Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

A nemzetgyűlés 108, ülése 1923. évi március hó 7-én, szerdán, 303 hogy ott súlyos tüdőbetegek és dühöngő őrültek vannak összezsúfolva, (ügy van ! a szélsőbahl­dalon.) Hébelt Ede : Én is láttam ! Éhn Kálmán : Én nem láttam. Én azt mon­dom el, amit én láttam. (Zaj.) A folyosóval szemben nyilik a nagy kórterem. Györki Imre : Állítólag Beinhardtot hivták meg, hogy rendezze meg ezt a látogatást ! Horváth Zoltán : Eiőre bejelentették a ka­szárnyavizitet ! (Zaj. Elnök csenget.) Éhn Kálmán : Azóta azt a szobát nem lehe­tett megnagyobbítani ! Vanczák János : De kimeszelték és felmosták. Éhn Kálmán : Maga a rendelőszoba meg­felelő nagyságú és jól berendezett, tiszta orvosi rendelőszoba. Peidl Gyula : Interpelláció Esztergályos Já­noshoz ! Éhn Kálmán : Én csak a tényállást mon­dom el. (Zaj a szélsőhaloldalon, Hébelt Ede közbe­szól.) Elnök : Kérem Hébelt Ede képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Éhn Kálmán : Ami pedig azt a bizonyos szobát illeti, amelyet Esztergályos János t. kép­viselő ur annyira kifogásolt, arra nézve elő­adhatom, hogy annak hossza nyolc méter, széles­sége négy méter, magassága pedig legalább négy méter, mert hiszen féltetős a belső világítása. Pontosan nem értem rá lemérni, de a térfogata átlagos számítás szerint 132 köbméter. A szoba négy ágyra van berendelve, azonkivül az ápoló­nak az ágya van ott. Ottlétünkkor a szobában találtunk hárem tüdőbeteget ; de ha négy beteg van is ott, mindegyikre 25 köbméter levegő esik. Azt hiszem, nagyon meg lehetnénk vele elégedve, ha minden kórházunk olyan lenne, hogy egy betegre 25 köbméter levegő jutna. Maga a nagy kórterem.... Esztergályos János; Ehm gesogt! (Derültség a szélsőbahldalon. Felkiáltások jobbfelol : Azt hiszi, hogy zsinagógában van ?) Éhn Kálmán: ...28 ágyra van berendezve, két állandó áp lóval. Az ágyak felszerelése, amiről olyan sokat beszélt Esztergályos képviselő ur, egészen rendes, vagyis a vaságyakban van egy­egy szalmazsák, száraz szalmával megtömve, egy­egy szalmepárna, lepedő és pokróc. Van a terem­ben egy óriási nagy kályha is és a temperatura egészen megfelelő. Peyer Károly : Befűtötték aznap ! Éhn Kálmán : Kérem, ilyen szisztéma mellett mindent el lehet tagadni. Horváth Zoltán : Egy hónapot töltött volna ott ! (Felkiáltások jobbfelol : Akkor se mondhatna mást !) Éhn Kálmán : Csodálatos az is, hogy a kép­viselő ur által emiitett dühöngő betegek mind meggyógyultak és megszólalt az a néma is, akiről külön méltóztatott említést tenni. (Derültség jobb­felol. Zaj a széUôbaloWalon.) Pikler Emii : Nagyon rossz a diagnózis, kedves orvos ur! Éhn Kálmán : En mind a hat állítólagos dühöngő elmebeteggel személyesen beszéltem ; ha önök sajnálták a fáradságot, arról nem tehetek. (Zaj a szélsőbahldalon.) Esztergályos János : Kettő megszökött ! Elnök (csenget): Esztergályos képviselő urat utoljára kérem, méltóztassék csendben maradni, különben kénytelen leszek rendreutasítani. Éhn Kálmán : Azt maga a£ internálótábor orvosa sem tagadja, hogy ezek az állítólagos elme­betegek a nagy kórteremben voltak elhelyezve, mert az orvos már tisztában volt azzal, hogy ezek szimulálnak, kizárt dolog azonban, hogy a tüdő­betegekkel lettek volna a dühöngök elhelyezve. (Félkiáltások a szélsőbahldalon : A szimuláns meg­halt !) Véletlenül nem, hanem meggyógyult. Tény az, amit Esztergályos t. képviselő ur mondott, hogy a pólyákat a kötözések után újra használja k. (Felkiáltások jobbfelol : Mindenütt !) Csakhogy mielőtt újra használnák, kifőzik, fertőt­lenítik, tisztára mossák, kivasalják és ugy hasz­nálják őket. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, én voltam hadikóiház vezetője és takarékos­sági szempontból mi is ugyanezt csináltuk, a leg­csekélyebb hiba vagy hátrány nélkül. Egyébként méltóztassanak megnézni a sebészeti klinikákat, ahol ugyanígy járnak el. Mindezektől eltekintve, (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobb­felol.) a legeklatánsabb bizonyítéka annak, hogy a zalaegerszegi internálótáborban milyen a köz­egészségügy, az, hogy a tábor fennállása óta csak egyetlenegy esetben hurcoltak be ragályos beteg­séget és azt is már csirájában elfojtották. Esztergályos János : Hány trachomas volt ? Éhn Kálmán : öt. — Másik bizonyítéka az egészségi állapotnak a halálozási statisztika. Gya­núsító formában kifogásoltatott az is, hogy tudja Isten hányan halnak meg ebben a táborban. Hát én leszek bátor a mélyen t. Nemzetgyűlésnek fel­olvasni az elhaltak névsorát s megjelölni a halált okozó betegséget is. Azt hiszem, ez érdekelni fogja az ellenzéket is. Drozdy GyŐZŐ : Potemkin-falva ! Éhn Kálmán : Ez a zalaegerszegi anyakönyvi kivonat és nem Potemkin-falva. (Zaj a széísőbal­oldalon.) Az első halott volt Vogel Herman, 1920 október 18-án. A tábori temetőben fekszik, hogy miben halt meg, az az anyakönj^vben feltüntetve nincs. Méltóztatnak látni, hogy megmondom az igazságot. A második halott Szemők Pál. aki 1920 október 25-én halt meg s akit az őrszem szökés közben lőtt le. Megállapítva a jogos fegyverhasz­nálat/(Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Persze I Jogos fegyverhasználat !) Dénes István : Titok ! Éhn Kálmán : Ilyen eset történt már másutt is, szerte a világon, nemcsak Zalaegerzegen. (Igaz ! Vy& ww > ! jobbfelol,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom