Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-108
A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hő 7-én, szerdán. o43 ezeknek az internáltaknak nincs is olyan emberietlen rossz dolguk, a képviselő urak ezen felháborodnak és a szónokokat közbeszólásokkal zavarják, ahelyett hogy — ha csakugyan az internáltak sorsa függ a szivükön — örömmel vennék tudomásul, hogy az intézkedések olyan irányban történtek meg, hogy az internáltak legalább is ne szenvedjenek. (Felkiáltások a szélsöhaloldalon: Örülünk!) Propper Sándor: Borzasztóan örülünk! Peidl Gyula : Mi az internálás tényét kifogásoljuk! Sütő József: Ezt a szégyenfoltot kell letörülni! (Folytonos zaj.) Klárik Ferenc : Bablevessel akarják megjavítani az embereket! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. (Zaj a szélsöhaloldalon.) Kérem Klárik Ferenc képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Rakovszky Sván belügyminister : Ha végignézek azokon a kritikákon, amelyek részint a sajtóban, részint itt a nemzetgyűlésen a tábor meglátogatása után elhangzottak, akkor három csoportba tudnám osztani ezeket a kritikákat. Az egyik csoport az, amely érvekre, tényállításokat abszolúte nem támaszkodik, hanem csak egyszerűen frázisokat mond, hogy az internálótábor az ország szégyene (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.), hogy sehol a világon hasonló intézmény nincs. (Ugy van! a szélsöhaloldalon.) Peidl Gyula : Egy darab középkor ! Rakovszky Iván belügyminister : A midőn Erődi-Harrach Tihamér t. képviselőtársam felolvassa a külföldi törvényhozásoknak erre vonatkozó intézkedéseit, akkor a képviselő urak ahelyett, hogy tanulmány tárgyává tennék ezt a kérdést (Zaj a szélsöhaloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobb felől. Elnök csenget.) megint a sokszor ismételt állitások valószínűvé válásának elve alapján le akarják hurrogni igen t. képviselőtársamat és kereken tagadják, hogy másutt vannak hasonló intézmények (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől Elnök csenget.), holott mindenki, aki nem politikai jelszót keres, de valóban . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister : . .. tanulmány tárgyává teszi ezt a kérdést, azt tudni fogja, hogy igenis épen a büntetőjog modern fejlődése alapján a közrendre veszélyes emberek és elemek ellen mindenütt vannak ilyen szabadságvesztéssel járó különböző intézkedések foganatba véve. (Félkiáltások a szélsőbaloldalon: Csak birói Ítélet alakján!) S ha a képviselő urak százszor fogják is ismételni, hogy csak bírósági ítélet alapján . . . Propper Sándor: Ezerszer, milliószor is ismételjük ! Rakovszky Iván belügyminister : ... ha ezerszer ismételi is a képviselő ur, a valóság mégis csak az lesz, hogy igenis mindenütt a világon a közrendre veszélyes elemekkel szemben a közigazgatási hatóságoknak is nagymérvű hatáskör van biztosítva. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Esztergályos János : Sehol politikai internálás nincs! (Zaj.) Klárik Ferenc: A fóti főszolgabíró! Elnök : Klárik képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani és figyelmeztetem azokat a képviselő urakat, akit már kétszer rendreutasítottam volt, hogy amennyiben közbeszólásaikkal továbbra is zavarnák a minister ur felszólalását, kénytelen volnék javaslatot tenni a mentelmi bizottsághoz való utasításuk iránt. (Helyeslés a jobboldalon.) Farkas István : Zalaegerszeg még ezzel sincs elintézve ! Rakovszky Iván belügyminister : A képviselő urak mennél többet hangoztatják ezeket az állításaikat, annál inkább fogják bebizonyítani azt, hogy nem minálunk vannak valami felháborító különös intézkedések, hanem a képviselő urak csodálatos vakmerőséggel kockáztatnak meg állításokat az illető kérdés alapos tanulmányozása nélkül . . . (Ugy van ! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Farkas István : Az a vakmerőség, hogy egy minister igy beszél! Vanczák János: így lehet egy ország szine előtt beszélni ! Peidl Gyula: Az a vakmerőség, hogy sohasem fognak el egy merénylőt! Rakovszky Sván belügyminister :. : . és hihetetlen biztonsággal citálnak olyan külföldi törvényhozásokból, amelyeket, ugy látszik, nem ismernek. Farkas István: Tévedni tetszik! A belügyminister ur ne tévessze össze a birói gyakorlatot a közigazgatással ! Elnök : Kérem Farkas István képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister : A kifogások második csoportja azokból a kifogásokból áll, amelyek egyszerűen hangulatot akarnak kelteni és nem nevezhetők objektiv kritikának. Ha egyes képviselő urak még állandóan emlegetik azt a bizonyos kutyahusevést, amely elvégre ma tisztázva van, és tragikomikumba fulladt, hangulatot kelthetnek, azonban anélkül, hogy itt tényleg arról lenne szó, hogy valaki az éhenhalás elől ugy akart menekülni, hogy egy útjába került kutyát leölt és megevett. Esztergályos János: Éhes volt, ezt mondta kétszer ! (Ellenmondások jobbfelől.) Barabás Samu : Azt mondta, hogy szereti ! Ott voltam! Rakovszky Iván belügyminister: Az éhség egy szubjektív érzés. A képviselő urak is bizonyára nagyon gyakran voltak már az életben éhesek. En az élelmezés kérdését csak azon az objektiv alapon vagyok hajlandó tárgyalni, amint Ehn Kálmán t. képviselőtársam tette, vájjon a
