Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

390 A nemzetgyűlés 110. ülése 1923, sokkal való meghúzása teljesen elveszíti annak a termőképességét. Ezért támogatom azt az indítványt, hogy a befásitás ellen legalább szóval tiltakozhassak az a parányi kisbirtokos. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván még valaki szólani? (Nem.) Ha senki sem kíván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Ahhoz a módosításhoz, amelyet G-aal Gaston t. képviselőtársam beadott s amelyhez Csontos Imre t. képviselőtársam is szólt, hogy az »Írásban« szó kihagyassék, készséggel hozzájárulok. (Helyeslés.) Nem tartom azonban szükségesnek Gaal Gaston t. képviselőtársamnak a másik indítványát, hogy itt is, az erdőhasználatnál, a mezőgazdasági kamara véleménye meghallgattassák. Ha a mezőgazdasági kamaráknál volna külön erdészeti osztály is felállítva, amely ezekkel az ügyekkel foglalkoznék, talán lehetne szó róla; de ha már az erdősítésnél abban a kérdésben, hogy mely földeket lehessen beerdősiteni, a mezőgazdasági kamaráknak teljes jogot adunk arra, sőt a törvény rendelkezése szerint a mezőgazdasági bizottságoknak is a járásokban, hogy a véleményüket megmondhassák és hogy az iigyelembevétessék, már a fakihasználásnál vagy az erdőhasználatnál mégis elsősorban az erdészeti közegek azok, amelyek ebben a tekintetben mérvadók. En tehát nem látom ezt a második módositást szükségesnek, kérném annak mellőzését ós az »írásban« szó kihagyásával a szakasznak eredeti szövegben való elfogadását. Gaal Gaston : Félreértett szavaimat óhajtom megmagyarázni. Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Gaal Gaston : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy csak egy pár szóval helyreigazítsam felszólalásom valódi értelmét, mert ugy látom, hogy a mélyen t. minister ur nem értett meg engem. Abban méltóztatik ugyanis tévedni, mélyen t. minister ur, hogy itt a használat kizárólag erdőhasználatra vonatkozik. A használati tervek kidolgozása vonatkozni fog majd azokra a gazdasági fásításokra, alléekra, stb., amelyek kihasználása nem tisztán erdészeti szempontból bírálandó el, hanem mezőgazdasági szempontból is nagyon fontos az, hogy mezőgazdasági szempontból is hozzászólhasson valaki, hogy vájjon azok a használati tervek, amelyeket az erdészeti hivatal majd a maga részéről szükségeseknek tart, mezőgazdasági szempontból helyesek, jók-e, kivánatosak-e. Az én indítványom nem azt jelenti, hogy majd a Mezőgazdasági Kamara fog ebben intézkedni, hanem igenis azt a nagyon „helyes szempontot képviseli, hogy e gazdasági fásításoknál, azok használati évi március hó 9-én, pénteken. tervét illetőleg legalább szót emelhessen a Mezőgazdasági Kamara és figyelmeztethesse a minister urat akkor, ha esetleg az erdészeti hivatal egyoldalú erdészeti szempontból olyan intézkedéseket kivan a használati tervbe bevenni, amelyek mezőgazdasági szempontból nem kívánatosak. Ez volt az én indítványom értelme, semmi más, és azt hiszem, hogy ha ezt meggondolja a mélyen t. minister ur, aki maga is gazda és nagyon jól tudja, hogy erdészeti érdekeken felül mezőgazdasági érdekek is szerepelhetnek a használat megállapításánál, pláne a fasoroknál meg a kisebb fásításoknál, ligetek ültetésénél, akkor talán ő is revideálni fogja azt az álláspontját, amelyet az előbb kifejtett. Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A Mezőgazdasági Kamarának minden ügyben joga van a földmivelésügyi ministerhez felterjesztéssel élni, ez a joga megvan anélkül, hogy itt a törvényben még külön kötelezővé kellene tenni minden legkisebb dologban a Mezőgazdasági Kamara meghallgatását. Mezőgazdasági Kamara csak öt van az egész országban és egy-egy Mezőgazdasági Kamara területe több vármegyére terjed; az tehát, hogy az erdészeti hivatal minden dologban köteles legyen a Mezőgazdasági Kamara véleményét megkérdezni, csak nehezíti a dolgot és lassítja a végrehajtást, különben is a Mezőgazdasági Kamarának, bár a törvénybe nincs is beleírva, joga van valamely kérdésben állást foglalni és javaslatot tenni a földmivelésügyi ministerhez, hiszen a Mezőgazdasági Kamara nem azért állit hatott fel, hogy a földmivelésügyi minister ne vegye 'figyelembe álláspontját. A Mezőgazdasági Kamara felterjesztési joga tehát igy is, ugy is mindenképen megvan, az pedig, hogy minden kis ügyben meg kelljen hallgatni azt a kevés Mezőgazdasági Kamarát nagyobb területen, az ügymenetet nagyon megnehezítené. Ezért kénytelen vagyok fentartani álláspontomat és kérem, hogy a módositást mellőzni méltóztassék. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 13. §. eredeti szövege megtámadva nincs, mert Gaal Gaston képviselő ur csak két kiegészítést javasol; a 13. §-t tehát elfogadottnak jelentem ki és Gaal Gaston képviselő ur két javaslatát szavazás alá bocsátom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a Gaal Gaston képviselő ur által tett elsőrendbeli kiegészítő javaslatot elfogadni, igen vagy nem? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Melyik az, kérem? Elnök: A harmadik sorban az »írásban« sző után bevezettetik: »vagy helyszínén élőszóval«.