Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

'A nemzetgyűlés 110. ülése 1923, sem látott meg. Es ha a sok ember között van valaki, aki valamit meglát, akkor kötelessége azt elmondani. Ez abszolúte nem akar támadás lenni a mélyen t. minister ur személye ellen. Ez csak tárgyilagos megállapítás, melynek semmi köze sínes a személyes ügyekhez. Teljesen felesleges, hogy a mélyen t. minister ur ezt kvázi személyes dolognak vegye és ideges legyen. En iparkodom ebből a javaslatból mindent kiküszöbölni, ami a gazdasági ismeretem szerint az életbe való átültetésnél bajokat, igazságtalanságokat fog okozni. Merem állítani, hogy nagyon sok olyan dolgot meglátok, amit más ember nem lát meg, aki csak teoretice ismeri a falusi életet, vagy aki csak azt ismeri, de a törvényszerkesztés különféle dolgaival nincs tisztában. A legjobb kritikát azok gyakorolják, akiket a törvény érint. Minthogy pedig minket gazdákat érint a törvény, a magam szerény tehetsége szerint felhozok minden olyan szempontot, amely a törvény végrehajtásánál bajt, igazságtalanságot, felesleges kiadást vagy egyebet jelent. Méltóztassék az én felfogásomat és felszólalásomat kizárólag ebből a szempontból elbírálni. Tessék elhinni, hogy a személyes vonatkozásnak, ha van része benne, legfeljebb az a rokonszenv lehet, amellyel én egyébként a mélyen t. minister urnák személye és működése iránt viseltetem. (Derültség jobbfelöl. ) Mindezek előre becsátása után tisztelettel indítványozom, hogy méltóztassék ebből a szakaszból azt a részt kihagyni, amely arra vonatkozik, hogy az állami csemetekertek telepítéséhez és műveléséhez szükséges fuvarokat és napszámosokat a község köteles szolgáltatni. Minden állami csemetekertben lesz egy erdőfelügyelő — nem diplomás felügyelőt értek, — hanem legalább is egy facsemete-kezelő erdőaltiszt. Az az erdőaltiszt vegye magának azt a fáradságot, hogy a neki szükséges napszámosokról és fuvarosokról gondoskodjék. Ha rólunk, gazdákról senki a világon nem gondoskodik, ha nekünk nem állítanak hatósági munkásokat, méltóztassék annak az erdőaltisztnek ugyanazt tenni, amit mi teszünk: ha napszámosra van szüksége, vasárnap besétál a szomszéd községbe és ott kihirdeti, hogy a jövő héten hétfőtől kezdve ennyi meg ennyi napszámosra van szükségem, jertek ki, megkapjátok a rendes napszámot. Az, hogy aztán visszakapja a község a megállapított napszámot és fuvart, engem nem vigasztal meg, mert állítom ós be is bizonyítom bárkinek, hogy a hatóságilag megállapított napszámbérért és fuvarköltségért soha egyetlenegy napszámost és fuvarost nem fog kapni sem az erdőaltiszt, sem pedig a község. Egyet talán elismer a mélyen t. minister ur, azt, hogy egy községet a többi érdekében m«gterhelni nem lehet és nem szabad. Ha már ezt a szöveget méltóztatik keresztülvitetni, — mert hisz ez a minister úrtól függ, a többség évi március hó 9-én

} pénteken. 399 ugy szavaz, ahogy a minister ur akarja, amit különben egészen természetesnek is találok, nem is ütközöm meg rajta — akkor méltóztassék gondoskodni róla egy későbbi intézkedéssel, egy uj szakasz felvételével vagy bármi módon, hogy az így előálló költségek az érdekelt községek között reparciáltassanak, akkor viseljék azt mindazok a községek közösen, amelyeket csemetekert ellát, mert azt abszurdumnak, igazságtalanságnak és lehetetlenségnek tartom, hogy egyetlenegy község legyen megterhelve mindazokkal a nagy dologi kiadásokkal, amelyek tulajdonképen nemcsak egy község javát, hanem egy egész körzetnek, 25—30 községnek a javát szolgálják. Tisztelettel kérem tehát, hogy módosításomat, amely akként szól, hogy az állami csemetekertek munkásai és fuvarjai egyáltalában kikapcsoltassanak a szakaszból, a harmadik sorban pedig a »munkások« szavak töröltessenek, méltóztassék elfogadni. Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát meg fogjuk szakítani. A Ház egy előző határozata értelmében fél kettőkor át kell térnünk az interpellációkra. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, jelentem a t. Háznak, hogy Bartos János képviselő ur, a kivándorlási bizottság előadója kíván jelentést tenni. BartOS János : Van szerencsém a kivándorlási bizottságnak jelentését a m. kir. belügyminister ur által a kivándorlásról szóld 1909. évi II. te. 6. §-ának rendelkezése alapján kiadott engedély tárgyában a 9., 10., 11., 12., 13., 14, 32., 71., 149., 150, 151., 152., 153., 154., 156., 161., 164., 167., 168., 170. és 171. számok alatt a nemzetgyűléshez beterjesztett jelentések tárgyában bemutatni. Tisztelettel kérem, méltóztassék a bizottság jelentését kinyomatni, szétosztani és annak idején napirendre tűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt az elnökség annak idején külön előterjesztést fog tenni. Most napirendi javaslatot teszek. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi március hó 13-án, kedden délelőtt 11 órakor tartsuk a mai napirenddel. Kérdem, méltóztatik-e napirendi indítványomat elfogadni ? Szakács Andor képviselő ur kivan szólani. Szakács Andor : A mai lapokból arról értesültem, azt hiszem mindannyian olvastuk, hogy az elnökségnek egy igen szép hazafias terve merült fel, az t. i. hogy a nemzetgyűlés március 15-én a 48-iki események 75-ik évfordulóján Petőfi emlékének megörökítése tárgyában diszes ülést tartson, hogy a kormány által benyújtandó törvényjavaslatot letárgyalhassa. A lapok közleményei ugyancsak azt fog-, lalják magukban, hogy az elnökségnek nem sikerült ennek a nemzetgyűlési ülésnek díszét és zavartalanságát biztosítani azért, mert szociáV