Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-108
B46 A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hé 7-én, szerdán. Peidl Gyula : De addig mi történik ? Klárik Ferenc ; Júliusban adtam át egy fellebbezést a belügyminister urnák. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister: Le akarom vonni a tanulságokat egyrészt azokból a felszólalásokból, amelyek itt elhangzottak, másrészt azokból a tapasztalatokból, amelyeket a lent járt képviselő urak az internálótáborban szereztek. Megállapítom, hogy jogosult panaszok merültek fel elsősorban is az élelmezés szempontjából, hogy —• mint Ëhn Kálmán t. képviselőtársam mondotta — azok az internáltak, akik nem hajlandók dolgozni, nem kapják meg azt a szükséges kalóriamennyiséget, amely életük fentartására szükséges. Propper Sándor : Akkor éhen halnak ! Rakovszky Iván belügyminister: Én ugy tudom, hogy annak idején az az intézkedés, hogy a nemdolgozók bizonyos fokig kis élelmezésben vagy gyenge élelmezésben részesüljenek, abból az okból lett inaugurálva, hogy dolgozzanak az emberek és akkor, amikor munkakényszer az internálótáborban nincs, ezzel az eszközzel szoríttassanak arra, hogy önként vállalkozzanak munkára. Esztergályos János : És ha nem engedik dolgozni ? Rakovszky Iván belügyminister : Nekem az a szándékom, hogy a munkakötelezettséget behozom az internálótáborba. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezáltal az internálótábor fentartása olcsóbbá válik és akkor be fog állni az a helyzet, hogy minddenki meg fogja kapni a maga teljes élelemadagját. Addig is azonban, azoknak az adatoknak figyelembevételével, amelyeket Ëhn Kálmán t. képviselő ur felhozott, utána fogok nézni a dolognak, mert tényleg tűrhetetlennek tartom azt, hogy egyes emberek annyi élelmet se kapjanak, amennyiből szervezetük épségben való fentartása biztositható. Hiszen a képviselő ur már mondott tanácsokat, hogy amennyiben a feketekávé helyett, rántottlevest kapnak ezek az internáltak s ha mindennapi kenyéradagjuk bizonyos fokig felemeltetik, az ő élelmezésük is elegendő lesz. Megigérhetem itt a nemzetgyűlés szine előtt, hogy ezt a kérdést mentől hamarább r rvosolni fogjuk. Klárik Ferenc : Oszlassa fel kérem a tábort, ne hizlalják ott az embereket ! Rakovszky Iván belügyminister : A másik panasz, amelynek szintén kell hogy bizonyos fokig helyet adjak, az internáltak elbocsátására vonatkozik, mert hiszen valóban nem célunk az. hogy egyes internáltak feltűnő hosszú ideig, évekig maradjanak ott. Ezéit volt elrendelve három hónapról három hónapra az összes internáltak revíziója. Klárik Ferenc : Ismerek már ott három éves internáltakat ! Szabóky Jenő : Régi, kedves ismeretség ! Rakovszky Iván belügyminister: Ez az eddig követett eljárás, ugy látszik, nem vezet arra az eredményre, hogy az emberek feltűnő hosszú ideig ne maradjanak Zalaegerszegen, úgyhogy én az elhangzott "interpelláció és a lenn járt képviselő urak négyszem között és nekem külön élőszóval előadott óhajtásai folytán hajlandónak nyilatkozom arra, hogy a legközelebbi revíziót ne csak egy ilyen szokásos, gépiesen ismétlődő revizió formájában, különös alapossággal és ugy végezzék el, hogy ne csak az az osztály intézze el ezeket a revíziókat, amely osztály elvégre már megszokott egy bizonyos sablont és eszerint dolgozik, hanem magam személyesen és lelkiismeretesen fogok ezzel foglalkozni. (Helyeslés a jobboldalon.) Hébelt Ede : Nem bizunk benne ! Rakovszky Iván belügyminister : A harmadik kérdés a különböző kategóriákba tartozó internáltak szeparálásának kérdése. Ezt a kifogást én magam emeltem először, amikor múlt év augusztusában az internálótábort meglátogattam és — nem akarok most kitérni ezekre a részletekre — akkor elrendeltem sok mindenféle olyan körülmény megjavítását, ami időközben azóta bekövetkezett . . . Propper Sándor: Azért lett azután olyan jó. Rakovszky Iván belügyminister: ...és ami nem Esztergályos képviselő ur felszólalása nyomán, hanem azért történt meg, mert én augusztusi látogatásom alkalmával kifogásoltam őket és a reparációt meginditottam. Peidl Gyula: Hát azelőtt még rosszabb volt ? Esztergályos János : Tessék feloszlatni ! Rakovszky Iván belügyminister : Annakidején a szeparálást elrendeltem, az folysmatban is volt. Ugy látszik, nem folyt elég gyors tempóban, mért hiszen ugy tudom, nagyjában végre van hajtva s csak itt-ott mutatkozik kisebb-nagyobb hátralék. Propper Sándor : Ott is azt mondják, hogy a minister Pesten parancsol. Rakovszky Iván belügyminister : Nyugodtak lehetnek, utána fogok nézni, hogy ez a szeparálás a legrövidebb idő alatt teljes mértékben végrehaj tassék. Vannak itt azután egyes felmerült kisebb panaszok is, amelyekre szintén szeretnék kitérni. Ezek közé tartozik az, hogy az egyik internált magánzárkába volt elzárva és, minthogy valami szigorúbb büntetést akartak rászabni, a magánzárka fatábláját néhány ujjnyira csakugyan kinyitották, ugy, hogy ebben a zárkában hidegebb volt, mint a többiben ; tehát tényleg bizonyos kinzási eljárásnak vetették alá ezt az internáltat. Máris elrendeltem, hogy a jövőben a fegyelmi büntetésnek ez a neme ne alkalmaztassék. Felhozatott azután a külföldiek kérdése, amely tényleg égető, nehéz kérdés. Ebben az országban ma közel háromszázezer menekült van, akik az ország megszállott területéről idegen hatóságok elől menekültek. Minden józanul érző embernek s mindenkinek, aki az ország nehéz helyzetével tisztában van, tudnia kell azt, hogy amikor nekünk saját menekültjeink vannak ily nagy számban, nem tudunk többé hont és menedéket afthi%2öknak a menekülteknek, akik a háború alatt a háború által sújtott területről idevonultak Magyarországra és innen most már nem akarnak
