Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-99

28 A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. nak ablakaibői láthattuk, miként árad naprólnapra a Duna, azonban senkiben komolyabb aggodalmak nem keletkeztek, mert előre jelezték, hogy körülbelül milyen magasságig fog a Duna vize emelkedni, kellő időben kaptuk a tudósításokat a Duna felső folyásáról és körülbelül meg lehetett előre állapítani, hogy mikor fog ideérkezni az árhullám, milyen magas lesz a viz és majdnem pontosan megmondták, hogy melyik órában fog az árviz kulminálni. Tényleg igy is volt, a viz magasabbra nem emelkedett, mint előre becsülték, és a kulmináció elérkezett azon a napon, amelyre előre jelezték. Ennek ellenére mit láttunk? A viz folytonosan emelkedett, de senkiben nem volt komolyabb aggodalom, hogy itt nagyobb baj történik, mindössze attól, féltek némelyek, hogy az u. n. Aranyároknál, Óbudán lesznek ismét bajok, ahol a viz mindig károkat tett, valahányszor a Duna bizonyos magasságot elért. Osodálatosképen ott ezúttal nem történt baj, azonban a Duna vize elöntötte Újpest és Káposztásmegyer tekintélyes részét és olyan bajok történtek a székesfővárosi káposztásmegyeri vízműnél, hogy a vizmű szolgáltatása a minimumon alulira csökkent, úgyhogy február 9-ike óta Budapesten úgyszólván nincsen viz. Szabó István (öttevényi) : G-yőrt és vidékét is elöntötte! Rothenstein Mór : De van internálótábor ! Hegyeshalmy Lajos: Azt a képviselő úrra bizom, hogy mi az összefüggés a Duna áradása és az internálótábor között. (Derültség a jobboldalon.) Volt tehát elegendő idő, ha itt veszélytől kellett tartani, hogy ezt a veszélyt megelőzzék, hogy intézkedések történjenek, hogyha a Duna vize az előrelátottnál magasabbra emelkedik, nagyobb bajok ne származzanak. Azonban, ugy látszik, ezek az elővigyázati rendszabályok és intézkedések nem történtek meg, sőt amint említettem, a viz elárasztotta ennek a két községnek nagy részét és a vízműnél is ez a katasztrófa bekövetkezett, holott voltak már a mostaninál magasabb árvizek is és sem Újpestet, sem Káposztásmegyert, sem a vízművet a Duna vize el nem öntötte. Itt tehát bizonyos mulasztásoknak kellett történiök, vagy pedig nem állott valaki feladata magaslatán. Nem tudjuk, mik voltak ennek a katasztrófának okai, mert sem a földmivelésügyi ministerium nem tájékoztatta a közönséget arról, miképen következhetett be ez az áradás Káposztásmegyérnél és Újpestnél, sem pedig a főváros tanácsa, amely nagyon sietett kiadni egy rendeletet, hogy aki az általa megállapított időn kivül találna vizet venni a vízvezetékből, miféle büntetésekben fog részesülni, nem tartotta szükségesnek egy kommünkében tájékoztatni a közönséget arról, mi volt eniiek a katasztrófának oka, meddig fogjuk még a főváros pesti részeiben a vizet nélkülözni és mikorra várható, hogy a fővárosi vizmű megint eléri régi teljesítő képességét, évi február hó 20-án, kedden. T. Nemzetgyűlés ! Ami a székesfővárosi vízművet illeti, én azon a nézeten vagyok, hogy annak vezetői nem állanak feladatuk magaslatán, mert már évek hosszú sora óta azt látjuk, hogy Budapest balparti részeinek bizonyos területein a házak magasabb emeletein a nap egyes részeiben semmiféle viz nincs. Én magam is olyan házban lakom, ahol két év óta a nap bizonyos szakában nem volt viz, de volt olyan idő is, amikor csak reggel 6-tól fél 7-ig és fél 12-től 12-ig folyt a viz a IV. emeleten. Méltóztassanak elképzelni, micsoda közegészségügyi állapotok vannak ilyen vízszolgáltatás mellett és mit kell szenvedniök azoknak a lakóknak a vízhiány miatt. De- nézzük, mi van most. A tanács kiadott egy rendeletet, hogy a város bizonyos részében 6-1 ól 9-ig, másik részében nem tudom hány órától meddig lehet vizet venni. Méltóztassék elképzelni, hogy a külső városrészekben, ahol a szegény emberek laknak, micsoda nyomorúságot jelent ez ; azoknál, akiknek munkába kell menniök, akik nem leshetik, hogy mikor indul meg a viz a vízvezetékből és ha meg is indul, vájjon tényleg megindul-e és nem állnak-e ott hiába. (Egy hang jóbbfelM: Akkor is csak a földszinten 1) És csak a. földszinten. Es ott van a középosztály a város belső részeiben a magasabb emeleteken, ahova február 9-dike óta a viz egyáltalában nem jut fel. Tessék elképzelni, hegy a mai cseléd viszonyok mellett, mit jelent ez, micsoda költséget jelent, hogy azt a kevés vizet is, amely az élethez múlhatatlanul szükséges, megszerezhesse magának az ember. Ott olyan katasztrofális helyzet van, amely igazán nem sajnálható eléggé és én azt hiszem, hogy minden tényezőnek, akinek a vízműre valami ingerenciája van, oda kell hatnia, hogy ez a helyzet mielőbb megszűnjék. Emiitettem, hegy az én felfegásom szerint nincs feladata magaslatán a vízművek igazgatósága. Méltóztassanak csak visszaemlékezni az elmúlt évek nyaraira, mi esc da pckcli per vplt ebben a városban, pedig ebben a kővárcsban amúgy is olyan kevés a zöld sziget, olyan kevés a fa. Méltóztassanak visszaemlékezni, milyen volt az a kevés kis sétány, amely ebben a városban van. Kisült ott az utolsó fűszál is azért, mert a vízmű nem volt teljesitőképes. Én elismerem, hegy a háberu alatt, amiker a szén másra kellett, takarékéskedni kellett a vízzel, elismerem, hegy a forradalmak után következő első években sem áll tt rendelkezésre elegendő szén, most azonban már két esztendő óta jobb a helyzet, ezekre a higiénikus delgckra is lehetne tehát nagyobb gendet fcrditani és gondoskodni kellene arról, hegy ilyen célokra is álljon viz rendelkezésre. Fábián Béla : A budapestvidéki szenet kell elvenni a budapesti vízművek részére ! Hegyeshalmy Lajos : Ezek után bátor vagyok elmondani interpellációmat, melyet a földmivelésügyi minister úrhoz intézek (olvassa) ; »Kérdem a földmivelésügyi minister urat : 1. Miképen történhetett, hegy a Duna árvize legutóbb. Káposztásmegyer és Újpest egyrészét