Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

A nemzetgyűlés 110. ülése 1923. kőzik, amelyek egyébként par excellence a mezőgazdasági művelésre alkalmas búzatermelő területek. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. A 14. § megtámadva nem lett, mert Csik József képviselő ur kétrendbeli határozata csak kiegészítő javaslat. A 14. §-t ilyenformán elfogadottnak jelentem ki, s most szavazás alá bocsátom Csik József képviselő ur kiegészítő határozati javaslatait Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e elfogadni Csik József képviselő ur első határozati javaslatát, melyben ő az »indokolt esetben« szavak beszúrását javasolja? (Nem!) A nemzetgyűlés Csik József határozati javaslatát mellőzte. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e elfogadni Csik József képviselő ur által benyújtott második határozati javaslatot, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés Csik József képviselő ur második határozati javaslatát is mellőzte. Következik a 15. §. Kérem a jejgyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 15. §4). Elnök : Minthogy szólásra feljegyezve senki sincs . , . Gaal Gaston: A 15. §-hoz feliratkoztam. Elnök : Sajnálom, hogy a jegyző ur nem szólította fel a képviselő urat, de a hiba még reparálható. Gaal Gaston : Külön írásban adtam be, hogy mely szakaszokhoz iratkoztam fel, tehát még csak félreértés sem lehet. Kérem a jegyző urakat, méltóztassanak a kötelességüket pontosabban teljesíteni, mert különben joghátrány származhatik a képviselőkre szólás tekintetében. Elnök : Az elnökség gondoskodik róla, hogy a képviselő urakat semmi olyan joghátrány ne érje, mely a házszabályokba ütközik. A képviselő urat megilletvén a szó, kérem méltóztassék beszédét megkezdeni. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! A 15. §-t egész szövegében elfogadom és intencióit is helyeslem, mert ez az, ahol a kérdést nézetem szerint leginkább kellett volna megfogni, hogy az állami kényszer helyett inkább az állami segítés elvére helyezkedjék a törvényjavaslat megalkotásánál a t. minister ur. E szakasz intézkedéseit elfogadom, eggyel azonban megtoldani kívánnám. A szakasz megmondja, melyek azok az előnyök, amelyeket erdőtelepítéshez az állam nyújthat, elsősorban kísérleti telepeket létesít államköltségen, azután talajvizsgálatokat folytat, másodszor csemetekerteket fog létesíteni, csemetét fog termelni a saját költségén és ezeket mérsékelt áron vagy díjmentesen bocsátja az erdőtulajdonosok, illetve a beerdősitendő területek tulajdonosainak rendelkezésére, végül kilátásba helyez még holmi pénzbeli támogatást is és az erdőkezelési járulékok elengedését. Egyet azonban nélkülözök à segítség felsorolásánál, nélkülözöm NAPLÓ x. évi március hó 9-én, pénteken. 393 azt, hogy ha valamely erdőtulajdonos önként, a saját költségére óhajtana felállítani csemetekertet vagy faiskolát, őt az állam támogassa ebben szakértelemmel, esetleg vetőmagvakkal és dugványokkal. Hogy egyébre ne mutassak rá, hivatkozom — bár nem szorosan erdészeti dolog, de mégis inkább az erdészet körébe vág, mint a mezőgazdaság bármely ágába — a füzfadugvány-telep létesítésére. Tudjuk micsoda nyomorúság van e tekintetben az országban, alig-alig lehet fűzfavesszőt kapni a legszükségesebb gazdasági védgátak fonási munkák elvégzésére. Tiszavidóki barátaim és képviselőtársaim természetesen a fejüket csóválják erre és azt mondják, hogy annyi a fűz, hogy Tiszát lehetne vele rekeszteni. Igaz

5 nekik van, mert ott vadon nő az áradásokban. Azonban a Dunántúl nincs ebben a szerencsés helyzetben ; nekünk keserves munkával, majdnem a szőlőtelepítéshez hasonló gonddal kell füztelepeinket létesíteni. Általában a Dunántúl számtalan helyén tapasztaltam, hogy megvan a hajlandóság a községekben is, az egyesekben is arra, hogy csemetekerteket létesítsenek, ha kisebb méretűeket is, akár saját szükségletükre, akár pedig gazdasági kereskedelmi célokra. Épen ezért szükségesnek tartanám, hogy az állam támogassa őket ebben a munkában, mely nem szorosan vett erdészeti munka, hanem inkább előzetes munkája a fásításnak. Lehetséges az is, hogy üzleti célt szolgál az ilyen csemetekert, mert lehetséges, hogy valaki üzleti célból állit fel csemetekertet vagy faiskolát, de ezzel indirekte az erdősítés és fásítás munkáját mozdítja elő, mert csemetéket nevel olyanok részére, akik azzal maguk vesződni nem akarnak. Az volna a kérésem tehát, hogy méltóztassék ezeket a támogatandók sorába felvenni. Épen ezért a 15. §-hoz uj 4. pontként a következő szöveget vagyok bátor elfogadásra ajánlani (olvassa) : »Ha valamely község vagy birtokos az ország bármely részében — ez a »bármely részében« szükséges azért, mert ez a javaslat tulajdonképen csak az alföldi megyékre szól — saját költségén csemetekerteket kivan létesíteni, abban őt saját szakközegei és esetleg vetőmagvak, dugványok, stb. díjtalan rendelkezésre bocsátásával támogatja.« Tisztelettel kérem az előadottak alapján indítványom elfogadását. Elnök: Minthogy szólásra senki sincsen feljegyezve, kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Mivel szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Maga G-aal G-aston t. képviselőtársam is elismeri, hogy ebben a szakaszban a segélyezésnek olyan értéke van felsorolva, mely teljesen megfelel a kívánalmaknak. Most ő ki akarja terjeszteni ezt a mértéket azzal, hogy a törvény mondja ki azt, hogy 57