügy van! jóbbfélől.) Rassay Károly: Téves. Gr. Bethlen István ministerelnök : Meggyőző­désem szerint tehát azon indítvány felett most határozni nem lehet, illetőleg az inditvány feletti szavazás elhalasztásának kérdésében való döntést sem lehet ma meghozni, miután az az inditvány nem egy napirenden levő tárgyhoz adatott be. Kérem tehát a mélyen t. elnök urat, ne mél­tóztassék ezt az indítványt egyáltalában szavazás tárgyává tétetni, a t. Nemzetgyűlést pedig kérem, hogy annak elhalasztása felett se méltóztassanak dönteni (Helyeslés pbbfelől Egy hang a szélsőbal­oldalon ; Az interpelláció napirenden van !) Rassay Károly: A házszabályokhoz vagyok bátor szót kérni. Elnök : A szó a képviselő urat megilleti. Rassay Károly : A ministerelnök urnák az a házszabálymagyarázata, hogy csakis napirenden levő tárgyhoz lehet önálló indítványt beadni s afelett lehet szavazni, ellentétben áll a Há z eddigi gyakorlatával, amely szerint hasonló esetekben igenis előfordult, hogy a Ház egy-egy ministert megidézett és tőle felvilágosítást kért. Gr. Bethlen István ministerelnök : Olyan stádiumban, amikor még az illető tárgy napiren­den volt. Rassay Károly : Ilyen eset az elmúlt nemzet­gyűlésen tudtommal kétszer, de esetleg háromszor is előfordult és az inditvány mindig inoidentáliter tétetett meg. Ez egészen természetes dolog is. Ez az inditvány nem a házszabályokban, hanem az 1848 : III. tcikk — azt hiszem — 29. §-ában gyö­keredzik, amely világosan megmondja, hogy a ministerek az országgyűlés bármely táblájának kívánatára kötelesek megjelenni és ott felvilágosí­tásokat adni. A dolog természetéből folyik az, hogy egy ilyen inditvány csak incidentaliter tétethetik meg altkor, amikor a tárgyalás során felmerül annak szüksége, hogy valamely dologra nézve felvilágosí­tást kérjenek a kormánytól, vagy a kormánynak egyes tagjaitól. Minthogy a nemzetgyűlésnek ez a joga az 1848. évi III. t cikkben, parlamentáris alkotmá­nyunk alaptörvényében gyökerezik és minthogy az elmúlt nemzetgyűlésen három hasonló prece­de ns-is- fordult elő, a, magam részéről nem tejietem . magamévá a ministerelnök ur házszabálymagya­rázatát és igen kérem az elnök urat, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezt a kérdést sza­vazás alá bocsátani méltóztassék, illetve, mint­hogy időközben beadatott egy inditvány, hogy a szavazás halasztassék el a legközelebbi ülésre, ké­rem, hogy a legközelebbi ülésen döntsön ebben a Ház. (Helyeslés a baloldalon.) Annál inkább kell ehhez ragaszkodnom, mert az 1920. évi nemzetgyűlés összeülése alkalmával kimondotta a nemzetgyűlés az első alkalommal, hogy amennyiben a házszabályok alkalmazása tekintetében valamelyes kétség merülne fel, a házszabályokban nem szabályozott kérdések me­rülnének fel a tárgyalások során, akkor a nemzet­gyűlés fog precedenseket alkotni, amelyek a jö­vőre nézve kötelezők. Minthogy itt a nemzet­gyűlés immár következetesen nem egy precedenst alkotott, hanem következetes gyakorlat fejlődött ki, amely megfelel az 1848. évi III. te. rendel­kezéseinek is, kérem az elnök urat, méltóztassék ennek a gyakorlatnak megfelelően a szavazást el­rendelni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nem­zetgyűlés ! A t. képviselő urnák teljesen igaza volna abban az esetben, ha a szóbanforgó tárgyak elintézést nem nyertek volna. A kultuszminister úrhoz intézett interpelláció azonban napirend­szerűén elintézést nyert a Háznak azon határozatá­val, amelynek értelmében az interpelláció a kul­tuszminist érnek kiadatott. Ep ugy elintézést nyert az igazságügyminister úrhoz intézett interpelláció is a Ház hasonló határozatával, amely szerint az interpelláció az iga7ságügyministernek adatott ki. (ügy van! jobb felől) Azok a precedensek, amelyekre a t. képviselő ur hivatkozott, nem felelnek meg a mostani eset­nek, mert azokban az esetekben az illető indit­vány még az elintézés előtt adatván be, szavazás tárgyává voltak tehetők és ennek folytán a ház­szabályoknak megfelelően nyerhettek elintézést' Itt azonban már teljesen bevégzett és elintézet ügyekről lévén szó, ujabb indítvány napirenden kívül nem tehető. Tehető ilyen indítvány, mint önálló inditvány, de a napirendre csak akkor kerülhet, amikor a Ház afelett határoz, hogy az napirendre tűzessék. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Zsitvay képviselő ur a házszabályok­hoz kért szót. Zsitvay Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Annak meg­jegyzése mellett, hogy nemcsak most kértem elő­ször szót, hanem már akkor is szót kértem, mielőtt az elnök ur az ülést felfüggesztette volna, (ügy van ! baljelöl.) tisztán és kizárólag azért nem tettem ezt szóvá, mert a magam részéről azt tartom, hogy a nemzetgyűlésben az a fontos, hogy előbbre jus­sunk, nem pedig az, hogy az elnök urnák ide vagy oda való tekintése közben a figyelmét esetleg el­kerülő dolgokat külön szóvátegyük. (Helyeslés jobbfelol.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom