Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

A nemzetgyűlés 110. ülése 1923. fogják engedni a táborból, és mehet szabadon: akkor én voltam egyike azoknak, akik kijelentették, hogy ezen az áron nem kell a szabadság. Erre vonatkozólag Magyarországon mindenki, aki a krasznaja-rjecskai, chabarovszki, vagy bármelyik, a kamesatkai határon levő hadifogolytáborban volt, tanúbizonyságot fog szolgáltatni. Most áttérek a cikk másik kitételére. Nem fogok egyetlen egy erős kifejezést sem használni, mert minden bizonyítékom itt van. Azt mondja a cikk továbbá (olvassa) : »Mikor pedig Oroszországból az ismert úton-módon . . .« — nem tudpm mi az az »ismert ut«, erre nézve Benárd Ágoston képviselő urat kérdezem meg, miután ő ennek az újságnak a főszerkesztője és én elbuvó^ emberekkel szemben nem védekezhetem. En ezt megelőzőleg a lap munkatársa utján telefon áltattam Benárd képviselő urnák, hogy fel akarok szólalni és lovagias kötelességemnek tartom közölni, hogy róla fogok beszélni és ezért felszólítottam Benárd képviselő urat, hogy jöjjön ide be a nemzetgyűlésbe, de ugy látszik nem tartotta kötelességének azt, hogy ide be jöjjön, így tehát én vele szemben semmiféle regardra nem vagyok kötelezve. — (Továbbolvas) : »Mikor pedig Oroszországból az ismert úton-módon visszajött, itthon a Kereskedelmi Csarnokban tartott a bolsevizmust népszerűsítő háromnapos előadásokat.« T. Nemzetgyűlés ! Az összes dolgokat, amiket fel fogok olvasni, le fogom tenni a Ház asztalára azért, hogy legyen végül itt klasszikus bizonyítéka annak, hogy Magyarországon az antibolsevÍ8ta agitátorból, aki 1918 májusától kezdve antibolsevista - mozgalmat csinált, — amire nézve hivatkozhatom mindazokra, köztük többekre a Házban is, akikkel együtt csináltuk ezt a propagandát, — hogyan lesz bolsevista agitátor, akiről azt mondja ez a cikk, hogy a Kereskedelmi Csarnokban tartott a bolsevizmust népszerűsítő háromnapos előadásokat. Ezzel szemben tehát itt van a Magyar Keleti Gazdasági Központnak 1918 november 23-án kelt meghívója, amely azon antibolsevista előadásokról szói, amelyeket én tartottam. Itt van (olvassa): »Fábián Béla büntetőtörvényszéki biró előadása az orosz agrárkérdésről, az orosz kereskedelem, ipar és közlekedés a forradalom alatt.« Ez két előadás volt és ezek azok az előadások, amelyekre a lap hivatkozik. De nekem volt egy másik szereplésem is. Nem akarok e támadó cikk után az ón forradalmi szereplésemnek egyetlenegy momentumát sem megvilágitatlanul hagyni. Az októberi forradalom kitörése után három nappal a budapesti kir. büntetőtörvényszék egy teljes ülést] tartott — én akkor kir. törvényszéki büntető biró voltam — ezen a teljes ülésen előterjesztetett egy indítvány, amelynek értelmében a kir. törvényszék birái tegyék le az esküt a Nemzeti Tanácsnak. Én voltam akkor a kir. törvényszék évi március hó 9-én

} pénteken. 37Ü legfiatalabb birája, felálltam és bocsánatot kértem azért, hogy ehhez a kérdéshez hozzá akarok szólni, de kijelentettem, hogy a birák még nem látták sohasem a forradalmat, én pedig keresztülmentem Oroszországban a forradalmon ós láttam, hogy a Kerenszki-féle nemzetiszínű forradalomból hogyan lett Lenin vörös forradalma ; én tehát figyelmeztettem a törvényszék tagjait arra, hogy ne tegyék le az esküt a Nemzeti Tanácsnak. November 3-án, amikor terror volt Magyarországon, az utcán lövöldöztek, én tettem ezt az indítványt és örökké büszke leszek arra, hogy a magyar bíróságok az én indítványomra nem tették le az esküt a Nemzeti Tanácsra. Ez az egyik. Azután, hogy milyen forradalmi előadásokat tartottam, erre nézve itt szintén bemutatom, hogy gróf Somssich László elnöklete mellett tartottam meg előadásomat az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben, ahol engem az előadás után Rubinek Gyula üdvözölt. Megjegyzem, hogy engem meghivtak az OMGE-ba, dacára annak, hogy nem tartoztam és nem tartozom hozzájuk, mert nem volt senki, aki ismertette volna az orosz agrár-kérdést. Hogy ott mit mondottam ezen az előadáson, arra vonatkozólag az egykorú sajtót leszek bátor citálni. A Pesti Hírlap 1918 december 21-iki számában a következőket irja erről az előadásról, (olvassa): »Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület együttes előadói ülésén dr. Fábián Béla törvényszéki biró előadást tartott az orosz agrár-kérdésről. Az előadás folyamán ismertette, hogy válságba juttatta az egész orosz mezőgazdasági termelést a bolsevikok agrár-törvénye. A parasztok csak annyit termelnek, amennyi az ő szükségletüket kielégíti, a nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozók : a polgárság és az ipari munkásság éhezni kénytelen. Oroszország, mely a háború előtt az egész világ által termelt gabona egyharmadát vitte piacra, ma nem képes annyit termelni, amennyi saját lakosságának szükségletét fedezné. A parasztság agrártermékeit pénzért nem hajlandó áruba bocsátani, a parasztok által ellenértékként követelt iparcikkek fölött az ipari termelés teljes beszüntetése következtében a város nem rendelkezik, s igy a bolsevikiek, hogy a városok lakosságát mégis élelmiszerhez juttassák, rekviráló vörös gárdáikkal erőszakkal szedik el a parasztoktól termeivényeiket. Ha azt akarjuk, hogy Magyarország városi lakossága a termelés folytonosságának megzavarása esetén bizton beálló éhínségnek ne legyen kitéve, oly agrártörvényt kell megalkotnunk, mely egyfelől gondoskodik a parasztság földéhségének kielégítéséről, másfelől azonban fentartja az ország mezőgazdasági kulturnivóját és biztosítja a városi polgárságnak, valamint az ipari munkásságnak agrártermékekkel való ellátását. Előadás után Rubinek Gyula igazgató mondott köszönetet az előadónak.« 55*