Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-108
A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hó 7-én, szerdán. 337 csak ki másfél év után azt az egyént, akit most is nagyrabecsül, mert becsületes, szorgalmas munkásember. Mondom, reánk nézve elvi kérdés a zalaegerszegi internálótábor feloszlatása, mert mi nem sajnáljuk azt, aki büntetőjogilag felelősségre vonható s akmek a bünö-^sége kimondható, de sajnálunk minden embert, akit pusztán csak hatósági vagy közigazgatási önkény alapján minden bűn nélkül dugnak a zalaegerszegi intern álótáborba. Rakovszky Iván belügyminister : Folyton azt emlegetik, hogy minden bűn nélkül! Hát ott csupa ártatlanok vannak? Peidl Gyula: Hallottuk a fóti szolgabíró végzését. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Szijj Bálint: 1919-ben nem sajnálták az áldozatokat ! Propper Sándor : Akkor is sajnáltuk ! Szijj Bálint : Akkor miért hozták ránk 1919-et ? (Zaj. Elnök csenget.) Propper Sándor: Hozta a maguk osztálypolitikája 1 Elnök : Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Szeder Ferenc : Én is részt vettem Étm Kálmán képviselőtársam expedíciója ban. Nem ugy vettem részt ebben az expedícióban, hogy ne lettem volna tudatában annak, hogy mikorra oda le fogunk érkezni, addig ott már lényeges változások történnek. En a cseheknél jó néhány hónapig voltam internálva ; tudom, mit jelentett az, amikor jött az amerikai misszió megtekinteni az interna lótábort. Katona is voltam és így tudom, hogy mit jelent katonáéknál egy inspicirung. Tudom, hogy az ilyen látogatásokra hogyan készülnek. Tudom azt is, hogy a nemzetgyűlési képviselők látogatása sem maradt hatás nélkül ugy a tisztaságra, mint az élelmezésre, sőt a bánásmódra sem. Peidl Gyula: Volt idejük a berendezkedésre ! Szeder Ferenc : Mégis, amikor végignéztük a barakkokat, amikor meggyőződtünk arról,— mert kétségbevonhatatlanul meggyőződtünk róla — hogy ártatlanul vannak oda emberek becsukva, elfacsarodott a szive több egységespárti képviselőnek is. Esztergályos János : Sirtak ! Szeder Ferenc : Amikor az egyiket megkérdeztem, hogy mit szól ehhez, nem mint politikus, hanem mint ember, azt mondotta : bizony, az, amit itt láttunk, nagyon szomorú jelenség. Többet nem akart mondani, de ennyit mégis mondott. A másik képviselőtársam nagyon drasztikus szavakat használt. Nem akarom ezeket recitálni, de azt mondta : Hát Európa szégyenét mi tartsuk el milliókkal ? Ezektől féljünk, ezektől a nímandoktól, akik alapjában véve nem bűnösök, semmit sem jelentenek az ország bűnözése szempontjából. Mondom, nem recitálhatom ezeket a kifejezéseket, mert nem birja el a papír azokat, amiket az egyik egységespárti képviselőtá rsam ott előttem és mások előtt is mondott. (Zaj.) Szilágyi Lajos: Az a baj, hogy kétféleképen beszélrek ! Szeder Ferenc : Most következik egy kis körséta a barakkok között és az impressziók. Mindjárt, amint bemegyünk a barakkba, elébünk áll öt gyerek, akik az anyjukkal együtt vannak internálva. Az anyjuk Csongrád megyében született s a gyerekek szintén Szentesen születtek, — igaz, hogy a bűnük az, hogy zsidó gyerekek — valamennyien ugy állnak előttünk, mint az orgonasipok. Az apjuk román illetőségű, román alattvaló volt ; több mint három éve halt meg a barakkban s azóta a magyar anya, akinek zsidó a vallása, ott van a gyerekekkel. Egy másik barakkban találkoztam valakivel, akivel együtt voltam a cseheknél letartóztatva. Tovább megyek ; egy másik ismerősömmel találkozom, aki a földmunkások szervezetének tagja ; a földmunkásokat akarták szervezni. Propper Sándor : Hároméves kommunista ! Szeder Ferenc : Elmondom később a kihallgatásának történetét. Klárik Ferenc : Szegy éljük magunkat ! Szeder Ferenc : Megyünk sorra a kórházba, ahol a rokkant ott fekszik és azt mondja, a csendőr előtt jelenti ki, hogy igenis ütnek és vernek bennünket. Azért vernek, mert nem akartunk mezítláb kimenni dolgozni. (Egy hang jobbfelöl : Júliusban ) A csendőr előtt és a képviselők előtt teszik ezeket a kijelentéseket. És megyünk tovább. Találkozunk emberrel, aki ott van 36 hónap óta. A táborparancsnok azt mondja, hogy ez becsületes, szorgalmas, megbízható ember, akire mindent rá lehet bizni, mert mindent becsületesen elvégez. Ez ellen az ember ellen annak idején eljárást sem indítottak, elvitték Zalaegerszegre és több mint 36 hónap óta van internálva a zalaegerszegi táborban. Következnek a kihallgatások, amikor az újságírók és képviselőtársaim szeméből is kihullanak a könnyek. Jön az egyik ember. Kérdezzük, mi a bűne % Azt mondja : én szerveztem a földmunkásokat, az a bűnöm ! Nézzük a beutalási lapját ; a következők állanak rajta : Megtalálták nála a »Fel dalra tárpak« című kommunista dal szövegét és a Népszava egyik elkobzott példányát. Azt mondottam : Uraim, a »Fel dalra társak« című kommunista dalt ezidőszerint is dalolják a dalárdák Pesten, mert az véletlenül sohasem volt kommunista dal, hanem igenis szocialista dal, a magyar munkások dala. A Népszava elkobzott példányára Szabó József képviselőtársam, a keresztényszocialista, azt mondja, hogy igenis, ő is megszerzi és iparkodik elolvasni, ha elkobozzák az újságot. Ma véletlenül megtudtam azt, hogy ez igenis a cselédeket akarta szervezni és az uraság — akár zsidó, akár keresztény uraság, ebben a tekintetben egyek — tudja, hogyha a földmunkások szervezve ' vannak, akkor magasabb munkabéreket követelnek és hogy ezt elkeiüljék, egyszeiüen közigazgatási utón eltávolítják a munkahelyükről. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez az osztályurahm !)
