Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

r À nemzetgyűlés 109, ülése 1923. az ententehatalm&k megfosztottak attól ben­nünket. Reischl Richárd : Csűrés-csavarás ! Klárik Ferenc : Még a győri ágyugyárunkból is elvittek mindent, csak a falat hagyták ott. Hát milyen hadsereg ez ? Hadászati szempontból ez nem jelent semmit, ez csak a belső rend fentartá­sára és esetleg a határok valamikép való megvédé­sére alkalmas. Ugron Gábor : Igaza van ! Ágyú, tank, repülő­gép, puska nélkül nincs igazi hadsereg. Klárik Ferenc : Ez az, amit én helytelennek, rossznak tartok s ezért mondtam azt, abban a beszédemben, hogyha Magyarországon leszerelés van, akkor legyen leszerelés az egész vonalon és tessék a nemzetek közötti súrlódásokat választott biróság utján elintézni. (Helyeslés a szélsŐbal­óldalon.) Szomjas Gusztáv *. Tessék a franciával elin­tézni ! Elnök : Napirend szerint következik az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló törvény­javaslat tárgyalása. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyZ0 : Szabó Imre ! (Niims itt!) Elnök : Nincs jelen ! Forgács Miklós Jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon röviden fogok foglalkozni a tárgyalás alatt lévő javaslattal és csak néhány szóval fogom elmondani azt, miért nem vagyok abban a helyzetben, hogy a javaslatot elfogadjam, annak dacára, hogy helyes­lem a törvényhozásnak azt az intencióját, hogy az Alföldön telepitendő erdőkkel és fásitásokkal fog­lalkozzék. Azonban én ebben a javaslatban és ennek a javaslatnak indokolásában nagyon sok poézist látok és kevés realitást. Van ebben a javas­latban és annak indokolásában sok olyan, ami semmi körülmények között sem való törvény­javaslatba, mert az lehet egyéni nézet, lehet félig tudományos nézet, de nem való törvényjavas­latba. Strausz István : És az entente szempontjából sem jó ! Farkas Tibor : Pl. szó van a törvényjavaslat­ban klimatikus és közegészségügyi viszonyokról. Ezek mind igen bizonytalan fogalmak, amelyek tágíthatok igy is, ugy is. Ez nem való törvény­javaslatba. Azután egy másik szempontot óhajtok fel­hozni. Ezt a szempontot már érintette Czettler Jenő t. képviselőtársam, ö üdvözölte azt, hogy a javaslat 2. §-a bizonyos körülmények között már az önkormányzati testületeknek, a vármegyék­nek, illetve a városoknak is biztosit befolyást a tör­vény keresztülvitelében. Én disztingválni szeret­nék és azt hiszem, lehetséges volna az, hogy az erdősitést elkülonitsük a fásításoktól és ugy az erdősítésnél, a kijelölési tervezet elbírálásánál, mint pedig a fásítások létesítésénél befolyást biz­tosítsunk az önkormányzati szerveknek. Az első, amit az erdősítésnél kívánnék az, hogy évi 'március hó 8-án, csütörtökön. 353 ne az erdőhivatal, illetve az erdőigazgatóság és a fÖldmivelesügyi ministerium határozzon ebben a kérdésben, hanem próbáljuk meg talán, hogy a bürokratizmus ellen védekezzünk azáltal, hogy a kijelölési tervezet bemutatandó a törvényhatósági bizottságnak; amennyiben a törvényhatósági bizott­ság azt elfogadná, akkor a kijelölési tervezetet jóváhagyhatja a fÖldmivelesügyi minister, de ha differenciák volnának, akkor ne döntsön egyedül a fÖldmivelesügyi minister. Hiszen az eredeti ter­vezetben is igen helyesen megnyilatkozott az az intenció, hogy vigyék azt az Országos Földbirtok­rendező Bírósághoz. Ha ennek nehézsége is volna, mindenesetre indokoltnak tartanám, hogy ilyen esetekben ne egyedül a fÖldmivelesügyi minister döntsön ebben a kérdésben, hanem az ilyen ügyek kerüljenek a ministertanács elé. Ami a másikat, a fásítások kérdését illeti, én indokoltnak tartanám, hogy ez a kérdés a vár­megyékre, illetve a városi törvényhatósági bizott­ságokra bizassék, hogy ezt szabályrendeletileg szabályozzák ; az alapelveket azonban megálla­pithatnók a törvényben. Ennek indokát én abban keresem, hogy a nagy Alföldön nagyon változó viszonyok vannak. Változó a talaj és ennek kö­vetkeztében egész más fásítások szükségesek az egyik helyen, mint a másik helyen, vagyis szá­molni kell az egyes vidékek sajátságaival. A fásítás talán még jobban érinti a mezőgaz­daság kérdését, mint az erdősítés. Itt figyelembe kell venni nagyon sok dolgot. Az erdők, a fák, mint ilyenek, nem minden körülmények között bírnak kedvező hatással a mezőgazdaságra. A fák és a fák alatt fenmaradó füves, gyepes területek nagyon sok növényparazitának szolgálnak menhelyül és nagyon sok esetben az okszerű mezőgazdaság igenis azt kívánja, hogy ne legyen ott sem sok határ, sok gyepes terület, de sok fa sem. Szomjas GuSZtáV : Sok madárnak is ad helyet ! Farkas Tibor : Ezekben a kérdésekben, azt. hiszem, mindenesetre beleszólás illeti a mezőgaz­dasággal foglalkozókat, ezeknek a képviseletét is. Ezek képviseletének én az újonnan megszervezett mezőgazdasági kamarákat nem tartom. En azt hiszem, hogy ez megint egy olyan intézmény, amely elméleti alapon épült fel és amely a gyakorlatban nagyon siralmas eredményekkel fog szolgálni. Ez volna tulaj donképen a főszempont, amit itt érin­tettem. Azonkívül még kívánatosnak tartanám azt, hogy amennyiben hozzányúlunk a magán­tulajdonhoz, ez esetben itt inkább forduljunk a kisajátítási eljáráshoz, mint az ilyen kombinált, részben kisajátítást, részben pedig kényszergaz­dálkodásra való kényszerítést magában foglaló eljáráshoz. Ugyanis az ok, amiért ezt hangoztatom az, hogy bármennyire szükségesnek lássék is az Alföld befásitása és erdősítése és ez a mai viszonyok között közérdekből indokolható is, ez semmiesetre sem kecsegtet olyan abszolúte biztos sikerekkel, mint azt sokan optimista szempontból látják. Bátor leszek itt egy kisebb munkából, Roth Gyulának az Erdészeti Egyesületben tartott elő­51*

Next

/
Oldalképek
Tartalom