Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-109
r A nemzetgyűlés 109. ülése 1923. évi március hú 8-án, csütörtököfL 361 áll az a kifogás, amit Gaal Gaston t, képviselőtársam mondott, hogy maguk az alföldi gazdák ellenszenvvel fogadják ezt a javaslatot. Gaal Gaston: Ezt nem, a másikat! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Épen az alföldi gazdák és alföldi városok közül sokan kérik ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelését, sőt szigorítását az erdősitésre nézve, még szigorúbb intézkedéseket, mint amilyeneket a törvényjavaslat lefektetett. Gaal Gaston t. képviselőtársam azt mondotta erre a törvényjavaslatra is, hogy ne kónyszeritsük az erdősítést, hanem önként jöjjön rá a gazdaközönség az erdősitésre, hogy felvilágosítással, rábeszéléssel létesítsünk erdőt az Alföldön. Erre már volt épen elég idő Magyarországon, hogy felvilágosítással, magyarázással létesítsünk erdőket. Már odaértünk, hogy ilyen felvilágosítással, magyarázással, felkéréssel soha . sem lesz az Alföld beerdősitve, befásítva, hanem törvényes intézkedések kellenek, amelyek ezt a fásítást lehetővé teszik, meg tudják teremteni. Hogyan áll a dolog? Ott, ahol óriási területeken erdő egyáltalában nincs, de még fa sincs, hiába jut eszébe egyik vagy másik gazdának, hiába vesszük rá egyik-másik kisebb, nagyobb gazdát, hogy ültessen, mert ha azon a nagy területen csak kis területet ültetnek be, vagy fásitanak, akkor azt, sajnos, gonosz kezek tönkre teszik, úgyhogy abból erdő sohasem lesz. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez a legnehezebb kérdés !) Az erdősités csak akkor lesz eredményes, és a gazdák akarata, hogy erdőt létesíthessenek, csak akkor érhető el, ha az erdősítést általánosságban gyakorolják és az ültetés nem lesz kivétel s a fát nem vágják le már ostornyélnek való korában, hanem lesz annyi erdősités és olyan ellenőrzés, s az áthágásokra ós kihágásokra lesz olyan büntetés, hogy biztosítani tudjuk, hogy amit ültetnek, azt fel is tudják nevelni. (Elénk helyeslés.) A magam részéről némileg sajátságosnak tartom azt, amit Gaal Gaston t. képviselőtársam a bürokrácia eltévelyedéséről mondott ezekben a törvényjavaslatokban. Czettler igen t. képviselőtársam pedig tegnapi beszédében a következő kijelentést tette: ez a javaslat az eleven élet, nagy tapasztalatoknak, egy élet munkájának leszűrt eredménye. Megállok egy kicsit ennél a kijelentésnél. Le akarom szögezni azt, hogy Czettler Jenő t. képviselőtársam alföldi ember, aki az Alföldön született, az Alföldön élt, az alföldi viszonyokat nagyon jól ismeri, közgazdasági tanár, közgazdasági életünk jeles, kiváló és alapos ismerője. Engedelmet kérek, ha az Alföld szülöttje, aki egyben elsőrendű közgazdász, ezt a kijelentést teszi, inkább kell, hogy e mellé a kijelentés mellé álljak, mint Farkas Tibor t. képviselőtársam kijelentése mellé, aki el sem fogadja a javaslatot, még tárgyalás alapjául sem, mert Czettler Jenő t. képviselőtársam alföldi ember, aki ismeri az alföldi viszonyokat, Farkas Tibor t. képviselőtársam pedig dunántúli ember, aki semmi esetre sem ismerheti ugy a viszonyokat, mint az alföldi ember. Rothenstein Mór: Az egyik tanár, a másik nagybirtokos ! Patacsi Dénes: És a Rothenstein! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezt a törvényjavaslatot a pártbizottságban is olyan gazdák és hozzáértő képviselők tárgyalták le, akik szintén alföldi emberek, ismerik az alföldi viszonyokat, és nagyon sajátságosnak tartom, hogy amikor ezek az Alföld szülöttei, az Alföldön élő, az Alföldön birtokkal bíró emberek elfogadják ezt a törvényjavaslatot, ugyanakkor a dunántúli birtokosok azok, kik ezt a törvényjavaslatot nem helyeslik és meg akarják buktatni! Lakó Imre : Dunántúlra is jó volna kiterjeszteni ! Halász Móric: Lehet, a 18. § megengedi! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Gaal Gaston t. képviselőtársam a bürokráciától fél. Czettler Jenő t. képviselőtársam hivatkozott a delibláti pusztán lévő erdőgazdaságra, amely, sajnos, a megszállás folytán elszakadt tőlünk. Gaal Gaston : Ismerem, láttam ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Itt 40.000 holdas olyan birtok van, amely ezelőtt kopár volt, — ha ismeri is t. képviselőtársam, mégis ennél a törvényjavaslatnál méltóztatott kifogásolni a bürokráciát — az a bürokrácia érte el azt az eredményt, ami ott van. Azokból a területekből, amelyeken a szél hordta el a földet, amelyeket semmire sem használhattak, szikesek voltak, nemcsak legelők, hanem igen jó kaszálók lettek, s ezt ugyanaz a bürokrácia teremtette meg, — amelyet képviselőtársam az erdészeti igazgatásnál jellemezni szives volt, — amely meg akarja teremteni azt az Alföldön is. Itt van Szeged város példája, amelyre már hivatkoztam. Halász Móric: Ezek voltak a sivatagok! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Itt az élő példa, Szeged város harminc évvel ezelőtt az állami erdészeti hivatalnak átadta a város határának erdősítését, és ott ma meg van oldva a kérdés, ugy, ahogy az egész Alföldön meg akarjuk oldani. Szeged város határában 8 ezer katasztrális hold erdő van és a tanyák mind körül vannak ültetve fasorokkal, még pedig nemcsak akácosokkal, hanem gyümölcsfákkal. Ezt kivánnók mi elérni, mindenütt az Alföldön, (Élénk helyeslés.) hogy az Alföld minden részén a tanyák gyümölcsösökkel leg} r enek körülvéve; és pl. Hódmezővásárhelyen, — amelynek 130.000 katasztrális hold határában semmi erdő sincs és abban a sok községben, amelyeket az 52*
